Vadregényes kirándulások VII.

Ismét kirándulós pillanatokat osztanék meg, némi  izgalommal. Az előző témának a folytatása,ami amúgy Keszthelyről szólt. Most kicsit tovább mentünk és izgalmasabb dolgokat néztünk, illetve szerettünk volna megnézni,de a legtöbb érdekes dolog az emberi szem elől rejtve van... ,így nem olyan egyszerű megközelíteni bármit is.

Péntek

-Várvölgy: földvár (a halott város, ördögkövek és a hozzátartozó legenda)

-Zalaszántó felé: Béke Sztupa (buddhista szentély) ♥

-Rezi falu: rezi vára, várrom

-Fenékpuszta: Valkum római város rom 

  Az első állomásunk Várvölgy volt. Még előző nap megbeszéltük,hogy van ott egy nagyon jó hely,amit érdemes lenne megnézni; egy "halott város". Nem tudom,hogy nevezik e így a helyet pontosan,de mi többször emlegettük így,mert a hely ahova mentünk,régen (2-3 ezer évvel ezelőtt?) bevehetetlen városként működött. Az érdekessége a helynek az volt,hogy  kb. minden oldalról megközelíthetetlen volt -még a mai napig is- , csak egyetlen út vezet a városba.
bevallom,mikor előtte való nap szóba került,meg a hozzátartozó kapuk, én valahogy úgy képzeltem el,mint Dol Guldur a Gyűrűk Urából. Persze ez ilyen túl fantáziált gondolat volt és tudatalatt tudtam,hogy semmi ennyire extra dolog,de mégis lelkesített.
Magához a névhez két legenda is tartozik: az egyik,hogy az ördögökkel hordatták össze az erdőben lévő köveket. Az ördög répaszekéren hordta a köveket, a szekér itt összetört ezen a helyen és az ördög itt hagyta a köveket. A másik sztori, hogy a Vörösföld-tető a barátok szántóföldje volt, onnan hordták ide a köveket, hogy bejárhassanak a faluba kerülő nélkül. 
A valóságot nem tudom,hogy tudják e pontosan,de persze találgatások vannak. Egy leírásban azt találtuk,hogy a hegyet két kapu keretezi; az egész Kis és Nagy Lázhegyet bekerítő óriási, korai vas korszakbeli  földvárnak kapuja lehetett, s a köveket védelem szempontjából hordták ide.
A kutatások alapján megtudhatjuk,hogy itt több régészeti leletet, avagy "kincseket" találtak-  de ezeket nem szeretik annyira hangoztatni,se feltüntetni, így nem sok adatot találni erről. Amit mi megtudtunk egy cikkből,hogy 1879-ben  a keleti lábnál Lesenceistvánd község temetőjében sírásók találtak 15 db bronzkarikát.  A hegy észak-keleti lábánál,Lesencepatak medrében 23 db-ból álló bronz lelet került elő; illetve megint más helyen arany tárgyakra is bukkantak véletlenül.
Ezen kívül nagyon sok érdekességet lehet olvasni Nováki Gyula - Skerletz Iván leírásában- én is tőlük tudtam meg sok mindent. Hogy ebből mi a pontos igazság,nem tudni.. Van olyan érzésem,hogy sok mindent eltitkolnak a hellyel kapcsolatban.

