Oldalak

2016. május 5., csütörtök

Ismét hallatom a hangom | Személyes

Bár igazából bevallom,nem nagyon tudom elképzelni,hogy bárki is annyira nagyon kíváncsi lett volna rám,hisz akkor a nagy eltűnésem alatt  keresett volna aki akar.
Az inaktivitás miatt szabadkozni nem fogok,az okai pedig nagyon egyszerűek: nem volt kedvem sem másokhoz,sem magamhoz ezen a felületen. Egy barátnőmmel beszélgettünk erről pár hónapja,hogy akik már több éve rendszeresen blogolnak (én lassan 5 éve),azoknak egy idő után kényszeressé válik a dolog és már nulla öröm nincs benne,csak befásultság. Illetve a másik,hogy azt érzem folyamatosan,hogy körbe körbe megyünk,mert mindenkinél ugyanazok a témák vannak folyamatosan és elment az érdeklődésem,sajnálom.
Viszont úgy érzem,hogy most ismét van kedvem ezzel foglalkozni,főleg mert a blogom eredetileg személyes,így az átélt érdekességeket szeretném lejegyezni- ha másért nem akkor azért,hogy később ha előkerül betudjam határolni,hogy mikor is volt mindez.

Egy teljes hónap vagy talán másfél is kimaradt,de nem mondom,hogy bánnám egy percig is mert voltak élő,személyes kontaktjaim valódi emberekkel és azért lettek újabb élményeim is aztán örülök,hogy ha valamit átélhetek és nem csak cikk formájában olvasok róla valakinél.

Az elmúlt időszak az életemben szó szerint egy hullámvasút volt. Ha az egyik terület rendben volt,akkor egy másik zuhant meg  és fordítva. Jelen pillanatban tartok ott,hogy valamiféle egyensúlyt érzékelek.
Magánélet terén felfelé ívelő volt minden januártól,csak nem sűrűn beszéltem ezekről se,hogy ne elkiabálás szagú legyen a dolog, illetve hát magam se tudtam sok mindent a kimenetelről. Egyszerűen azt a részét hagytam az életemnek folyni,mivel úgy éreztem akkoriban,hogy veszíteni már nem tudok semmit.  Pozitívan,tartalmasan alakult minden és örülök neki,hogy számomra mindenféle szempontból megfelelő ember van az életembe,aki mellett nem érzem,hogy nem akarok vele lenni. Nem megyek bele ömlengésekbe,de azért bevallom,mindketten marha bátor emberek vagyunk.
Zoli csinálta nekem
 Röviden annyi a történet,hogy mikor a legelső hosszabb hétvégét töltötte nálam,akkor természetesen nem mentek egyszerűen a dolgok a máv-val,ahogy ez lenni szokott (szerintem aki rendszeresen használja,tudna még ilyen hajmeresztő esetekről beszámolni).
Én kimentem 10 perccel a vonat érkezése előtt, ahol is Zoli rám telefonált,hogy hát 10 percet késnek,mert valamiért megálltak Pécs előtt a sötétbe a susnyás mellett. Nekem ilyen Harry Potteres jelenet ugrott be,hogy jönnek a dementorok vagy akármi ,de sajnos ennél szomorúbb és bosszantóbb dolog történt: valakit elgázolt a vonat. Láttam,hogy a várakozók közül mindenki telefonál, engem is hívott közben,hogy  mégis tovább állnak. Aztán közölték,hogy 120 perc késés....
Végül mindenki lelépett a pályaudvarról,mert,hogy odamennek kocsival az emberekért (amit nem értek,mert kb. megközelíthetetlen volt autóval a sín), Zoli meg mondta,hogy adjak egy címet és menjek haza és ott találkozunk o.O Már akkor elijedtem,hisz sose volt Pécs azon részén,nálam pláne nem,szóval nem mondom,hogy nem aggódtam. Aztán végül nagyon ügyesen helyt állt, igazi férfi módjára viselkedett: kiért hozzám mindenféle hullán, sötétségen meg vadállatokon keresztül! Plusz még az eső se maradhatott el. Ez valahol nagy visszaigazolást adott nekem arról,hogy ő igenis akarta ezt és erre mondom azt,hogy na innen tudod meg,hogy a párod tényleg szeret e és komolyan gondolja e kettőtöket (jó nem feltétlenül kell hullákon átgázolni és dacolni a sötétséggel :D ) .
Aki követ facebookon,az láthatta a közös mappánk címét, na az pontosan innen ered,mert amúgy teljes mértékben elvicceltük ;) 

