Oldalak

2013. augusztus 31., szombat

A vaddisznó találkozó

Ha csak rá gondolok mosolyognom kell (: De milyen rég is volt már. Sokszor áldom Szilvi eszét,hogy az aranyköpéseinket felírja,mert ilyenkor én már nem emlékszem ezekre.
De kezdem az elejéről. Úgy állapodtunk meg,hogy én pénteken a hajnali 5:30as busszal megyek fel,mert nem volt kedvem a dög melegbe főni,így meg kellemes volt az út. Természetesen azzal nem számoltam,hogy légkondi is lesz, s szépen odafagytam az üléshez.  Az az egy pozitív volt az utazásban,hogy emeletes busz jött én meg repültem az emeletre az elejére *-* Legutóbb Erdélybe mentem ilyen busszal mikor osztálykirándulás volt.... Mikor is?! 11.-ben keményen :D Szóval ez nagy öröm volt nekem. A légkondit nem tudtam kikapcsolni,mert hát ehhez szerencsétlen vagyok,így hát beindult a vesém,és szépen megdöglöttem majdnem mire felértem Pestre :D 
A megbeszéltek alapján akkorra már ott volt értem Viktor, és mehettünk Hádázni. Már régen el szerettem volna nézni egy pesti turiba is. Kicsit érdekes volt a felhozatal,mert nem voltak szinekre válogatva a ruhák,hanem vegyesen,így hát mindent át kellett nézni. De nem volt vészes,mert Viktorral elszórakoztattuk egymást,végül üres kézzel jöttem el. Én nagyon jól tudom hogy mit akarok és mi tetszik nekem, így ha valamin gondolkodnom kell,akkor az ott marad.
Utána visszamentünk a Népligetbe,ugyanis kedves exemmel (Danival) oda volt megbeszélve egy találkozó. Előző napokban leszerveztük,mert hogy mivel mindketten megyünk Pestre,így ott tudunk is találkozni és végre visszakapom a cuccaimat. Ugyanis nála van az antikvár Diablo könyv sorozatom első kötete,és azért torokra megyek. Mondanom se kell,hogy nem jött el. Ott szobroztunk már egy ideje; mindenféle furcsa nép megfordult körülöttünk- én már kész pánikba voltam,hogy ki szólít le minket ,meg ki fog zaklatni. Végül jött egy belső sugallat,hogy felnézek face-re, ugyanis volt wifi (ez a nagy mázli). Aztán ahogy sejtettem ott várt tőle egy üzenet,hogy aznap még sem jön fel,mert mindenki lemondta a talit akivel akart. Hát én ott idegrohamot kaptam,ugyanis ilyenkor illene egy buzi smst,vagy telefon hívást megejteni. Ne szórakozzunk már a másikkal.
Aztán puffogva tovább álltunk.  Az volt a terv,hogy Szilvimért elmegyünk a munkahelyére,de volt még időnk,így a parkolóban árnyék alatt eldumálgattuk az időt. De főleg az volt a bajom,hogy nem kaptam vissza a cuccaimat. Nagyon mérges voltam.
Aztán elmentünk Szilviért,ott nagy volt az öröm,mert már régen találkoztunk :D Szóval ölelés hegyek következtek percekig.  Majd elindultunk hozzájuk.
Ott igazából semmit nem csináltunk,csak bepunnyadtunk,beszélgettünk, és keveset ittunk. Mondjuk úgy,hogy belekóstoltunk a felhozatalba ;) De direkt nem terveztünk semmi nagy erezd el a hajamat,mert másnapra programot szerveztek- aztán kinek hiányzik hogy másnaposan szenvedjen. De a kedvünk felhőtlen volt, úgy ahogy mindig mikor együtt vagyunk. (:  Folyamatosan löktem a szent dumát arról,hogy igyanak vizet az alkohol mellé,és akkor nem leszünk másnaposok :D S ez így is történt,semmi baj nem volt. Reggel ugyan csak ültünk és néztünk egymásra,de azért nagy nehezen összeszedtük magunkat ;)
A program az volt,hogy reggel mozi,és utána meghívnak a Wasabiba,mert ugye én ott még nem voltam. 6 éve csak hallgatom Szilvitől,hogy milyen remek egy hely de életemben nem voltam még ott. Szóval ez lett a program. Reggel elmentünk a moziba; a Percy Jackson  című film második részét néztük meg *-* Én annak anno nagyon élveztem az első részét is,és hát a másodikban sem csalódtam. Szerintem remek a rendezője,remek volt az összeállítás,a képi világ, minden! Szóval ezt izgalommal végig ültük,utána meg elindultunk az étteremben. Na ettől azért fenntartásaim voltak,mert előző este közölték velem,hogy pálcával szokás ott enni. Nos én meg a pálca :D Tettem rá régebben is kísérletet hogy megfogjam,de nem az én világom.  Aztán most elérkezett a pillanat,és rosszul voltam :D Annyit szenvedtem ott,hogy szerintem már mindenki hülyének nézett xD Szilvi mutatta,Viktor mutatta egy másik verzióval,aztán már odajött az egyik pincér ,és az is próbálta mutogatni- én meg égtem már mint a Reistag ,hogy nem igaz hogy ennyire béna vagyok :D  Aztán azért kértünk a pincértől egy villát a biztonság kedvéért,de valamiért nem akartam feladni. aztán én ott szerencsétlenkedtem,Szilviék meg röhögtek rajtam -közben egyszer Szilvi megetetett,mert mondtam,hogy én ma éhen halok xD-  ,a pincér meg sokszor telefonozott,meg mosolygott oda nekünk,én meg azon agyaltam,hogy mikor irja ki facebookra,hogy épp egy szerencsétlen vendégük van :P  Már kész stresszben voltam,mire végre sikerült rákapni a hangulatra; meg utána közölte a pincér ,hogy ne hagymakarikákkal kezdjek a tanulást,mert az még a haladóknak is necces. Szóval utána annyira nem volt gond :P
