Oldalak

2018. június 11., hétfő

A barátaimtól #1

Nem sokan,de azért akadnak barátnőim, akik főleg a művész világból származnak és valahogy anno így egymásra találtunk. Van közötte általános iskolás barátság, van netes ismeretség, van régi és újabb is.
Ez nálam amúgy is ilyen "hagyomány" vagy nem is tudom minek nevezzem, mert végülis rajtam kívülálló okok mozgatják az egészet, hogy kit sodor az élet elém        ( persze rajtam is áll, hogy akarok e velük valamit kezdeni vagy sem), de a lényeg, hogy általában nem stílusbeli embereket kapok. Mármint kedvelik ezt a szférát, de nem ez a fő vonaluk, amit én nem is nagyon bánok.

Van pár balul sült történetem olyanokról, akikkel nagy volt a barátság és hasonló stílusúak voltak. Mondjuk ezek régi sztorik nagyon, fiatalok voltunk és valószínűleg nem voltunk az egészhez felnőve(én legalábbis tudom, hogy borzalmas volt a személyiségem annak idején, nem is értem ezt hogy tudta bárki is elviselni, de szerencsére így vagy úgy, azért változunk) , de ettől függetlenül a mai napig jobban örülök egy semleges embernek.
Nem azt mondom, hogy akik gothok és a baráti körömben vannak azokat nem szeretem :D Mert dehogynem. Valószínűleg ők olyanok, hogy nem kezdenek a torkomnak ugrani, hogy ha egyforma nyakláncunk van vagy épp szoknyánk :D Illetve nem is próbálnak meg túlszárnyalni meg erőltetni, hogy jobbak legyenek.
Ez mindig is egy kényes pont volt, mert nagyon rosszul tud esni, hogy valaki csak azért akar a közelembe lenni, hogy na jó majd ő megmutatja mennyivel szebb, okosabb, jobb, metálosabb, gothosabb, ügyesebb, stb.  =/  Én úgy gondolom, hogy ez a korszakunk megvolt amikor gimisek voltunk és tinik, azóta már jóval le kellett, hogy tisztuljunk és nem hiszem, hogy ennek kell dominálnia.


Nincs sok barátnőm, de akik még a mai napig velem vannak, nekik nagyon örülök és főleg annak, hogy nem olyanok mint amit fentebb leírtam. Sőt, a legtöbbjük támogat, tol előre és jót akar. Ezért jó ha nem mozgunk mindannyian egy pályán, nem rivalizálnak.
Sokkal jobban kedvelem azt, amikor valaki a szó szerinti társam, akivel vállt vállnak vetve "küzdünk" a világban és tényleg tudom, hogy bármi történik fedez és velem van. Szóval igazi bro. 
Nem fogok mindenkiről most külön szót ejteni - ha nem haragszotok-, mert most inkább azokból említenék, akik a művész körökben mozognak, és alkottak kifejezetten nekem o.O
Ezek a barátaim a művészkedéssel élik ki magukat, és én őszinte csodálójuk vagyok, ugyanis nekem meg ehhez nem sok érzékem van és mindig is csodáltam azokat, akik a semmiből alkotnak.
Örülök, hogy ismerhetem őket. ♥

Igazából Zolit muszáj az elején megemlítenem, habár ő nem a barátnőm :P De ő az az ember,aki lépten-nyomon simán megvalósítja azt amire vágyok.  Neki már több alkotását közzé tettem itt a blogon régebben, illetve sok olyasmit is csinált amik szintén nagyon szépek- gondolok itt rajzra, egyéb fa anyagból készített dolgok ( kerti bútorok, kerítések). Ami engem lenyűgöz, hogy sehol nem tanulta ezeket, mindent magától.
Tőle kaptam:

  • a világító keretes, közepes méretű koporsó polcom;
  • akkor csinált nekem ékszertartókat (a denevéres és a ouija irányító);
  • a smink asztal tükörrel, ledszalaggal és konnektorral;
  • plusz egy széket hozzá (amin denevérek vannak); 
  • kaptam tőle egy laptop asztalt, nyitható lábakkal; 
  • egy fényképezőgép állványt, ami teljesen állítható, teleszkópos :D

Az alsó része nem fért bele s képbe, de van lejjebb még: van egy kihúzható fiókja, amibe sok minden belefér- én eddig hajszárítót, hajvasalót, neszesszereket,  körömlakkokat tettem be.

Kicsit közelebbről a részek. Cuki kis denevérek tartják  fent ♥ Lent meg ott a tükör rész.