Rá egy hétre én utaztam Pestre egy napra,mert Zoli elhívott Dürerbe,ahol még én sose voltam. Tribute bandák léptek fel,aztán kell néha ilyesféle kikapcsolódás. Hármat néztünk meg,de nekem ebből kb. egy tetszett úgy igazán,de a hangulat jó volt. Megjegyzem,nem tudok úgy Pestre utazni,hogy valami érdekes dolog ne történne velem is. Jó nem volt ennyire drasztikus mint Zoli kalandja hozzám jövet, de mindig kifogok fura alakokat. Ez az eset inkább pozitív volt egy kedves idős bácsitól. Szekszárdon leszálltam,mert kellett keresnem valami illemhelyet (frissen gyógyultam egy szörnyű betegségből és nem akartam leterhelni a "berendezésem" rögtön gyógyulás után), s mikor szálltam vissza a buszra,az tűnt fel,hogy egy nem sokkal előttem ülő bácsika állandóan hátra fordul,néz és mosolyog. Gondolkodtam,de nem ismertem sehonnan,szóval kezdett creepy lenni.
  Végül Dunaújvárosnál szállt le, én meg pont a második ajtó mögött ültem,így amíg le nem szállt odajött beszélgetni. Haláli volt: közölte,hogy nagyon nagyon szép vagyok és Szekszárdnál majdnem autogramot kért,mert azt hitte valami bemondó nő vagyok.... ,de hát hogy iszonyúan szép vagyok és ha fiatalabb lenne,eljönne velem a világ végére is,meg most tovább jönne velem Pestre. Haláli volt a fazon és igazából az a legjobb ebben,hogy nem egy kéjenc öregember profil jött le belőle,hanem egy őszinte és kedves ember, aki végül mikor leszállt, sok szerencsét kívánt az élethez és normálisan elköszönt. Szóval teljesen tűrhető volt,nem jött az bele az intim szférába,nem volt úgy tolakodó se,stb.
Pesten nagyon jól éreztük magunkat szerintem mindannyian ,aztán koncerten is voltak érdekes dolgok természetesen. Zoliékat néha "elengedtem" pogozni,én addig ott maradtam ahol álltam, és volt egy alak aki úgy közelebb jött és lesett,meg hozzám ért néha -néha. A vicc,hogy sokszor akkor se zavartatta magát ha kedves Zoltán ott volt velem. Fura egy alak volt ,de engem nem különösebben hatott meg,mert hozzám nem szólt,csak nézett o.O (de amúgy mindenkinek mondom,hogy inkább szóljatok hozzám,mint hogy csak lestek messziről)
Később kimentünk venni italokat, ott is egyedül maradtam pár percre,mert a pultnál mindig marha sokan vannak,most én nem nyomorogtam ott. Odajött hozzám egy srác,akit soha eddig nem láttam, és kérdezősködött,hogy van e barátom, hogy itt van e, mert hogy neki ma több csajt meg kell csókolnia és benne lennék e. Örültem az őszinteségének,de ez fail nálam mindig,mert nem olyan családból származom. Zolival azon nevettünk,hogy mindig pár percre hagyott magamra és már jöttek mint szarra a légy...
Szóval érdekes hétvége volt.

Barátok terén nem történt változás csak minimális. Még mindig vannak emberek az életemben,akik jönnek mennek meg bajt okoznak, de a mag ami már évek óta meg van,az most is itt van,csak bánom,hogy nagyon hanyagoltuk egymást,de azért a telefonos kontakt vagy a skype nagyon bejött az utóbbi időbe. Lelki fájdalmat okozott hogy én neki üljek írni levelet,pedig akik ismernek jól tudják,hogy imádok írni,mesélni.

Munkatéren is voltak érdekes dolgok,de az már el van rendezve részemről és akit eddig érdekelt,az tud róla.

Ami viszont nagy dolog volt,hogy végre valahára ki lett festve a szobám és el sem hiszem,hogy olyan szín vesz körül amit imádok. Lehet egy két képemen a háttérben már fel is tűnt. Sajnos jó minőségű fotóm nincsen róla,de a lényeg,hogy padlizsán lila lett (elvileg ez a neve), és illik a körömlakkomhoz,az egyik festményhez a falamon...szóval nagyon el lett találva szerintem.
Telefonos kép,de itt jól látszik a szín

Ezt a függönyt meg egy turkálóban találtam *-*
 De úgy nagyjából kb. röviden ennyi történt. Biztos tudnék még ódákat zengeni,de elég lesz.

2016. március 19., szombat

Démoni filmek | Ajánló

Rápörögtem a démonos meg ördögűzős filmekre- mondjuk úgy évekkel ezelőtt is- ,de nehéz jó filmet találni ebben a kategóriában,mert minden olyan elcsépelt vagy tele van hülyeségekkel és élvezhetetlen.
Három filmet hoztam mára(bár többet is letöltöttem,köztük az Ómen folytatásokat,mert tetszett az első rész),mert bár többet is elkezdtem,de csak ezt a hármat voltam képes végig nézni,a többi sajnos nem ütötte meg a szintet.
Az első filmnek érdekesen hangzott a címe így hát nCore-on belenéztem a kommentekbe,hátha találok értelmes hozzászólást. De a fele csak lehúzta a filmet,hogy béna, a többinek meg tetszett, így nehéz volt kitalálni,hogy megnézzem e. Végül igen.