Elsőnek egyébként Szilvi a kókusz levest kóstoltatta meg velem, na annak a mai napig hiányzik az íze,annyira eszméletlen volt!  Mondjuk volt az alján ilyen csiga tojásra emlékeztető gyöngy xD de nem volt vészes.
Egyébként a hely maga nagyon tetszett,és tényleg jól kivan alakítva ez  a futószalag dolog. még sose láttam ilyet de nagyon tetszett.
Szilvi folyamat pakolta nekem a cuccokat,én meg akkor még mindig az első kis tállal szerencsétlenkedtem. Persze orrba-szájba dícsértek mikor végre valamit sikerült megfognom :D  ami cuki volt tőlük,mert annyira losernek éreztem magam.
Aztán számomra rengeteg bizarr dolog volt ,és mondtam is Viktornak,hogy csak akkor kóstolok meg bármi furcsa dolgot,ha ő is :D Szóval így talán védve voltam a parás dolgoktól,de végül rájöttem,hogy semmi nem olyan vészes. A tofu nem izlett egyedül,meg azok a diszhalakra emlékeztető kis halak. Azt nem bírtam.  De minden más teljesen okés volt. Volt amit nem tudtam mihez hasonlítani a saját ízvilágomból,de tetszett.  Viktor állandóan felezte velem a tintahal karikáit,az pl. nagyon fincsi volt :D
Szilvi kitalálta,hogy megkóstolja a kagylót itt is- ugyanis említette,hogy a legutóbbi helyen irtó gázul járt és utána nem akart vele kisérletezni. De adott még egy esélyt neki, mi meg vele tartottunk Szóval mindhárman bekagylóztunk és igazából semmi extra. Nem igen emlékszem az izére.
Akkor volt valami sült hús szerűség is,amiről nem tudtunk eldönteni hogy mi fene, és már azon poénkodtunk,hogy sült csótány xD Végül a kedvenc pincérünk felvilágosított minket,meg nagyon sokszor útbaigazított,hogy mégis mi micsoda,mért van olyan színe,stb.  Iszonyú jókat mulattunk itt is,meg készültek képek. Szilvi kikötése volt,hogy semmihez nem nyúlhatunk,amíg le nem fényképezi :D Így mindenről lett élmény; ők is jót szórakoztak rajtam,és én is mindenen.  Egyébként kis adagok voltak ezek,de mégis mindig az az érzésem támadt,hogy rohadt sokat ettünk. Aztán persze nem is,mert pici kóstolók vannak itt és az egy falat kb. Csak olyan sokat termeltünk,hogy bazi soknak tűnt az egész.
De élveztem nagyon,mert a hangulat remek volt. Totálisan elteltünk a sok finomsággal ,aztán úgy döntöttünk ideje menni. 6 villamosmegállót gyalogoltunk a nagy melegbe,de végülis nem volt olyan vészes,ha árnyékban voltunk (: Mondjuk egy taxis majdnem elütött bennünket o.O Azt rendesen fejbe vágtam volna,ugyanis ott állt,hogy kikanyarodik a főútra,de nem mozdult és telefonált az ürge... Gondoltuk mehetünk,mert ez vár valakit. Erre ahogy elé érünk megindul. Kis híján rám jött a köcsög, de én gyorsan előre ugrottam,Szilviék meg vissza. Hát akkora sallert lekevertem volna neki,hogy ott marad. S számára ez rettentő vicces volt. Aztán Szilvi bepánikolt,így időztünk kicsi,csendben ültünk mellette míg megnyugodott. Hihetetlen vadállatok vannak komolyan.
Aztán gyalogoltunk tovább; s elértünk valami tóhoz,ami egész hangulatos volt,és ott mutogatták nekem a teknősbékákat,amik olyan irtó cukik voltak,hogy legszívesebben hazavittem volna egyet *-*  Fotózkodtunk ott is kicsit,aztán végül elértünk a kocsiig,ami melegebb volt mint a pokolban :D
De hazaérve már király volt; lehűtöttük a piákat, s hirtelen nem tudtunk magunkkal mit kezdeni,így kitaláltuk,hogy mért nem filmezünk.  Horror délutánt/estét tartottunk,amit szintén élveztem :D  A Démoni dobozt nézették meg velem először,ami egészen izgi film volt,tele molylepkékkel,így  azóta furán nézünk ha egy molylepke berepül :D  Főleg mert tudtam,hogy este egyedül fogok aludni,és az ablak nyitva,kitudja hány Abyzu fog bejönni rajta :D Kész stresszben voltam :D Aztán ittunk is; belekóstoltunk a tojáslikőrbe,amit én nagyon szeretek,de végül Viktorral ketten ittuk meg mert Szilvinek nem volt bejövős. Megkóstoltuk a citromlikőrt vagy mit,de hát én még ilyet nem ittam. Nagyon gáz volt. Ahhoz képest,hogy mindenki kicsit savanykásabb ízre számított,ehelyett undi édes volt. Nem győztem keverni. (a legutóbbi ott létemkor én voltam a keverő,így most is ebben a megtiszteltetésben volt részem xD) Kevertem amivel tudtam,hogy iható legyen. Aztán végül megkóstoltam Viktor gyomorsavját (gyomorkeserű vagy mi a fene a neve),és meglepődtem,mert kb. valami pálinkaszerűségre tippeltem,holott ez egész jó volt.