Társaink

No,de a lényeg,hogy mi is szerettünk volna eljutni a kapukig és megcsodálni a helyet!  El is mentünk egy darabig autóval (végig szőlős részeken,ahol elég sokszor hittük,hogy eltévedtünk), ott kértünk útbaigazítást egy ott lakótól és megindultunk az útnak. Hozzánk csapódott két kalandor kutyus és egész úton elkísértek minket- nagyon jó fejek voltak.
Elindultunk egy nagyon dzsungeles úton, semmiféle jelzésen és szinte nulla térképpel. A térkép annyi volt,amit neten találtunk, és lefotóztunk előző nap. Ergo semmi. Ez mondjuk eléggé nagy hiba volt,de sajnos nem gondoltuk,hogy nagyon komplikált lenne a feljutás,meg nem is nagyon volt használható térkép. Nem terveztük meg részletesen a pályát.
Az út nagyon nehéz volt,nagyon vad- szét vágtak minket a tüskés bokrok,indák és nagyon szenvedés volt,mert nem voltunk felszerelésileg se erre rákészülve; mindketten  bakancs nélkül. 
Természetesen elsőre nem jutottunk egyről a kettőre; tulajdonképpen egy háromszöget írtunk le és mindig kilyukadtunk ugyanoda... Kivéve mikor letévedtünk az útról és eltévedtünk... Ez jellemző volt persze.  No és itt jönnek képbe a kutyák, nagyon nagy szerencse,hogy velünk voltak,hisz több lélekjelenlét volt így.
Nagy nehezen kikászálódtunk az össze vissza sétálásból, és találtunk is egy rakat követ egy területen illetve egy emelkedőt,amire elkönyveltük,hogy az az amit keresünk,vagyis a kapuk. A köveken felmásztunk,de utat sajnos nem találtunk,pedig a térkép szerint kellett volna. Itt kicsit néztünk mint borjú az új kapura,hogy mégis mi van ilyenkor,de nem akartuk feladni és mentünk,mentünk és mentünk... kerestünk.
Aztán végülis visszafordultunk, át újra a bozóton és le a szőlőkig. Ott egy ideig tanakodtunk,majd tovább indultunk,mert szerettünk volna mást is megnézni,ezt a helyet meg talonba tettük.

Ott a Rezi vár *-*

Ahogy haladtunk tovább megpillantottuk a rezi várat,ahogy kikandikál a hegyoldalból. Iszonyú szép látvány volt és megbeszéltük,hogy elmegyünk oda.
De ezen kívül láttunk egy fehér épületet a messzeségbe amiről kiderült,hogy egy buddhista szentély és látogatható. Bevallom őszintén,hogy én is kicsit ledöbbentem,mert nem hittem,hogy Magyarországon ilyesmi létezik. S mégis.  Így hát a rezi vár előtt ellátogattunk a Béke Sztupába,azaz ebbe a buddhista szentélybe.
Ha éreztetek már nyugalmat,hát itt az volt. Mikor felértünk,akkor alig volt egy két ember. Láttuk magát a szentélyt a magasba emelkedve, meg volt két árus, illetve egy meditációs központ,ami Janó szerint új dolog,mert régen nem volt itt.
Körbenéztünk,láttunk igazi szerzeteseket, vettünk ezt azt, megnéztük a szentélyt,körbejártuk és indultunk tovább. Egyébként a szentélyen kívül elvileg van ezeknek a szerzeteseknek itt valami kolostoruk is-de szerintem nem látogatható.

A sztupa után elmentünk Rezi faluba,ahol megkerestük a várat. Itt azért volt útmutatónk és hamar meg is találtuk a helyet. Persze a várhoz itt is hosszú út vezetett.... felfelé, köves úton.... mi meg már leharcoltak voltunk az ördögköves kaland után. De felküzdöttük magunkat és végre megvolt a hely. A vár rom nagyon magasan volt és irtó klassz volt a kilátás.
Visszafelé volt idő a hülyéskedésre Fenékpusztán,aminek köszönhetően felfedeztük a Valkum római város romot.... Ez az a rész mikor bolondozás van és mégis találunk valamit amit már régóta kerestünk.
Persze hoztam egy jó pár képet,hogy el is lehessen képzelni! (: 

Az ördög köveknek hitt kövek. De mivel ezek nem azok,kérdés,hogy mik ezek??!! Valamit felfedeztünk.

Erre az emelkedőre hittük,hogy megtaláltuk a kapukat.

Akartunk a kutyukról egy normális képet ami persze nem jött össze :D  De az én arcomról mindent le lehet olvasni miután hozzám dörgölőztek úgy, hogy előtte a mocsárba ugráltak , meg alapból büdik voltak.

:D

A Rezi vár a hegyek között *-*

A Béke Sztupánál- imazászlók,amikre én azt hittem,hogy valakinek szülinapi zsúrja van. :D

Zalaszántó térkép

A meditációs épület- bemenni nem akartam,mert  para volt.