The taking of Deborah Logan - Ördög űzés, Deborah Logan története

"Mia Medina végre megtalálta a tökéletes témát a PhD-dolgozatához, egy filmet az Alzheimer-kórról. A következő néhány hónapban kamerákkal rögzíti Deborahnak és Sarah lányának a mindennapi életét. Hamarosan furcsa dolgok kezdenek történni Deborah körül, amelyek nem hozhatók kapcsolatba a betegséggel. Nyilvánvalóvá válik, hogy az Alzheimer-kór árnyékában rejtőzik valami egészen más, valami, ami átvette az irányítást Deborah élete felett. Ez a gonosz sokkal rosszabb, mint a gyógyíthatatlan betegség." - port.hu
Egész érdekes a film szerkezete. Tipikus egyetemista főszereplős, kézi kamerás,nyomozgatós stílusba tolják. Az elején csak egy betegséget akarnak a filmesek demonstrálni valami szakdolgozathoz,majd hamar kiderül,hogy több van az idős alanyban mint egy betegség. Elkezdenek furcsa dolgok történni,egyre nyomasztóbbá meg izgibbé válik a film ahogy halad előre. Valószínűleg szét szpoilerezem a filmet-szóval sorry.
Igazából rosszat nem tudok rá mondani,mert egyszer kétszer nézhető filmecske. Minden van benne ami kell: izgalom,hangulatfokozódás, nyomozás múltbeli dolgok után,meg összeegyeztetés, ok-okozat, megfejtések,pánik, a karakterek nem nagy számok,kivéve az idős hölgyet alakító nő *-* Nekem ő nagyon szimpatikus volt és jól játszott. Szóval mondhatni minden meg volt benne. Nem mondom,hogy az év filmje,de azt se hogy olyan szörnyű lenne.
Kicsit fura a filmben a kórházi jelenet: nem értem hogy engedhetik az orvosok,hogy bekamerázzák a kórházat, hiszen ilyen nincs szerintem -bár ez nem olyan hiba amivel kötözködnék.

"Még egy kibaszott padlás" - kedvenc mondatom.

Persze a végén a voltak kuszaságok,mert ugye a kézi kamerás filmek mindig ilyenek,hogy semmit nem látni a nagy részeknél mert össze vissza rángatják a menekülésnél, meg azért volt egy kis picsáskodás az egyik egyetemista csaj részéről,de szerencsére nagyon lightos volt.
A végén meg persze minden megtették amit meg kell, megmentették amit meg kell,de nyilván mindenki aki sok ilyen filmet néz,tudja,hogy az Ördög nem tűnik csak úgy el.  Szóval ez is amolyan nyitott módon van befejezve. Az Gonosz tovább él másban.

Mindenesetre egyszer max kétszer nézhetőnek gondolom.

Nothing left to Fear

Ez egy 2013as film,amit elvileg mindenki ajánlott a kommentelők közül. Port.hu.

Nos a film végéig nem történik semmi,csak a szokásos elköltözünk a nagy városból valami távoli kis szar városba,ahol persze begyöpösödöttek és mindenki ránézésre gyanús.... De hát jönni kellett mert apuka lesz az új plébános és  hát "az Úr hívta ide". Ahhaa.
A szokásos hülyeség benne van,hogy a két tesó közül az egyik belezúg egy helyi srácba,de nem lehet közük egymáshoz,mert az itteni lakók titkokat őriznek,köztük a srác is blablabla..... De persze a srác is megkedveli a lányt és az egész kisváros titkát kipofázná- ami a film legvégén ki is derül,főleg az hogy miért ne gyere össze azonnal pár napos ismeretség után random emberekkel.
Ez a borító nekem nagyon bejön ♥
A film végére végre eljutunk,hogy történik is valami: az egyik lányt megszállja a gonosz (legalábbis gondolom,hogy az). Megint csak egy szektás kisvárosról van szó,akik annyira imádják Istent,hogy lányokat áldoznak fel a Gonosznak,mondván ezzel el is tudják pusztítani ( o.O) WTF?! Nem sok értelmét látom,de aki készítette lehet többet látott bele.
Viszont ami nekem nagyon nagyon tetszett,az a smink volt meg a technika,ahogy megcsinálták a Gonoszt. Fantasztikus volt,"élethű",félelmetes.