Aztán mi is csoki likőröztünk,ami bazi fini volt valóban,és azt mind3an élveztük.  De Szilvi sajna korán kidőlt közülünk ,mert kiborult napközben a taxis bunkó miatt,így elment aludni. Mi Viktorral szokásosan dumálgattunk,mert kiderült hogy ismeri a Postal2 nevű agyrohasztó játékot,meg szereti a Feart, így volt miért örülnünk magunknak.  Aztán hajnalban mi is kidőltünk.
Reggel totál károsak voltunk,de szerencsére mi még fiatalok vagyunk így hamar összekaptuk magunkat :P
Piás volt az éjszaka,de aki legény éjjel,az nappal is legyen az :D Ráadásul Szilvi úgy tervezte,hogy házi gyrost csinál,mert azt mindenki szereti,így annak neki álltunk.  Gondoltuk,hogy ebéd közben megnézünk egy filmet,és ez valamiért beindított egy láncreakciót,ugyanis onnantól kezdve rá voltunk állva a filmekre és mindenféle horrort összeválogattunk amit meg kell néznünk aznap. Én akkor voltam ott utoljára; bár így is jól jártam,mert nem kellett vasárnap hazamennem,ugyanis úgy beszéltük meg,hogy hétfőn megyek reggel haza. Nagyon jó volt,hogy szombaton önfeledten italozgathattunk,mert másnap nem kellett korán kelni. Szóval örültem neki. Ugyanis nagyon szar másnaposan létezni,és másnaposan utazni,főleg hogy a veséje dolgozik az embernek. Szóval vasárnap ott poshadtam náluk nagy örömükre :P ,és horror napot tartottunk ^^  Már nem tudom,hogy miket néztünk pontosan,de volt valami The Cabin in the Woods, ami nekem az agyamra ment,mert ekkora baromságot nem hordott még a föld a hátán,és a legbosszantóbb volt az egészben,hogy hiába kérdeztem,vagy hiába néztem kétségbeesetten Szilvire,vagy Viktorra,a válasz mindig ugyan az volt: "Majd meglátod"  Hát kiugrottam volna az ablakon :D
Aztán néztünk valami Mama című filmet,ami egyébként nagyon zsír film volt,nekem nagyon bejövős volt,és természetesen abszolúte kedvencünk lett. Jöttek belőle a poénok,amiken percekig feküdtünk a röhögéstől. :P Mondjuk ezt már este néztük és tudtam,hogy én egyedül félni fogok xD Ezután megnéztük a Silent Hill második részét,amire már évek óta kíváncsi voltam,mert megoszlanak a vélemények róla. Van aki szerint szar nagyon,de szerintem ezek az emberek nem értik az egészet.... Mi szerencsére 3as logikával kitaláltuk hogy mi mit jelent és ki kit takar xD  Folyton megállítottuk a filmet és megvitattuk a kérdéses részeket,meg hogy ki mit gondol,végül mindig megállapodtunk,hogy mégis mi akar lenni az a jelenet.  Nekem ez egyébként tetszett,meg nem volt annyira belezős mint az első rész. 
Aztán láttunk valami Feltámadás című filmet,ami eléggé elvont film volt,mert a lényege,hogy egy elmebeteg különböző emberek testrészeiből összerakja Jézust. Hát ez is egy elme roggyant film,de egész jó volt.
Akkor megnéztük az Insidieous című filmet,ami szerintem csúcs volt.  Meg volt a 13 kísértet,ami szintén jó féle volt (:
Estére már kicsit ittasak voltunk,mert a Silent hill előtt tudom,hogy elkezdtünk italozni,mert Szilvinek fenntartásai voltak azzal kapcsolatban,így kevertem neki vodkanarancsot (: Aztán jót mulattunk film közben. Mikor vége volt,akkor leköltöztünk a földre és azon elmélkedtem,hogy ők most itt hagynak engem én meg féltem. Nyitott ablak, kitudja mikor jön be egy (vagy több :O ) Abyzu,vagy befolyik a falon,vagy a kulcs lyukon a Mama, illetve mikor mászik fel egy elmebeteg valamelyik testrészemért, vagy nem beszélve a Silent Hillben lévő pókbabáról o.O Szóval pánikoltam,így Viktor bicskájával aludtam a kezemben xD Nagyon kemény vagyok igen ,biztosan megtudtam volna védeni magam.  :D
Nagy nehezen elaludtam hajnalban,aztán kelhettem is korán,mert ment a buszom :'( Kimentünk a buszpályaudvarra,ahol végül egy későbbi busszal mentem el- ráadásul azzal mentem amivel jöttem,szóval jó volt. De nagyon fáj megint az elválás,mert imádom őket.  Az élet általában nehéz és kemény,hajtunk mindig mint állat, és nagyon felemelő tud lenni ha az embernek lehetősége van kikapcsolódni,szórakozni és kicsit elfeledkezni a világ gondjairól. Főleg nekem tett jót ez,ugyanis indulásom előtt egy nappal pusztult el a szemem láttára a cicám-amiről irtam is,és hát rendesen kiborultam lelkileg.  Így nagyon jót tett,hogy kicsit nem kell ezzel foglalkoznom,és jó kedvem lehetett.
Hazaérve nagyon sokat nem pakoltam,mert rá egy napra indultam tovább,mert meghívtak már pár hete  Kecskemétre,egy amatőr rockzenei "fesztiválra",én meg igent mondtam,szóval  nagyon nem pakoltam szét- csak kimostam a cuccaimat.