Rengeteg tervünk van még a közeljövőben, a fa anyagok is szépen gyűlnek, már csak kis idő kellene. Az ékszertartóról azt hiszem írtam már, szóval azt ide kattintva láthatjátok (: A polcról se nagyon akarok többet írni,mert arról is több poszt volt már, többek között az előző, illetve itt ez a nagyon régi bejegyzés- ide kattintva vissza tudtok olvasni. Sajnos az állványról, meg a többi dologról nincs kép, de előbb utóbb lehet, hogy lesz.


Meg kell Dórit is említenem, hiszen ő még egy olyan barátnő, akivel évek óta beszélgetünk, amikor tudtunk találkoztunk, fotós segédem ha kell :D; .  Blogon Tipegő Zombiként ismerhetitek. Imádom a néha szarkasztikus bejegyzéseit, a sztorikat, és gondolatait.
Ő egy Zoli kettő, csak lányba ♥

Igazából tőle is kaptam már sok aranyos dolgot. Például egyik karácsonyra meglepett egy általa írt történettel,aminek én voltam az egyik főszereplője. Nagyon megtisztelt ezzel és a mai napig emlegetem neki :'D
Ezen kívül kaptam már tőle jó pár szép rajzot is. Eredetileg én nagyon rühellem az animés dolgokat és a világból ki lehet velük kergetni. 3-4 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy rá lehet bármi ezzel kapcsolatos dologra venni.
De 2 éve Zoli rávett, hogy egy kettőt nézzek meg vele, amik nem voltam úgy rosszak- tetszett a mondanivaló, a világ, végül eljutottunk egy sorozathoz, amiből vannak kedvenc karaktereim, de egy nagyon nagy favorit ♥
Dóri ezt tudtam és  megalkotta nekem, lerajzolta, sőt volt, hogy engem is lerajzolt meg kombinált a karakterrel és jaj annyira aranyosak  ezek a rajzok ♥ 
Az érzés, mikor sokkal szebb vagy rajzon mint a valóságban, felbecsülhetetlen :D ♥ Az meg méginkább, hogy Ulquiorra is ott van :D


Cukiii

Ha ilyen szép lennék a valóságban, nem szólnék semmit ;) 

Nagyon szeretem a rajzait és amint lesz lehetőségem, szeretnék kitenni ezekből a falra (:


Ancsa szintén egy olyan ember, aki inkább a művészek táborát ékesíti. Őt általános iskola alsó óta ismerem, és ott lettünk jóba, csak hamar elváltak útjaink mert ő másfelé ment mint én, jelenleg meg külföldön él.
De ő is mindig az a fajta volt akinek nagyon jó kézügyessége van, és mostanság is rajzolgat- ahogy elnéztem főleg anime stílusban :D  Jellemző :'D
Tőle is kaptam egy rajzot saját magamról- arra is azt tudom mondani, hogy szebb mint a valóság ;) Viszont az nincs külön lefotózva, így nem tudom megmutatni.
Meg hát tőle is jött Ulquiorrás rajz- amivel az életemet megette, hogy nincs szemöldöke és emiatt nem tudja lerajzolni, blablabla, pedig van és csak összejött :D


Szeretem ezeket az alkotásokat nagyon, mert sokat jelentenek számomra, már csak maga az a tudat, hogy gondoltak rám és ezzel foglalkoztak sokat, amiatt, hogy nekem örömet szerezzenek.  Nem tudom, ahogy idősödöm, nekem egyre többet jelentenek az ilyesféle ajándékok, mint a pénzért vett dolgok.
Egyébként vannak más emberektől is alkotásaim, egyik ex emberemtől több minden is,de ezekről annak idején képek nem is készültek.
Valamiért mindig is izgalmasnak tartottam azokat az embereket akik ennyire ügyesek, hogy a semmiből alkotnak. Kicsit bánom, hogy nálam ez a művészi véna nem alakult ki, de hát  nem vagyunk egyformák. Habár alsó osztályban nyertem rajzversenyeket, meg igazából csak gyakorlás kérdése tudom, de maga a lelkesedésem sincs meg hozzá sajnos. Így csodálok másokat ;)

Ha esetleg valakit kihagytam és nagyon szeretne így kikerülni, vagy szeretne a listára felkerülni, csak sikítson és készül is majd a következő poszt.

2 megjegyzés:

  1. Szerintem a versengés azért jobbára stílustól független. Mondjuk, a barátnők nekem sem az én stílusomban vannak. A többségnek én „mérges metált” hallgatok. :D
    Zoli kettő. XD Tudok ám barkácsolni is. ^^
    Ancsának is jó kézügyessége van! Jó lett az a rajz! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehetséges, de én tényleg ebben a stílusban éreztem a legerősebben ezt, hogy megy a versengés :( Én meg már nem ilyenekre vágyok.
      Mérges metál :D Kemény, ilyen formában még nem hallottam senkitől :D
      Na, hát akkor te valami elveszett rokona vagy Zolinak xD

      Törlés