Persze szokás szerint felcseszte az agyam a hülyepicsa értetlenkedés és valószínűleg a vérnyomásom is az egekben volt,mert a hülyepicsa főszereplőnek (a másik tesó) ki kell szállni a kocsiból az út közepén és akkor kell baszki megbeszélniük,hogy mégis mi ez az egész. Eldumálja a pasi a csajnak ,hogy tegye vissza a ku**a seggét a kocsiba,mert közeledik a Gonosz,de neeem,ő nem érti és most azonnal mondja el mi van. S itt tartanak az út közepén,menekülés közben egy mesedélutánt.
Na most ennek az eredménye volt a kistesója meglépett (mert 100× odaszólt,hogy induljanak már mert jön),hogy elbújjon és így elszakadtak egymástól,stb. Hú nagyon kiakasztó az ilyen viselkedés és nem értem mért kell ilyen idiótán viselkedni,akkor is ha csak egy film. Ha pánik van és azt mondják futás,akkor futás. Nincs több kérdés. Az ilyet megfognám és verném a fejét a falba,vagy hagynám,hogy szépen elkapják.

Na szóval,nem egy rossz történet alapvetően. Csak már unalmas de főleg a naivitás,meg mikor nem veszik észre,hogy valami nem okéj az emberekkel meg az egész kisvárosi légkörrel (vagy csak nekem gyanús mindig mindenki?!).
A lényege az,hogy a pap feléleszti a gonoszt az egyik testvérrel, a másikkal meg be akarja zárni a kaput. Nem tudom,pöppet logikátlan,bár gondolom csak így lehetett megállítani a rosszat. A képi világa,a borító képe,meg a maszk/smink zseniális lett,az tényleg nagyon bejött nekem. A karakterek bénák,csak a Gonoszt alakító tetszett nekem; nem volt eltúlozva,jól alakított.♥

Igazából a vége nekem eléggé fura volt: ugyanúgy végződött,ahogy kezdődött. Szóval ezek szerint ismét megidézik majd a Gonoszt és újra lesz egy áldozat?! Vagy hogy gondolták ezt a nyitott befejezést?

A kedves szövegfordítónk mondata volt a kedvencem film közben: "Faszomat már a sok its okaybe" :D Komolyan a legjobb rész.
Én másodszorra látom a filmet, de nekem annyira nem megkapó mert nem emlékeztem rá és azért  is néztem meg újra. 
Egyszer ajánlom,mert persze lehet,hogy nekem tűnik bénának és más lát benne fantáziát. Persze nem olyan rossz mint amiről mondjuk legutóbb írtam.


Demonic

"Mark Lewis detektívet késő este egy elhagyatott házban történt többszörös gyilkossághoz hívják. Míg az egyetlen túlélőt, John-t, a nyomozó pszichológus csaja faggatja, mivel a történtek miatti sokkba lévén alig emlékszik valamire, csak azt óbégatja, hogy eltűnt a terhes csaja, addig Mark és emberei a házban fellelhető high-tech parkhoz nyúlnak. Ugyanis öt fiatal a fejébe vette, hogy barátjuk misztikus vízióinak utánajárva felkeresik a rettegett Livingstone-házat, ami annak idején szörnyű gyilkosságok helyszíne volt, és bátran megpróbálnak kapcsolatba lépni az ott lakozó lelkekkel. Mint az előre sejthető, nem bizonyul valami bölcs lépésnek…" -Mozicsillag

Először láttam  és mondhatni tökre jó. Végre kifogtam egy olyan filmet,ami remekül volt összerakva. Ez amolyan nyomozós (rendőrök),kézi kamerás, visszaemlékezős és közben is történős démonmegszállós film.  De úgy érzem,hogy jól el lettek dolgozva a film jelenetei. Szóval nem volt zavaró,hogy a jelenben zsaruk meg nyomozók kutattak a jelenben és közbe bevágták a házban történt kamerás felvételeket is,amiket ezzel párhuzamban mesélt a srác (múlt).
Mondjuk jókat kacarásztam,mikor a kis szőke liba ott egozott a kamerába,hogy mekkora okkultista és milyen csúcs szuper ribi/szépség... Annyira nem illett hozzá ez a szerep,meg annyira el volt magától szállva,hogy kifejezetten irritált. Sőt az egész filmben ő irritált a legjobban,meg a főszereplőnk akkori nője. Amolyan 'durr kettő pofon az arcába' feje volt- nem tudom mért. S csak rontott rajta a mimóza viselkedése.
Nem akarom lelőni ezt a filmet és próbálok csak kicsit spoilerezni mindegyiknél, szerintem érdemes megnézni egyébként. Jó a történet, kellően félelmetes,rémisztő,még ha nem is mutatnak szinte semmi parásat- de a hangulat és feszültség fokozás itt is meg van. Plusz az egész ahogy fejlődik meg derülnek ki dolgok és van egy jó kis csattanós befejezése. Nekem tetszett. Főleg mert mostanság annyira lightos filmeket sikerült kifognom az ilyen témakörben, így örülök,hogy adtam ennek egy esélyt.

2016. március 4., péntek

A vér Bibliája film | Ajánló

Illetve NEM ajánlom!