Mindenesetre nagyon jól éreztem magam,és irtóra köszönök nekik mindent,és hogy velük tölthettem egy felemelő ,és szomorúság elűző hétvégét! (: ♥
( a képeket,meg a Szilvi által begyűjtött aranyköpéseket -amit tőle másolok majd ki- új bejegyzésekben fogom közzétenni,mert így is sok lett)

Elmaradások

Ezer bocsánat mindenkitől aki esetleg olvas,de mostanában semmi időm nem volt írni.  A szabadságom alatt voltam Pesten Szilviéknél,és mikor onnan eljöttem,rá egy napra mentem is Kecskemétre,ahova meghívtak , és mikor onnan hazatértem egy fél délutánom volt rendbe szedni magam, így elmaradtam az élmény beszámolókkal. Természetesen pótolom,nehogy azt higgye bárki is,hogy nem voltak fontosak ezek az események! Dehogy is nem! A Pest megint fantasztikusra sikerült- mert ugye mikor 3 majom találkozunk,abból sok jó nem sül ki- , és Kecskemét se volt vészes,pedig attól féltem rendesen. Mindkettőről írok mindjárt; kihasználom az utolsó szabad hétvégémet,ugyanis jövőhéttől nekem a munka mellett megkezdődik az iskola is,amit már most utálok.
Bevallom nagyon rossz hangulatban vagyok egy ideje.  Bár szerintem érthető. Túl sok olyan dolog történt,ami leterhelte a lelkemet és kezdem megint úgy érezni hogy nem bírom,és nincs senki akivel megoszthatnám.  A legnagyobb baj,hogy sajnos minden barátnőm dolgozik,így alig van időnk mélyebb beszélgetésekre. Szóval pangok itt magamban és kezdem érezni hogy sok, s emiatt irtó rossz kedvem van,ingerült és ideges vagyok. Aztán ilyenkor jön az,hogy sokan nem mellém állnak,hanem még csesztetnek is- aztán csoda ha odaszólok.
Egyedül talán az emlékek tartják bennem a lelket,hogy milyen csodás nyaram volt,és olyanokkal tölthettem,akik nekem a mindent jelentik. Sose fogom elfelejteni,és köszönöm nekik!