Ennek a kinézete marha undorító,de praktikus  füstölő tartó.

A szentély hátulról.

Szintén, csak nélkülem :D

Egy csomó ilyen alkotás volt elkülönítve.

Oldalról.

És szemből. Szerintem szép hely volt és jó volt körbejárni.

Érdekesség.

Mentünk Rezi felé (:

Egy kígyó fej alakú kő- szemből jobb lett volna.

Mikor végre felértünk a tetőre :D  Nagy megkönnyebbülés volt.

A vár így nézett ki valamikor.

S így néz ki most- vannak felújított elemek.

Belülről.

Látkép (: Egyébként az a fehér épület a kép közepén a Béke Sztupa- innen nagyon jól rá lehetett látni.

A táj felett :D

Volt idő a marhulásra :P

Egy kis Rezi hazai Rézi nénitől :D Fincsi volt amúgy.

Visszafelé muszáj volt egy kicsit hülyéskedni- és kivételesen nem a saját ötletem volt :D :D A kocsisok ránk dudáltak és besírtam párszor a röhögéstől :D

A Fenékpusztás marhulás közben feltűntek a romok,amiket Janó keresett pár nappal ezelőtt.

Bejártuk a mini Fenékpusztát- és ennyit találtunk. Mire idáig eljutottunk már ki voltunk.

Itt meg a római romok.

Szintén (:

Nagyjából ennyi volt a pénteki napunk. Nagyon hosszú és nagyon fárasztó volt,de az Ördög köveket nem adtuk fel persze ;) Hamarosan arról is.

Ismerősek a helyek?

Járt valaki már itt? (:

Mit gondoltok a titkokról? Jobb ha tikok maradnak vagy jobb felfedezni?

{Vigyázz! Kész! Posztolj} - Blogolás

Hosszú idő után most ez lesz az első és csendtörő posztom.  Nem mondom,hogy most minden szuper az életemben,de valamikor vissza kell rázódni. Így is már annyi téma ,meg gondolat felhalmozódott,hogy muszáj újra belelendülni.
Szóval most a szokásos VKP poszttal jövök/jövünk,aminek a témája a blogolás maga (:  Ki miért és hogyan kezdett el blogolni,stb. A játék szabályait keressétek Szilvinél.

Nálam ha megnézitek akkor az egész 2011 októberére nyúlik vissza; ott írtam az első bejegyzésemet.  Eredetileg barátnőm hatására lett blogom,mert sokat leveleztünk Szilvivel,aztán mindig mondta,hogy ezt megírta már blogon,azt megírta már és hogy ott lessem meg. Aztán egyszer szóba került,hogy mi lenne ha lenne nekem is.  Nem tartottam hülye ötletnek,mert  tini koromban én még  az a fajta voltam,aki rendes naplót vezetett.  Nos ez kinek hülyén hangzik,kinek jól és egyetért, a lényeg,hogy szerettem írni.  Gimiben is akármilyen  fárasztó volt,szerettem irkálni.
Szóval gondoltam megpróbáljuk ezt. Tulajdonképpen maga a blog egy internetes napló,ahova mindenki kiírhatja a maga gondolatait. Ennek nem kell végletesen személyesnek lennie,mint mondjuk egy sima papír formájú naplónak,de meglehet ismerni embereket,kicsit részletesebben mint mondjuk egy fb profil alapján- talán.