Blutsschwestern- A vér Bibliája
"Az orvostanhallgató Milla a gyógyszerek hatásáról készül vizsgázni tanáránál Schwarz tanárnőnél. Nem hisz a természetfeletti dolgokban, még akkor sem, mikor barátaival ellopnak egy több száz éves Bibliát, amit még a boszorkányüldözések korában írtak. A könyvben sok varázslat van, amiből párat a poén kedvéért kipróbálnak, és azok működni kezdenek. De egy idő után önálló éltre kelnek, mert felébresztenek valami sötét, gonosz erőt..." - port.hu

Ez egy rakás szar. 
A film eleje még elég érdekes mert próbálták korhűre csinálni,bár a boszorkány vagy a démon (mert ebben a filmben ez mondhatni egy és ugyanaz....) kántálása nekem nagyon halandzsa és emiatt bénának is hat nagyon.
A film kb. az elejéig ér valamit,onnantól,hogy a jelenünkben játszódik egy fabatkát sem ér.

Előre bocsánat mindenkitől,de spoilerezek.
(ha érdekel a sztori,akkor ne olvass tovább!)

Négy sekélyes és idióta bulis első éves egyetemista picsáról szól,akik közül az egyik valamilyen kapcsolatban áll ezekkel a sötét erőkkel (mert ugye mért ne ilyeneknek lenne erejük...). Emiatt talál rá a kb. 500 éves bibliára,amit annak idején egy gonosz (bár én inkább csak butának nevezném) boszorkány irt tele a varázslataival. Természetesen hülye picsa módjára elkezdik alkalmazni a könyvben leírtakat a barátnőivel,mondván "de jó buli".
A filmnek van egy része,ami egytől egyig hajaz a Bűvölet (The Craft) című filmre (bár az klasszisokkal jobb mint ez a retek). Itt is van aki figyelmezteti őket, persze ezt leszarják,játsszák a kemény csajokat. Tiszta furcsaság és mágia körülöttük minden,de a 4 hülye picsa csak legyint,hogy "jaj nincs semmi",közben pedig az antikrisztus készül testet ölteni - elég látványosan- a földön,de tényleg nincs semmi.

Nem tudom,számomra iszonyúan gagyi az egész, nagyon béna a karakter alakítás. Nem jut dűlőre a film,hogy ez most amolyan hülye picsás,egyetemista bénázás (bulizunk,szexelünk,felelőtlenek vagyunk), vagy nyomozós,természetfeletti misztikus történet. Egyszerűen mindent belevegyítettek ebbe a filmbe, nem gyúrták jól össze és nagyon bénán jön ki az egész- kb. mintha sminkelne az ember és a füstös sminket nem dolgozná el.
Nincs normális történet szál,nincsenek következtetések,nincsenek logikus lépések. Iszonyú sekélyes és felszínes és eszméletlenül nyomasztó a kicsinyes viselkedésük a karaktereknek (gondolok itt a picsulásra,meg röhögcsélésre).
Persze kellett bele egy totálisan egysíkú szexjelenet,ami semmiből nem állt,mint a csaj ugrált a pasiján és utána úgy beszéltek róla,mintha valami hatalmas dolgot műveltek volna. Na itt azért jókat nevettem,mert ha ezt nevezik olyan eszméletlen isten király művészetnek,akkor nincs több kérdésem. A csaj és a pasi kapcsolata sincsen értelmesen kidolgozva amúgy a filmben,ahogy egyik kapcsolat sincsen. A barátnői is azonnal azok lettek,mindenféle ismerkedés nélkül.. A pasi is kajtatta a csajt,aki állandóan lekoptatta,meg ott hagyta a szarban és csakis azért szexelt vele,mert féltékeny volt,mikor a pasi mással kezdett,aztán megint lelépett a csaj,majd mikor szarban volt kinyögte hogy bírja. Fuck logic. Nem viselem az ilyen hülyeségeket.
Ami a legjobb,hogy a főszereplő csajnak mindig olyan az arckifejezése,mintha pánikolna folyamatosan. Ezt hosszú távon elnézni irritáló.

 A történetben nincs semmi extra. Többször van utalás a filmben,hogy a főszereplőnk amolyan Dr.Csont szerűség szeretne lenni vagy minimum valami helyszínelő, ehhez képest alapvető jeleket meg nyomokat észre sem vesz! Szóval számomra röhej de mégis bosszantó,hogy képesek voltak egy ekkora retket készíteni. Az alapötlet egy misztikus horror szeretett volna lenni,amolyan a boszorkány szövetkezik a sötét erőkkel és segít a démonnak testet ölteni,de hát elpusztult és egy könyvbe szállt minden hatalma,ami éveken keresztül várakozott egy könyvtárban,ahol véletlen szerűen egy totál racionalista leányka megtalálja... Ez úgy még helyén való is lenne,de a kivitelezés mondom,nem úgy sikerült ahogy kellett volna. Nem logikus.