2013. augusztus 15., csütörtök

Nyomorúság a köbön

Megtörtént megint. Azt hittem,hogy erre nem lesz még egyszer példa,és mégis. A lelkem legmélyéig le vagyok törve,a testem sokkot kapott ,és azt se tudom mi tévő legyek. 
A szemem láttára pusztult el az egyik legkedvesebb cicám. Oké,persze,mindegyik állat a szívem csücske volt,de ez a macska egyéniség volt ,a kutyánkkal együtt. Egyszerűen sütött róla az értelem,beszélgetett velünk,mondta a magáét,megértette ha rászóltunk... Szóval értelmes kis állat volt, s nem mellesleg nagyon szép is. A fotósorozataim sztárja volt,mert lehetett vele "együtt dolgozni".  Imádtam,ahogy testbeszéddel,meg a nagy hangjával kommunikál velünk. Imádtam ,ahogy olyan hangosan dorombol,hogy még a szomszéd is meghallja, imádtam mikor játszott és befogyult. Tökéletes állatpéldány volt.
Egyszerűen ránézett az ember és nem lehetett nem szeretni. Még most is sírnom kell ha rágondolok. Egyébként ő volt az a cica,akiről pár éve irtam blogot; akit úgy szedtem ki az anyjából,mert nem tudott megszületni akkora volt. Őt húztuk ki az anyjából anyával ,meg még Márkóval. Már akkor szerencsétlen volt,de ahogy megnőtt,nagyon talpraesett és belevaló macska lett.  És tényleg gyönyörű.
Persze sokszor feltudtam volna rúgni ,mikor hajnalban visított, ugyanis köztudott volt róla,hogy ha jött kajáért,akkor olyan erővel nyávogott,hogy megsüketült az ember (: Ez így korán reggel kellemetlen volt,de most meg hiányozni fog.
Úgy látszik valakinek nem volt elég,hogy megmérgezte a kutyánkat,meg egy macskánkat.  Lucifert (mert így hívtuk) is megmérgezték,csak sajnos nála végig kellett nézni az egész haláltusát. Nem szeretnék gyomorforgató lenni,és nem is kell elolvasni, én mindenesetre leírom,mert nem akarom magamban tartani.
Épp pakolgattam a szobámban,és beszélgettem húgommal,mikor macska nyávogást hallottunk a közelből. Azt hittük,hogy a dámánk (az az anyja ennek, és már egy hete nem láttuk) jött haza ,csak beszorult valahova,vagy nem tud bejönni,stb. Anyum ment ki idegesen,mert azt meg felkeltette a vinnyogással,és akkor látják,hogy vérzik a macska,és lilul a nyelve. Az udvaron a ház sarkába feküdt.... vagyis inkább vergődött és szenvedett. Az egész macska dobálta magát,és ordított közben, összefosta magát nyakig,és szenvedett. Egyszerűen az a látvány engem kiakasztott.... Azt hittem hogy darazsat evett és megcsípte,vagy valami,mert ő nem volt felfújódva mint a többi állat. Viszont a napokban folyamatosan hányt, és ez már feltűnhetett volna előbb is.  De nem hívtunk orvost,mert hát sima hányásnál nem akartuk zaklatni.
De nem volt más jele annak,hogy baj lesz,mert nem volt puffadás,nem volt levertség,sőt! Folyamatosan evett,tegnap előtt még kint játszott egy másik cicával... szóval ennyi.
Most meg ott feküdt vérben,és fuldoklott. Egyszerűen kiborultam. Nem tudtam mit tehetnénk,mert anyám mondogatta,hogy a végsőket rúgja és épp döglődik,de nem akartam elhinni. De igaza volt sajnos. Az egész nyelve lilás volt,folyt a vér belőle,és olyan erővel verte magát a betonhoz,hogy a feje csak koppant. Iszonyatos volt ezt látni,de átélni még szörnyűbb. Anyám elrángatott onnan,mert hát nyilván való volt,hogy meghal. Az egész haláltusája 5-6 percig tartott,ami borzalmas lehetett,ugyanis 5 perc szenvedés az a pokol. Egyszerűen bementem és bőgni kezdtem mint állat,és azon voltam épp,hogy melyik falba verjem a fejemet,és melyik kést vágjam a szomszédba- mert hát köztudott hogy ki tehette. Egyszerűen az a tudat,hogy ő fulladozik,és nem kap levegőt és megfullad... engem kiborított. Ráadásul ott álltunk és semmit nem tudtunk tenni. Az orvos mire kijött volna... Hagynunk kellett meghalni,pedig hazajött,hogy segítsünk rajta... Kész vagyok ettől a tudattól. Abba ha belegondolok mennyit szenvedhetett,egyszerűen kisül az agyam. Ez az egyetlen dolog,amit erőszakkal is de kitolok az agyamból,mert szerintem beleőrülnék. Iszonyúan ki vagyok. Aztán persze meghalt, ott feküdt holtan,kitágult pupillákkal,mi meg bőgtünk mint a fene. Az összeomlás szélére kerültem... Épphogy kihevertem az előzőeket,most itt van ez. De ami a leggusztustalanabb,hogy ez megalapozta a hétvégémet,ugyanis most pénteken megyek Szilvi barátnőmékhez. Mondjuk túlteszem magam ezen előbb utóbb,de akkor is.
Ami aggaszt,az az ,hogy ennek a cicának az anyja sincs már meg hétfő óta.  Nem tudom,hogy bagzik e valahol mint legutóbb,vagy ez már nem ért haza és megdöglött. De ha csak rágondolok,hogy mindegyik elvérzet belülről,és megfulladtak a saját vérüktől... én kiborulok. Hogy lehet ilyen könyörtelen patkánymérget gyártani???!! Ki az aki képes így végezni egy állattal???
Azon is agyaltunk amúgy,hogy lehet azért ekkora pöcs a felső szomszéd,mert nem adtuk el neki a házunkat. Húgom is ezt mondta,meg anyum is....  Most meg mikor ástuk el a cicát,akkor vigyorogva ránk köszönt a köcsög állatja. A torkát tudtam volna kitépni. Főleg mert a mellettünk lévő szomszéd mondta,hogy látta kiszórva nála a mérget, holott ez tagadja. És a vicc,hogy mikor mesélte a másik szomszéd neki ,hogy mi történt a kutyánkkal,akkor nem az volt a reakciója,hogy szegény állatka,hanem,hogy nem ő tett ki mérget! Egyből tagadott. De hát mindenki tudja,hogy így van,mert mióta itt lakik felettünk,azóta hullanak a környéken az állatok.  Azt nem tudni,hogy szándékos,vagy nem. Anyumnak volt olyan elmélete erre,hogy húsra tette rá a mérget és átdobta,mert ez a macska,meg az anyja az finnyás válogatós! (bár mondtam anyumnak,hogy nem hiszem,hogy ezért vett húst ,hogy ezeket megmérgezze-de ennél nem lehet tudni) Ezért lehet az ,hogy később haltak meg. Vagy a másik,hogy mérgezett egeret/patkányt fogott a Luci és amiatt húzódott el nála a mérgezés,mert már hetekkel ezelőtt hányt.  Nem tudni,de ez borzalmas. És már nem látni kóbor macskát se szinte...
Aztán volt pofája nevetgélni ránk o.O Épp ástuk el a macskát,és épp a lelkem szakadt ki,ez meg nevetgélve odaköszön. Anyád.... Utálom az ilyen embereket.
De nagyon üres lesz az életem most. Nem lesz cica akik a kertben fetrengjenek,nem lesz akiknek beszólhatok,akiket szeretgethetek,csókolgathatok...nem lesz akikre felidegelhetem magam, nem lesz aki doromboljon és aki nyávogjon.
Már tényleg csak abban reménykedem,hogy a vörhenyes cicánk előkerül,a dáma! De hétfő óta elő se jött.




Egyetlen egy örömöm volt,hogy tudtam Viktorral beszélgetni,és nem hagyott magamra. S ez azért megkönnyebbülés volt,hogy tudom,hogy van valaki akivel átbeszélhetem ezeket és ott van mellettem. Aztán persze jött Szilvi is,neki is elmeséltem-bár az ő lelkét féltem az ilyenektől,mert olyan lelkis mint én =(
Mindenesetre köszönöm mindenkinek aki mellettem áll! ♥

2013. augusztus 12., hétfő

Szabadság alatt a munkahelyen dekkolni?!

Én képes vagyok rá! Anyámtól örököltem a hülye mentalitásomat,de nem bánom. Ma muszáj volt bemennem a munkahelyemre,hiába vagyok hivatalosan szabadságon. Alapból régen láttam már Évát (részlegvezetőmet,akivel amúgy jóban vagyok), plusz nálam volt még az avonja. Csak ő is szabin volt ezelőtt 2 hetet,most meg én vagyok ,és nem került volna hozzá sehogy se. Nekem meg nem nagy dolog bemenni hozzá (:
Elterveztem vasárnap,hogy szépen ma elnézek az itteni turkálóba. Nem reménykedtem semmibe,mert mostanság semmi jó cucc nincsen.  Aztán az úgyis csak 9kor nyit,addig meg bemegyek a melóhelyre.
Aztán elszállt az idő és inkább elindultam.  Nagyon furcsa volt egyedül a városban bóklászni,de nem is olyan vészes mint sejtettem. Eléggé nem törődömként indultam el,mert nem akartam azon lelkizni ,hogy nem akarok egyedül menni. Tény,hogy jó lett volna ha van velem valaki,de ez van. A legtöbb barátom nem pécsi, aki meg itt van pécsen nem ér rá általában. Így maradt a zenével a fülemben módszer ;)
Elmentem a megszokott turiba,ahol az összes boxot végig túrtam,de persze semmi. Volt egy kettő olyan ruha ami úgy elgondolkodtatott,de végül nem jött velem haza,mert annyira nem lettem szerelmes.  Egyetlen egy felsőt hoztam magammal,de semmi extra; egy rövid ujjú,hosszú fazonú ,garbós nyakú felső. Jó anyaga van,és szerintem jó lesz,nem kell a hosszú ujjú ruháimat türögetnem legalább (: Aztán fizetéskor beszélgettem az eladós csajjal,aki megjegyezte,hogy fura rajtam valami, és megkérdezte,hogy lefogytam e :D hát mondom nem tudom,remélem :DD Már egy ideje életmódot váltottam,szóval örülnék ha lenne eredménye. Mondjuk ez a nő már régen látott,mert régen voltam ott turizni.
Aztán tovább mentem a sétálóutcán,ahol ott volt a régi nagy kedvenc metál boltom (: Na itt is ezer éve nem voltam. Itt vettem még kis csimbók koromban a green day-es sálamat,pulcsimat,pólóimat,pénztárcámat :D Volt ilyen korszakom :D Akkor még fiús ,ezerszer nagyobb számú cuccokba feszítettem :P Szörnyű voltam.  De most a kirakatban az ékszerek fogtak meg,mert ezek újak voltak számomra,eddig ilyeneket nem lehetett náluk kapni (: Láttam pókhálósat,pókosat,és egyből kiszúrta a szememet a sarokban lévő denevéres füli :D Abba a reményben mentem be az üzletbe,hogy valóban denevéres és nem csak beképzeltem magamnak :P Aztán ha már ott voltam,rákérdeztem a bakancsra,hogy a csatosok milyen árban vannak,de ugyanolyanban mint a sima 20 soros,szóval király. Olyat majd kell szerválnom-bakancs szerelmes vagyok még mindig ♥ De most a saját méretemben veszek :P
Aztán rákérdeztem a fülbevalóra,ami végülis tényleg denevéres volt ^^ Akkor érdeklődtem rockmaratonos pólók iránt,ugyanis amim volt,azt Márkó visszakérte. a gond az volt csak,hogy abba dolgoztam- de hát ha kell neki ezek után... A lényeg,hogy nem maradt semmi értelmes pólóm,aztán gondoltam veszek ha már ott vagyok. Voltak rockmaratonosak,csak eléggé nagy méretben- 2xlesben :D Mondta is az eladó,hogy ha alvós pólónak szeretném,akkor bátran :D Végül mutatott egy egyedi tervezésű 2013as rockmaratonosat,amit magának csináltatott. De azt mondta nekem adja :D Szóval megvettem a fülivel együtt ^^ Aztán ezzel a faszival is pofáztam egy pár percet :''D  Majd mondtam,hogy bakancsért még visszanézek-de lassan már nem lesz pénzem pedig még nem voltam se Pesten,se Kecskeméten. Szóval azokra tartalékolni kell.