 A lényeg,hogy megkreáltam a saját oldalamat -amit egyébként imádtam,mert imádok kódokkal,meg ilyen szerkesztőkkel foglalkozni- és végül elkészült.  Sajnos így visszaolvasva régebbi bejegyzéseket nem voltam túl kreatív és folyamat nyavalyogtam,ami marhára irritáló.  Szerencsére azóta maga az írás stílusom változott és talán egy fokkal jobbak a bejegyzések -de ezt Ti tudjátok megítélni,én csak remélem :D
Szóval ha belegondolok,akkor külső hatásra/ajánlásra lett blog,illetve mert szeretek írni és ez fejlődött is,csak manapság az idő kevés rá.
Azóta több szempont is játszik, például szeretek visszajelzéseket kapni bizonyos témákban Tőletek, szeretek más oldalakra feliratkozni,mert jó másokat olvasni, szeretek ötleteket kapni,inspirálódni... Nagyon sok szempont van ami miatt nagyon hasznos ez a blogger oldal,de kellett egy kis idő míg ezekre rájöttem.
Negatív tapasztalatok is értek természetesen -mint szerintem mindenkit- ,de ez nem fejteném most újra ki sokadjára. Akik követtek azok tudják,akik nem,azoknak elég annyi,hogy megfúrták az oldalam és hátrányomra vált.
Szerencsére több jó dolog ért itt eddig mint rossz és örülnék ha így maradna,mert nem ártó jellegű a blogom.

Lássuk a többiekét:

Köszönöm Nektek!

A blogom gyászolt.  

Nem éreztem szükségét,hogy bármi boldog pillanatot megosszak most,mert egyszerűen lehetetlen lett volna.
Természetesen ahogy többen is megjegyezték már: ha baj van, jön csőstül. Most is így volt. Az élet minden területén beütött a baj,de szerencsére meg is oldódtak,csak tudjátok az a pillanatnyi stressz amit átél ilyenkor az ember.
Mindenesetre csak köszönetet szerettem volna mondani itt mindenkinek,akik részvétet nyilvánítottak a bejegyzésem alatt és hogy picit együtt éreztetek velem. Köszönöm azoknak is akik akár titokban,akár nyilvánosan de olvasnak; köszönöm ha elviselitek ha hülye vagyok; köszönöm a bátorítást; köszönöm ha megfogadjátok a tanácsaimat; köszönöm ha írtok kommentet... mindent köszönök!  Sokat jelent nekem ez és ígérem hamar visszatérek a pozitív dolgaimmal. Szerencsére egy kis fény pont megmaradt nekem az életembe amibe kapaszkodhatok és ami erőt ad a továbbiakhoz,szóval nem fogok sokáig keseregni. Úgyis vissza van még pár beszámoló!

 Köszönöm mindenkinek aki van nekem!

A gyász nagyon fájdalmas

Meghalt két jó ember. Az egyik valóban eltávozott az élők közül,a másik csak az én életemből szeretne. Tulajdonképpen mindkettő esemény egyszerre történt és iszonyú nehezen viselem.
Az aki ténylegesen eltávozott az élők közül az egyik exem volt, a Dani medve (sokan Cselikként ismerik). Tulajdonképpen mikor megláttam a hírt, még a vér is megfagyott az ereimben.
Ő egy nagyon jó ember volt és soha nem ártott senkinek. Nem voltunk évekig együtt,de megéltünk pár hónapot közösen és kétszer is.  Az összes exem közül ő a legnormálisabb és sokáig tartottuk is a kapcsolatot egymással; befogadott mikor szarban voltam és mindenki elfordult tőlem a pesti esetnél... Szóval mindent lehet rá mondani,de rosszat nem.
Sajnos nem tudom pontosan mi történt ,de lesújtott a dolog. Először azt hittem valaki szórakozik (habár ilyennel szórakozni mocskos egy dolog),de nagyon sokan  írtak a poszt alá,így sajnos bele kellett törődnöm. Nem tudom felfogni- nem volt elég idős még ehhez. Sajnos infót nem tudok többet,de ez is épp elég.
Én ezzel a poszttal tisztelgek előtte és gyászolom is egyben- ez a minimum amit megérdemel!

Itt van még a rockerek.hu-s albumom a 2010es rockmaratonról. Ott voltam vele együtt. Katt.

Nyugodj békében.

Országjárók I. - Keszthely

Úgy döntöttem,hogy a Vadregényes kirándulások rovat (szerűség) mellé,most csinálok egy sima kirándulós rovatot,mert nem minden kirándulásunk vadregényes. Ez lesz az Országjárók. Így szerintem sokkal áttekinthetőbb lesz,meg ha például egy városban járunk "csak",akkor az nem lesz vad meg erdős,de mégis kirándulás.
Nos a mostani kirándulásaink a balatoni nyaralás keretén belül történtek. Pont egy hete vasárnap mentünk le Balatonfenyvesre és szerdától mást se csináltunk mint túráztunk és felderítettünk egészen szombatig-amikor is hazaindultunk délután.
Nagyok sok és izgalmas helyen jártunk,legendák és mítoszok jöttek velünk szembe,felfedeztünk olyan helyeket teljesen véletlenül amikre nem számítottunk... Szóval volt itt kaland rendesen.