Egyedül az őrült professzor az akinek van értelem a mondandójában meg úgy a karaktere létezésének és ő az aki ár az elején figyelmeztette a hülyepicsa szindrómásokat,hogy baj lesz. S az az egyetlen happy a filmben,hogy a prof visszakerül tanítani és kikerül a diliházból.

Összességében egy jó szar film. Az alapötlet nem lenne hülyeség,de nagyon rosszul van felépítve, ugrálnak a jelenetek között és soknak nincs is értelme,nem kapcsolódik a előzőhöz, illetve nem árul el semmi lényegeset. A színészi játék szerintem nagyon nagyon rosszul sült el, a kapcsolatok kialakításában is vannak időrendi hibák (gondolok itt a kerülgetjük egymást,aztán szexelünk egy "világ rengetőt" -vagyis elmondásuk szerint- aztán megint eltűnök,majd sír a szám,hogy "kedvellek" dologra). Logikátlanság van, nincsenek rendesen kifejtve az észrevételek, nincs benne az az ok-okozati tényfeltárás, ellenben tele van picsogással,nyávogással,hülye picsa szindrómával. Tudom,hogy több mindent leírtam többször, de nem tudom elégszer hangsúlyozni.
Szóval a filmet sajnos nem ajánlom.

Látta valaki? 
Mit gondoltok róla?

2016. március 2., szerda

Dragon Age könyvek | Ajánló

Elég sok könyvet szoktam egyszerre olvasni,de ha sikerül egybe teljesen belemerülnöm,akkor csak az lesz az életem értelme. Na most ezzel a Dragon Age történettel is így jártam,hiszen mindenki tudja -aki régebb óta követ-,hogy imádtam már a játékot is és többször,többféle módon újra játszottam a történeteket és nagyon hozzám nőttek a karakterek,meg úgy az egész világ. Tiszta letargiába estem,mikor vége szakadt a kalandnak és nem tudtam tovább játszani,aztán jött egy barátom aki közölte,hogy vannak könyvek is: David Gaider által írt Dragon Age könyvek (Az elorozott trón és a Hívás),amik egyfajta előzményt írnak le és emellé még kölcsön is adta. Totális volt az örömöm,mert nem sok olyan könyvet olvasok ami játékhoz íródott,vagy a játék készült a könyv alapján. Örültem a lehetőségnek. (Tudjátok ez kicsit olyan Diablo2 feelingü volt,mert  ott is volt könyv a játékhoz,bár az teljesen más történet szál volt).
Azóta mondjuk nem bírtam ki és mint jó gyűjtő megszereztem a könyveket. Nem tudom mennyire számít ritkaságnak,de én sehol máshol nem találtam meg,csak a Galaktika könyves boltban.
Hamar ledaráltam az első részt - Az elorozott trónt -,ahol olyan információk birtokába jutottam,ami eloszlatott egy csomó tévedést amit a játék keltett.  A játékban adott volt egy időszak és Te mint játékos csak belecsöppentél;  voltak ugye idősebb karakterek,akik nem lettek a játékos kedvencei, végül kiderülnek,hogy akiket rossznak hittünk azok a jók.
Nagyon jól körül írta az író a háborús helyzeteket, a csatákat,az árulást,a szerelmet... Nekem nagyon intenzív volt a könyv érzelmi világa, igazi fantasy történet -sőt erre lehet azt mondani ,hogy A fantasy történet. Végig leköti a figyelmet ,nem rémlik egy uncsi rész se amin kiakadtam volna,vagy sokadjára kellett volna neki futnom. Nem várt fordulatokkal volt tele a könyv és érzelmekkel. Nagyon szépen felvázolta a döntések következményeinek lehetőségeit,a reménytelenséget,a lemondást,a meghasadt szíveket,a fájdalmakat.
Itt az első kötetben a játékban lévő király apjának fiatal koráról van szó,illetve az ország állapotáról,hogy kik kezében van,kik az árulók meg a barátok és a trón visszaszerzéséről. 
Tessék egy ezer éves kép :D ♥
 A második könyv - Hívás- szintén nem untatja az olvasót és ezt is ledaráltam,bár itt tartottam hosszabb szüneteket mert nem akartam,hogy megint ki kelljen szállni ebből a világból és újra ezen agonizáljak- mert a játéknál ez volt sajnos mikor vége szakadt.
Nagyon tetszett ez is csak kicsit úgy éreztem,hogy a vége össze lett csapva. Nem spoilerezem ,szóval nem mondok semmit a történettel kapcsolatban. Annyi,hogy ez is tele volt érzelmekkel, múltbéli emlékekkel és felnyíló sebekkel, sok harc (és végre mágus fight-ok is), illetve volt benne olyan elem,ami a játékban is van küldetésként és nagyon izgi volt olvasni- bár a játékban sokkal nehezebb volt megcsinálni azt a pályát.
Sajnos a nagy kedvencem -Loghain- nem volt benne ,csak az elején meg a végén,de azért túléltem (:
Ebben a kötetben már felbukkannak a játékban is jelenlévő Szürke Őrzők/ kamarások,akikről meg lehet sok mindent tudni,hogy mitől olyanok amilyenek,mik a céljaik, hol van a rendjük,hogy váltak olyanná amik,stb. 