Természetesen nem bírtam a véremmel,és ahogy kiértem a Széchenyi térre,velem szembe figyelt az Alexandra.... Hát mondom benézek ide is,átnézem még egyszer az akciókat :P Láttam megint jó könyveket,amiket elhoztam volna, és itt volt Tolkien is leértékelve :O ( Viktor szívem szerint felhívtalak volna,hogy ezt közöljem veled,mert ez fontos információ :D )
Ez az üzlet két emeletes volt,így elindultam felfelé,és a lépcső mentén is polcok voltak,tele könyvvel- ez amúgy nekem nagyon nagyon tetszett , ezt itthonra is elfogadnám *-* Rengeteg jó könyvet láttam a polcokon is,csak ezek nem leértékeltek voltak. De és mit találtam?! Anne Rice-féle könyveket,méghozzá a Pandora a vámpírt o.O Azt hittem lemegyek hídba. De nem volt nálam a szülinapomra kapott pénzem,így nem tudtam megvenni. Mondjuk az ára eléggé szép,4ezer ft. =/  De kell. Bár előbb a Kárhozottak Királynője kéne (még mindig) ,de az viszont nem volt.
Közben figyelnem kellett az időt,mert buszra várva mentem csak be a könyvesboltba (: Aztán volt még időm,de mindent láttam már,így bementem az árkádba az interspárba,hogy veszek innivalót.... hát emiatt majdnem lekéstem a buszomat,ugyanis akkora sorok voltak,hogy ilyet még nem is láttam. Mintha karácsonyi nagy bevásárlás lett volna minimum o.O  Beértem a buszvégállomásra és 2 percen múlott,hogy elérem a buszt :D

Aztán közben fél 4re vissza kellett mennem a munkahelyemre,ugyanis közölték,hogy rendkívüli gyűlés lesz,és még azoknak is be kell jönniük akik szabin vannak. Szóval hazajöttem,lezuhanyoztam és anyámmal mentünk vissza (neki is kellett jönnie). Amikor ennek vége volt,akkor megint a szerencsén múlt,hogy elértem a buszt. Késve állt be,és volt 10 percem,hogy a melóhelyemtől elérjek gyalog(!!) a buszvégig. Hát siettem,és elértem *-* Elég nagy szerencse volt ez! (:

2013. augusztus 11., vasárnap

Kis kimozdulás

Hogy kimozduljak néha itthonról a szabadságom idején, ezért belementem,hogy találkozok egy barátommal (: Csanád nem sűrűn van itthon,mert Veszprémben tanul,így középiskola óta alig találkoztunk. Most nyáron itt tölti a nyári gyakorlatát,s mivel nekem meg szabim van,így egyeztettünk egy talit. (:
Nem nagyon akartam először,mert irtó meleg van mostanság ugye,de szerencsére most el lehetett viselni!
Ha már bent voltunk az árkádban,akkor mondtam,hogy menjünk be az Alexandrába *-* Imádom a könyveket ,még akkor is,ha épp nem lehet kapni az Anne Rice könyveket. Mondanom se kell,hogy sikeres volt az időpont választás,ugyanis megint akkor mentünk mikor 50-80%-os leárazások voltak *-* Majdnem elájultam annyi jó könyv volt.  Anno irtam is erről,mert sikerült már máskor is ilyenbe botlani, ahol nagy atlasz szerűséget potom pénzért vettem.
Nem fogok csalódást okozni,bevallom,most sem volt másképp :D Találtam nagyon sok egyiptomi könyvet,a legtöbb regény volt,de mindegyiket elhoztam volna szívem szerint... de a nagy válogatások után végül 3 könyv mellett döntöttem. Először kettőt akartam venni,mert a 3.-on gondolkodtam,de végülis az meg keményen 200ft volt, később bántam volna (:
Az első könyv ami egyből szemet szúrt nekem az a Ragyogás címet viselte. Ez automatikusan megfogott,mert  képen látható szem emlékeztetett a saját Szem rúnakövemre. Elolvastam a hátulját,egy izgalmas,misztikus regény. Tökéletesen nem való. Kis régészeti leírásokkal,történelmi dolgokkal. Nem vagyok egy nagy történelem fanatikus,de van amit imádok. A lényeg hogy megfogott a könyv, és durván 500 ft volt!! (ez puha borítású)




A másik könyv,ami megtetszett,az rögtön nem messze volt az előzőtől; ennek a cime: A Szentségtelen Grál. Kelta emberáldozati rítusok. Ez is felkeltette a figyelmemet,elolvastam a hátulját és szerintem nem rossz. Érdekel a dolog. Az író a kelta népről végzett kutatásokat írja le. " A középkori történet mögött egy emberáldozati kultusz halvány emléke húzódik,amely a pogány kelta vallás gerincét képezi."   Azt írják az íróról,hogy kelta mitológiából diplomázott és a könyve 10 éves kutatás eredménye; szerintem érdemes lesz elolvasni,nagyon érdekel.  Ez amúgy kemény borításos könyv,eredeti ára 2500ft volt valamikor,majd levitték 1250re, de én 1000ftért vettem most meg. Rosszul éreztem volna magam ha ott kell hagynom.
A 3. könyvért úgy mentem vissza,mert nézegettem egy ideig,de végül visszaraktam,mert hát minek az. Aztán elmentünk Csanáddal a többi könyveket is megnézni,aztán ott elkapott a hév,hogy de nekem márpedig igenis kell,vétek lenne ennyi pénzért itt hagyni. Szóval meggyőztem magam valahol legbelül xD
Általában borító alapján ítélem elsőre a könyveket,de ennek elég egyszerű a kinézete,de tetszett a leírása. Ez is regény,meg kutatás egybe. A kígyók ura, Izisz könnyei címet viseli, ez is puha borítású. De 2000ft-ról levolt értékelve 200ft-ra. Ez egy kicsit nevetséges szerintem,de teljesen jól jártam *-* Ezért is mondtam,hogy vétek lett volna ott hagyni.
De legszívesebben vissza mennék és még pár könyvet a kezembe kapnék és hazahoznám ^^ Most mondjuk nem terveztem semmiféle vásárlást,erre kapásból 3 könyvet felkapok :D
De így összesen fizettem 1700ft-ot,ami egy könyv árát se foglalja magába,mert egy vastagabb könyv 2ezertől kezdődik. Szóval boldog vagyok most :P
És van egy cuki ankh rajta *-* mint a medálom (:
De ezt is megfigyeltem,hogy ilyenkor,mikor nagy leárazások vannak,én mindig 3 könyvet választok :P Ez a 3as szám rám ragadt (:

2013. augusztus 10., szombat

Én meg a kreatívkodás

Ezt szerintem mindenki tudja rólam,hogy nem vagyok egy nagy kreatívos emberke,és a kézügyességem is a 0 alatt van :D  ötleteim sokszor vannak,de sajnos a megvalósításukra képtelen vagyok. (Bár ha gyerek koromban lett volna,aki fejleszti a rajz tehetségemet,lehet mára jó lennék)
Annyi eszem viszont szokott lenni,hogy segítséget kérjel a munkatársaimtól. Ugyanis nem mindenki azon a részlegen dolgozik ahol én,sőt! A legtöbben felnőttekkel foglalkoznak; felnőtt munkarehabosok, vannak akik az asztalosban vannak és különböző dolgokat farigcsálnak,meg a kreatívosok,akik mindenféle megrendelésre készítenek dolgokat... Így aztán a kollégáktól lehet segítséget kérni :P Volt is egy denevér ötletem,amit egy kedves kolléganőm bevállalt és megvarrta nekem ^^ Így lett két darab plüss denevérem *-* Azok azóta is a függönyömön lógnak ^^

Én megálmodtam, ő megvalósította nekem (: Mondta,hogy ha adok sablont,akkor megcsinálja.  Hát megrajzoltam a sablont,és ilyen szép lett *-* Én imádom. Gondoltam ,hogy az egyiket a táskámra akasztom dísznek,de inkább nem,mert ha elhagyom akkor kiakadok.

Aztán gondolkodtam más denevéres díszeken,egy rakat sablont legyártottam már,gyűjtöttem be anyagokat,de a kivitelezés számomra nehéz. Szereztem fehér puha anyagot,fehér csipkét,fekete selyem szerű anyagot,fekete hálós anyagot... szóval minden adott (:
A fehér anyagból vágtam ki denevér formát, és a csipke anyagból is ugyanazt a formát,gondoltam összevarrni ezeket is,de végül egy másik munkatársam összeragasztotta,de elrontotta. Így lett két külön álló fehér csipkés denevérem :D




Ezt a két felet akartam volna összevarrni,de elrontotta munkatársam ,mert egy irányba néznek a dencik. De így arra gondoltam,hogy biztostűvel csodásan fellehet helyezni a fekete ruhára. 
Mindenki megszólt,hogy minek fehér denevér; hát azért,mert a fekete ruhán a fekete denevér nem látszik! Feketével hiába akarom díszíteni,beolvad. De a fehér tökéletes.  Mondjuk ezek csak prototípusok, ami látszik is,mert csúnya mindkettő.

Meg csináltam magamnak a fekete selyemszerű anyagból is denevér függőt. Az is nagyon ocsmány lett,de ellóghatnak a szobámban,ki látja?! (:
Ezt úgy kell elképzelni,hogy van egy nagy denevér,aminek kiböktem a két szárnyát és fonalat húztam bele,hogy azt kötöm a lámpámra. Aztán csináltam egy kisebb denevért (ami a képen is van) ,annak is kiszúrtam a szárnyát és a fonalát  meg a nagy denevér fonalához kötöztem és úgy lógnak.  Ilyen kicsiből kettőt csináltam. Muszáj volt mindkettő szárnyat kiszúrni,mert nincs tartása az anyagnak.  De olyan jól lógnak egymás alatt :P

Igazából ez csak ilyen hülyeség itthonra, addig szórakoztam vele,míg nem volt netem. (Péntek este levélírás közben elszállt  a net,meg a tv. az egész utcánkban o.O Kénytelen voltam lefoglalni magam) Szóval nem nagy alkotások,de denevérek *-*


Törölt bejegyzés

*törölt tartalom*