Helyek ahol jártunk

Csütörtök

-Keszthely: Festetics kastély, Bazilika Minor,Helikon Park, Kisboldogasszony Templom,

-Fonyód: Fácános Palánkvár

Péntek

-Várvölgy: földvár (a halott város, ördögkövek és a hozzátartozó legenda)

-Zalaszántó felé: Béke Sztupa (buddhista szentély) ♥

-Rezi falu: rezi vára, várrom

-Fenékpuszta: Valkum római város rom 

Szombat

-Várvölgy: ismét halott város, ördög kövek, kapuk, bánya

A fenti felsorolásból is látszik,hogy rengeteg helyen jártunk és mindezt 3 nap alatt. Sok fotót is készítettünk,szóval ezeket szeretném is majd megmutatni,amint elkészülök az átválogatással és rendbehozatalukkal. Első körben  a csütörtöki napról fogok mesélni,mert az akkori képek kész vannak és így nem is lesz agyon tömörítve a sok információ- a többiről később (:

Csütörtökön reggel miután felkeltünk,kitalálta Janó,hogy megmutatja nekem Keszthelyt, és azon belül is a Festetics kastélyt.  Annyira nem tűnt vészesen hosszú távnak az út,viszonylag hamar meg is érkeztünk. Útközben elhaladtunk áthaladtunk egy Fenékpuszta nevű falun....hát mondanom se kell szerintem.... Eléggé kis vicces volt,de végülis ha van ilyen,hogy Bugyi meg egyéb csodás névvel létező hely,akkor ez is belefér.

A Fenékpusztás rész után áthaladtunk egy nagyon szép gesztenye soron- gesztenye fák voltak végig az út mellett. Onnan hamar be is értünk a városba,ami amúgy nagyon kulturált helynek tűnt. Nem láttam mocskosnak,putrisnak szóval jó a véleményem. Kerestünk egy helyet parkolásra,amivel szemben volt egy szimpatikus kávézó. Nem vagyunk nagyon kávé fogyasztók,de ilyen nagy túrák előtt sose árt. Bevallom,eddig sehol nem láttam ilyen szép és modern kávézót  (ez összefügghet azzal,hogy nem szoktam inni sűrűn). Nagyon jó érzés volt belépni, tágas volt, modern,kulturált, szép és normális volt a kiszolgálás is. Ráadásul abban az időpontban  csak mi ketten tartózkodtunk a helyen,szóval kényelmesen elfértünk.  Később mutatok még képet a helyről,mert utolsó nap is voltunk bent és akkor megörökítettük a belteret is.
A kávézó közelében volt a Festetics kastély,szóval nem sokat kellett odáig gyalogolni. Viszont sajnálatos módon ez is éppen felújítás alatt volt és az első látképünk egy rakat munkás volt meg az építendő területek. Mondjuk magából a kastély látványából nem sokat  tudott elvenni a felújítás okozta felfordulás,ugyanis az épület hatalmas volt! Hatalmas és gyönyörű. Nagy nehezen sikerült is megtalálni a bejáratot,ahol hömpölygött a sok ember. Akkora sor volt a kassza előtt,hogy elment a kedvünk. Mindenütt emberek álltak,tömörültek,lökdösték egymást és ennek a kibírásában az időjárás se segített,mert irtó meleg volt. Szóval utánaérdeklődtünk,hogy a hely önállóan is látogatható e (vagyis,hogy szezonon kívül és tárlatvezetés nélkül) és szerencsére igen,úgyhogy esélyes,hogy ősszel visszanézzünk oda vagy kirándulás keretében vagy fotózáséban.
A kastély területe baromi nagy volt: volt maga a kastély,amiben a múzeum volt. Az ott dolgozók elmondták,hogy öt állandó kiállítást lehet megnézni,amire én nagyon kíváncsi vagyok. Képek alapján baromi giccses az egész,de szeretem magam látni a dolgokat. Akkor van a fő épületen kívül egy másik épület,az a Hintókiállítás, amellett megint egy másik épület ami a Vadászati és történelmi  modellvasút kiállítás és a kastély másik oldalán van még egy épület rész,ami a Pálmaház.
Mi egyiket se láttuk most, inkább kisétáltunk a térre,egészen a végéig ahol volt egy kisebb kilátás. Ott észrevettünk egy templomtornyot és Janó mondta,hogy az a Bazilika Minor,amiben van egy kicsi gótikus építészeti stílus. Mivel nekem ez egy kedvelt témám,így megnéztük.
Találtunk a templom előtt két szobrot,amikbe  rejtett üzeneteket véstek. Annyira izgalmas dolog volt megfejteni és utána egész úton ilyenekről beszélgettünk.