Mindenkinek ajánlom a könyvet,aki fantasy rajongó,vagy esetleg játszott a a játékkal. David remek könyveket hozott össze és tényleg sok választ ad a játék alatt felmerülő kérdésekre, illetve két különböző újabb kalandba visz el. Szerethetőek a karakterek,tele van drámával és egy igazi rajongónak ez maga a Valhalla :D ♥

2016. február 23., kedd

Miért lenne ciki szinglinek lenni?!

Sokat gondolkodtam ezen a témán mostanság,főleg mert nem egy embertől hallom vissza,,hogy cikinek érzik azt,hogy nincs mellettük férfi. Illetve pár hete megkaptam a fejemhez egy srác ismerősömtől,hogy "pasizzál már be,mert vén lány maradsz", majd egy másik embertől azt,hogy "a nő dolga ellátni a háztartást és gürizni otthon". Are u fucking kidding me.
Főleg azért gondolkodtam el,hogy írjak e róla,vagy ne? Tudom,hogy ez a téma mindenkit érint valahol.így úgy döntöttem,hogy megosztom a csapongó gondolataim egy részét erről a témáról.

Én úgy gondolom,hogy mind a kettő állapot jó. Ha van egy társa az embernek,akkor mindig számíthat rá és közösen építgetik a jövőjüket (itt most az olyan férfiakra gondolok,akiknek komoly szándékaik vannak és nem csaponganak), bármi van megtudják egymással osztani,stb. Viszont hátrány is,mert ha az ember újra szingliségre eszmél egyszer csak,akkor onnantól nehezen tud létezni,mert elkényelmesedik.
Tudom,hogy az ember alapvetően társas lény és kellenek a kapcsolatok,de miért is kellene erőltetni? Ha valaki jól érzi magát egyedül és ráadásul megtud állni a lábán,akkor az inkább tiszteletreméltó mintsem ciki.
Ahányan vagyunk annyiféleképpen gondolkodunk erről a témáról,amivel nincs is baj,viszont az ilyen szélsőséges nézeteket utálom,mint hogy a "nőnek ki kell szolgálnia a férfit".  Bár most nem ez a téma.
Szerintem senkinek nem kellene ezt elhinnie vagy így éreznie. A legtöbb ilyen ember aki egyedülálló állandó, önértékelési gondokkal küszköd(bár kivételek mindig vannak),mert a környezete elülteti benne a "Te szar vagy" érzést,mert a "Nekem van pasim,Neked nincs" állapotokat éreztetik a másikkal- van,hogy öntudatlanul is (például egy pár ott smárol nyilvános helyen). Az embereknek nem kéne ezt érezniük,mert ugyanúgy joguk van az egyedülléthez,mint a párkapcsolatra.  Mindig az az első feltételezés, megítélés egy emberről ha szingli,hogy "na ezzel valami baj van", és nem sok ember gondolja át,hogy esetleg ő maga döntött így,hogy most ez kell neki vagy lehet szakítás utáni állapotban van,vagy gyászol mert elvesztette a kedvesét...ki tudja.
Valahol sajnálom azokat az embereket,akik  a társadalmi nyomás miatt rosszul érzik magukat- ilyenkor néha jó kívülállónak/különcnek lenni,mert engem valahogy nem tudnak meghatni ezek a dolgok. Nem mondom,hogy én nem kapom fel a fejem,ha valaki megszól,de azt is főleg azért,mert nem értem mit hisz magáról,hogy kioktasson a saját életemről.

Mielőtt valaki félreértené, én nem szidom egyik állapotot se mert hogy nekem most nincs senkim és nem indítok hadjáratokat a boldog kapcsolatban élők ellen sem,csak szimplán próbálom megértetni,hogy mindkettő dolognak meg vannak az előnyei és hátrányai is és totál felesleges erőltetni bármit is.  Jó ideje magam vagyok és nem érzem azt,hogy letargiába meg depresszióba kéne essek. Sok olyan program van,amit most megengedhetek magamnak,mert nem kell az időmet megosztanom senkivel sem, vagy bárkinek is a kedvében járni és állandóan tűkön ülni,hogy na mikor találkozunk?, mit csinál a másik?, gondol e rám?, más csajokkal is beszélget e?, stb.  Kiolvastam egy rakat könyvet, tudok a munkámmal foglalkozni, van idő magamra,eltudok menni úgy vásárolni,hogy a másik nem siránkozik nekem, van idő testedzésre és mindent akkor csinálok,ahogy én szeretném,mert minden tőlem függ és nem egy másik személytől. 
Én azt mondom,hogy senki ne keseredjen el,adjon időt magának (hisz sokszor mi magunk nem vagyunk felkészülve), aminek/akinek jönnie kell jönni fog.  Semmiféleképpen nem szabad mindenért magát okolnia senkinek,ha éppen nem jön minden úgy össze valami és feladni sem szabad. Mindannyian a harmóniára törekszünk az életben és az előbb utóbb be is áll- de biztos vagyok benne,hogy nem adja magát könnyen és ingyen sem. Minden jó dologért keményen meg kell küzdeni és sok próbáltatáson keresztül kell menni.
Nálam az élet minden területe háború.