 A templom után elmentünk a Helikon parkba,ami a Festeticsek nevéhez köthetők. Mivel ez egy gazdag család volt és művészet kedvelők,ezért létrehozták ezt a parkot,ahol költők meg akárki kreatívkodhatott. Egy nagy területről van szó- lényegében egy park,sok fával,szép aljnövénnyel és csodás borostyánnal. Nem is tudom,ez is olyan filmbeillő festői kép volt. Ráadásul a nap sütött és ahogy a fák közt szórtan elterült a fény,maga volt a csoda komolyan (: A borostyán szőnyeg meg olyan izgalmas volt számomra mint a Mecsekben a mohaszőnyeg ♥  Elsétálgattunk a parkban,közben nagyon sok dolgot mesélt Janó- tele ment a fejem információval,amire olyan jó lenne mind emlékezni.  Sokat mesélt a helyről,a személyekről, kicsit fotóztunk a helyen és majdnem mindenhova volt egy sztorija. Imádtam. A park után kimentünk a főtérre (vagy legalábbis gondolom,hogy az az),ahol megakartunk keresni még egy templomot. A téren láttunk még egy két műalkotást amikről van is fénykép,majd megtaláltuk a templomot is, de ennek is egy részét újították. Ide is benéztünk- éppen valami előadás volt gyerekeknek,szóval nem maradtunk sokáig. Kivülről is megnéztük és az egyik oldalán találtunk egy napórát- talán egyszer láttam ilyet élőben. Izgalmas volt.
Ezután visszasétáltunk a Helikon parkig,ahol hagytuk a kocsit és igazából elindultunk visszafelé. Végig dumáltuk az utat az építészetről,a különböző építészeti stílus jegyekről, plusz megbeszéltük,hogy megnézünk még jó pár ilyen templomot- mert nagyon más valamit tankönyvből megtanulni, illetve saját szemmel látni,tapasztalni. Szerencsére Janó is nagy vár,rom és történelem mániás így minden ilyesmiről sokat tud mesélni.
Visszafelé megálltunk Fonyódon és megnéztük a Fácános Palánkvárat. Ez is egy hatalmas területet ölel magába. A belső tere hatalmas, most jelenleg játszótérként szolgál vagy legalábbis focipályaként. Van pár kilátója amire nem lehet felmenni, illetve jól látszik a vár helye, vagy belső tér- ide híd vezet át. Sajnos nincs annyira karban tartva a hely amennyire lehetne (gondolok itt a kihasználatlanságra, a rengeteg elhelyezett kukára amit sajnos mégse használnak). Van egy kisebb emlékmű is, afféle megemlékező táblák a katonákról. Itt is fotóztunk egy kettőt és utána visszaindultunk a nyaralóba.
Minden ilyen kirándulás után jól esett valamit étkezni,amire meg is találtuk már hét elején  a megfelelő helyet. Nem messze a nyaralónktól volt egy kisebb büfé- Nádasbüfé. Komolyan a legjobb hely volt: igényes,finom ételeket szolgáltak fel, jó volt a kiszolgálás ,egyedül az volt a baj,hogy  kicsi volt. Egy ennyire jól menő helynek ez kicsi volt. De többször ebédeltünk itt és minden nagyon király volt. Kajálás után meg fürdeni mentünk. Iszonyú jó volt a víz addigra- szinte meleg!  Mondjuk nem csodálom,hisz egész héten dögletes meleg volt.
Minden délután mikor már vízben voltunk,kitaláltuk a másnapi programot. Na akkor jött az ötlet Janónak,hogy nézzük meg az ördög köveket. Kitárgyaltuk a legendáját, megnéztünk egy rakat térképet,hogy hogyan lehet eljutni oda és ez,illetve amik útközbe szembe jönnek lesznek a másnapi programok.
Ezeket a legközelebbi posztomban mesélem el.

Jöjjenek a képek

Ez egy fontos tájékozódási pont volt :D

A gesztenye fasor

Az Ambient kávézóba- jegeskávés finomság (:

Festetics kastély előtt- sajnos rontja az összképet a kordon.

A kastély másik oldalánál.

Próbáltunk úgy fotózni,hogy pont ne sétáljon bele senki a képbe.

De azért én belekerültem (:

Gyönyörű hely.

A hátunk mögötti kilátás- ott van a Bazilika Minor tornya.

Bazilika Minor. Nagyon szép a külseje.

A két szobor- az egyik a bal a másik a jobb oldalon állt. Alattuk egy szöveggel,amin rejtett tartalom volt. Egyébként római számok,amiket ha összeadtunk kijött egy évszám. S ugyanez az évszám -vagyis számjegyenként- megtalálható a négy sarokban is. Nagyon izgi. 

Ez már a Helikon park volt- és az itt álló kapu.

Ez nekem tetszett.

Csodálatos táj- amin később vettem észre a háttérben lévő kis pavilont (vagy mit); vagyis először Janó vette észre.

Még egyszer (:

Nos,nem készültem arra,hogy képek is lesznek rólam -de muszáj volt ezen a szép helyen fotózkodni (:

Bartók Béla emlék.

A kis pavilon közelebbről.

Címer- ez meg a pavilon belsejében volt.

Ez is. De sajnos én jobban látszottam rajta mint a szöveg.

Szemből.

Ez volt a főtéren. Na ez az ami nekem nagyon nem tetszett. Ez a modern kinézetű háromszög és alatta egy puttó szerű szoborral.. Fúj. Valahogy nem is illik össze a kettő.

Ez egy másik szobor volt- és nagyon tetszett rajta a virág részlet.

Ez volt a közepén.

Egy másik virágrészlet.

Ez is a főtéren volt- nem tudom mi a templom neve.

Belülről.

Oldalról. Nagyon tetszenek az ablakai, meg a torony rózsaablaka is. Az üvegek meg szépek voltak ahogy átsütött rajtuk a fény.

A napóra.

Ez meg már visszafelé volt a Palánkvár. Ez a fej elég bizarrul néz ki.

Az emlékművek.

Az emlékművek mellől a látkép. Ez a belső nagy terület és ott az a híd amit fentebb írtam is,hogy megközelíthető volt vele a belső rész.

Ez is az emlékmű mellől készült és ez a nagy kapu amin bejöttünk.

A vár eredeti kinézete (sajnos ez tele van firkálva mindenféle hülyeséggel-én nagyjából le pseltem,de így is sok hiba van a táblán; megkoptatta az idő).

Ez a belső rész maradványa- van rajta ám egy kereszt,nem tudom mennyire látszik.

Ez a híd ami bevezetett a belső részbe.

Les.

Ez meg már a nyaralónál volt a vízparton. Vártuk a naplementét ,mert láttuk előtte való nap és olyan szép volt,hogy le akartuk fotózni (: Egyébként idióta ötlet tőlem: elétettem a napszemüvegemet (:

Ez a stégről készült- szintén napszemüveges.

Ez meg szemüveg nélkül.

Fél selfie a napszemcsiben a naplementével :D

Ti jártatok már Keszthelyen vagy a környékén?

Ismeritek a keszthelyi templomokat?