2016. február 10., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj! } - Trollok

Újfent egy VKP posztal jövök így február elején. Ezt a kis játékot régóta játsszuk és továbbra is nagyon kedvelt nálam,mert így sokszor olyan témák is szóba kerülnek nálam,amikre alapból nem gondolnék mert nem érint; ilyen ez a mai is,ami a Trollok címet viseli (:
A Pillecukor blogon utánaérdeklődhet mindenki akit érdekel a játék, Szilvi mindenkinek szívesen segít,plusz ott vannak nála a szabályok.
Tudom,tőlem ez nagyon furán hangozhat,hogy nem találnak be a trollok, bár nem is pontos a kijelentés,mert megtalálnak,de nem akkora számban mint a többi stílusbeli emberkéket szokták. Persze volt hozzájuk szerencsém,de a blog oldalamat eddig teljes mértékben elkerülték és inkább fbon voltak olyan kirívó esetek,amikről be tudnék számolni. Mondjuk simán az is lehet,hogy a mesebeli trollokról kellene most írkálnom,de azokat én nem keverném ide ha nem baj ;)

Sajnos nagyon kellemetlen tud lenni,mikor elmélyülten ír az ember egy témáról blogon vagy akármilyen netes felületen, és akkor azt egy nevesincs emberke lehúzó kommentel minősíti.  De én ilyenkor mindig arra gondolok,hogy annyira felesleges ilyeneken túráztatni magunkat( még ha rosszul is esik),hiszen ott kezdődik,hogy mi akik írunk,a véleményünket osztjuk meg, alkotunk.... egyszóval létrehozunk valamit, alap,hogy külső megerősítésre várunk, vagy mások tapasztalataira vagyunk kíváncsiak. 
A trollok akkor zavarnak,ha elkezdenek személyeskedni vagy feleslegesen kötekedni,bolhából elefántot csinálni (például egy random elgépelési hiba miatt) és semmi érdemlegeset nem adnak hozzá a felvetett témához.
Én sose azt várom,hogy egyetértsenek az emberek (bár nyilván jól esik,ha így van)  ,de nem kell szét fikázni a másik oldalát ha valami nem tetszik.  Vagy ott vannak azok akik mondjuk sminkes blogokat vezetnek: én se megyek oda és húzom le negatív és bunkó kommentekkel azt a posztot ahol nem tetszik az éppen elkészített alkotás.  Mindig azt mondom,hogy nem baj az ha  valaki negatívan értékel valamit,de nagyon fontos a tálalás,főleg neten,ahol egy csomó mindent nem látunk a másikból.
Persze tudom,hogy a troll embereket ez élteti,hogy másokon kiéljék a hülyeségeiket,meg a kötözködési,fellengzősködési vágyukat és arra izgulnak,hogy ki hogy reagál.  Ezek az emberek rendszerint unatkoznak és marha nagy bölcsnek gondolják magukat ott a 4 fal között.
De mint mondtam, engem ilyesmi blogon MÉG nem ért,de nem zavar egyáltalán,sőt én szívemből örülök. Lehet,hogy nem vagyok elég érdekes/okos/ vagy egyéb,hogy belém kössenek, ezt nem tudom..de nekem jó ez az állapot így (:
Ellenben viszont fb-on mindig megtalálnak a fura emberek,akiktől a hideg kiráz. Legtöbbször betámadnak a kinézetem miatt,vagy azért mert nem jelölöm vissza őket,vagy mert hogy én mekkora bunkó ember vagyok (: Szóval vannak érdekes esetek az internet pöcegödrében.
De úgy érzem,hogy  az az ember aki alkot,véleményt nyilvánít ebben a nagy éterben,az dolgozik. Hiszen veszi a fáradságot,hogy megírja amiket gondol/ megalkossa a művét,ami nem kevés idő. Na most ha hibázik is az ember,akkor is ott van a szándék,hogy próbálkozott és megtette amit akart. Innentől meg nagyon könnyű minősíteni és leszólni a másikat.  Csak aki dolgozik,az hibázni is fog. Aki meg pofázik,annak csak a szája jár,de nem biztos,hogy feltud mutatni bármi érdemlegeset is (:  Szóval inkább szóljanak meg a bénázásaimért,mint hogy ne csináljak soha semmit.
Ezt azoknak akik kötekedni próbálnak (:
No és a többiek válaszai: