Sírok

Nincs olyan szitok ezen a világon,amivel illetni tudnám az új szomszédunkat. Kinyírta az egyik cicánkat.
A héten már megmentette az állatorvos a kutyánkat a halál torkából,ugyanis az is majdnem megdöglött. Mamám mesélte,hogy egyik éjjel átment a hátsó szomszédunkhoz (kidölt a kerítés), aztán most rá egy hétre nem evett, lebénult a két hátsó lába... Tisztára pánik volt, és miket szenvedhetett. Kihívtuk hozzá az orvost, aki azt mondta,hogy a patkány méreg úgy öl,hogy belső vérzést okoz. Kapott a Neo (kutyánk) egy injekciót,amitől pár napon belül rendbe kell,hogy jöjjön. Szerencsére letelt a pár nap,és minden okés. De nem akarom elkiabálni. Én nagyon megijedtem,de talán ő kapott még egy esélyt. Azóta a kajám felét neki adom és a munkahelyemről is ha marad valami,neki fogom elhozni.

Aztán ma mikor kint teregettem a kertbe,láttam,hogy a fogyatékos macskánk ott fekszik. azt hittem,hogy csak napozik,de nagyon elnyűtt feje volt. 
Aztán pár órája jött be mamám,hogy megdöglött a macska. ott feküdt a kertben,a paradicsomok közt és nem mozdult a vízre (pont locsolt mamám).
Mikor kimentem megnézni,akkor láttam,hogy az egész macska fel volt puffadva. De érdekes volt az eset,mert ma még volt bent,meg simogattam is talán. (de az is lehet hogy tegnap volt. nem tudom) Már a hangyák ették a szemét,és szállingóztak a legyek. Azt hittem rosszul leszek.
Mamám ásott egy gödröt,hogy majd oda tegyem be. Hát borzalmas élmény volt. Az egész állaton beállt már a hullamerevség, nem volt jó illata se.... De az egész történés beégett az agyamba. Szegény állatot benyomni a föld alá..... , a merev testrészeit irreálisan helyezni,a fejét lenyomni.... és betemetni.... Huh,hát fáj.
Jó pár éve nálunk volt,ez esett le a padlásról,ez volt a fogyatékos,de ezt mentettem meg. Aztán most föld alá nyomkodni.... Ez engem kiakaszt. Amúgy is nehezen viselem el a halál eseteket. Nem tudom mért vagyok erre ennyire érzékeny,de még jobban fáj,ha olyasvalakit vesztünk el akit szeretünk.  Tudom,hogy ez csak egy macska volt,tudom,hogy fogyatékos,de azért fáj. Még nm is fogtam fel teljesen,de belém égett rettenetesen a jelenet.
Bele gondoltam,hogy mennyire szenvedhetett,mert a méreg lassan gyilkolja a belső szerveket.... és azért ez fáj. Sírnom kell komolyan. 
Mamám szólni fog a szomszédnak,remélem érti majd amit elpofáz neki,különben letépem a tökét. Bár még sose láttam amióta ideköltözött,de több kárt okozott mint hasznot.
3ból 2 macska maradt.

A szürke pusztult el

Rockmaratonos hét- 2013

Nos a fergeteges hétvégém után,azonnal belecsöppentem a Rockmaratonos hétbe,ugyanis vasárnap mikor hazaértem,egyből pakolhattam össze,mert hétfőn rockmaraton kapunyitás.
Még ki se pihentem a hétvégi hülyeségeket,máris kezdődött egy újabb hajmeresztő hét. Igazából semmire jóra nem számítottam az elején,mert eddig minden rockmaratonom maga volt a zűr. Most inkább nem részletezem mért,akit érdekel,annak külön elmesélem.
Most egy itteni barátnőmmel/volt iskolatársammal mentem el. Hivatalosan nem terveztem,sőt, kijelentettem,hogy eszem ágában sincs lemenni maratonra,még ha ilyen olcsó is a jegy.  Alapból akkoriban még nem volt kivel, egyedül meg nem megyek.
Aztán újra összejöttünk ezzel a lánnyal (Niki),akivel a Kodályban iskolatársak voltunk,csak miután elballagtam nem tartottuk a kapcsolatot. Most meg pár hónapja újra elkezdtünk beszélgetni, aztán szóba jött a maraton,meg hogy ő kivel menne és mennyire nem sok kedve van így. Én is elmondtam,hogy hát sajnos nekem sincs kivel,akivel eddig jártam nem akarok,stb. Mondta,hogy kár hogy nem beszéltünk össze előbb.
Ez ennyiben is maradt,majd apám felajánlotta,hogy egy napra bevisz. Ezt mondtam Nikinek,majd mondta,hogy inkább kérjem el tőle az árat és egészítsem ki pár ezerrel és meg is van  a heti jegy. (a napi 5ezer,a heti meg keményen 7 :D -akciósan) Aztán mondta,hogy akivel akart menni csak,az úgyse tud jönni,meg veszi tőle a jegyet és eladja nekem. Szóval lényegében egy ilyen csere alakult ki.  Mindenki jól járt (:

Aztán hétfőn korán kelés,mert a kapu nyitás 10kor volt,mi meg azért ott akartunk volna lenni előbb. Egy 7 óra valamikor induló kökényi busszal lementünk. Kiforrott maratonosként,tudtuk hova álljunk a megállóban,hogy elsőként szálljunk fel :D  Volt helyünk,sőt! Akkora szerencsénk volt.... Felszálltak előttünk a civilek (akik nem maratonosok,hanem ott laknak) aztán pár rocker,meg mi,plusz még egy két ember. Majd fogta a buszsoför és a sok ember előtt bevágta az ajtót és elindult o.O Én ezt nem is értettem,mert rengeteg ülőhely volt még, és baromi sokan jöttek volna ezzel a busszal. Mondjuk indult még ezen kívül 2 másik szerintem. De mi jól jártunk.  Aztán mikor odaértünk tökre nagy volt az izgalom. Befurakodtunk a tömegbe előre a kapuhoz,majd lecsöveltünk. Az idő eléggé szánalmas volt,eléggé beborult és nem erről volt szó. Volt hogy esett is,szóval a hajamnak annyi volt.
Niki hozott egy üveg bort,amit ott kapunyitás előtt gondoltuk eliszogatunk. Már a vége felé ott nyivákoltunk,hogy nem tudjuk meginni és mit csináljunk,mert be ugye nem vihetjük. Aztán végül kezdtük jól érezni magunkat már reggel korán- végül elfogyott az üveg bor. A kapunyitás is jó volt,mert ott álltunk a szélen és kb. fél óra alatt bejutottunk *-* Életemben először sikerült ilyen rövid időn belül bejutni ^^ Eddig mindig valahol hátul álltunk,meg befurakodtak elénk... tökre rossz volt. Most meg nagy pakkokkal a kezünkbe simán megoldottuk. mondtam Nikinek,hogy kapaszkodjon belém,és akkor nem veszítjük el egymást. Mert volt ilyen is,hogy elhagytam húgomat a nagy tömeg mozgásban. Most meg simán tartottam az irányt és nem engedtem senkit furakodni.
aztán meg kaptuk a karszalagot és örültünk meg csodálkoztunk,hogy fél óra alatt bent voltunk *-*
Ahogy bementünk ismerős látvány fogadott *-* Tavaly nem voltam bent,de nagyon hiányzott. Nem is a sok csöves ember,de maga a fesztivál filingje (:
A sátortábor szélére sátraztunk. Meg jelent egy biztonsági,vagy karszalag figyelő és ott dumált nekünk. Nem is értettük,de jó fej volt nagyon mert segített felállítani a sátrat. Egyikünk se nagy sátor állító ( :P ), de szerencse,hogy értelmes emberek lévén tudtuk mire való a használati utasítás :D De azért jól jött a segítség (:
Én telefonnal lőttem egy képet a kezünkről és feltettem facebookra,hogy "élőben jelentkezünk a rockmaratonról" :D

Élőben jelentkeztünk rockmaratonról- mi bejutottunk nagyon hamar :DD

Miután mindennel megvoltunk,elindultunk visszafelé,mert be akartunk menni a pécsi spárba. Vettünk kaját,meg 4 kicsi üveg ízesített vodkát. A bortól szimplán jól éreztük magunkat,meg nem fáztunk. Mondjuk finom bort választott Niki,nem volt olyan nehéz meginni.
Miután bevásároltunk Pécsen,visszamentünk de útközben elkapott minket az eső. Ez nem volt valami biztató,mert el akartuk volna ásni a piákat,ugyanis azokkal nem mehetünk be =/  De akkora eső volt,hogy gondoltuk megindulunk a Kaszanova felé,de útközben betértünk egy sörsátorba,mert szarrá áztunk volna. Ott leültünk. Egyből csatlakoztak oda- a személyiségünk varázsa xD  Eléggé ki voltunk akadva,hogy rögtön az első napunkat elmossa ez a hülye eső. Ültünk ott,beszélgettünk,néztük a helyes pasikat- sajnos nem sok sikerrel :D mondjuk nem azzal a céllal mentem le,hogy pasizzak,de jól esett nézelődni szabadon (: Mondjuk ltalában a ronda emberek találtak meg minket,a helyeseknek meg volt barátnőjük.... Ez ilyen tipikus dolog.

Aztán gondoltunk egyet és keverjünk be egy vodkát...  Vettünk két ásvány vizet,meg hozzá egy bolerós port. Azt megcsináltuk és összekevertük vodkával. Elég sokáig tartott mire megtaláltuk  megfelelő arányt. Mondjuk a vodka is ízesített volt; azt hiszem volt körtés,meg barackos talán. Nem volt rossz. Aztán megittuk. Majd megnyitottunk még egyet.... Azt szerintem már sörrel kevertük. ott rávettünk egy srácot ,hogy fizessen egy sört (rockmaratonos pohárban :D amit aztán megtartok *-*), az egész asztal társaság akik ott voltak, biztatták,hogy fizessen. Nagyon vicces volt :D Végül kaptunk egy pohárral. azt is bevodkáztuk,majd úgy emlékszem,hogy a 3. vodkát is megbontottuk és elfogyott.
Hát a hatása nem maradt el. Egész hajnalig nagyon jól éreztük magunkat. Nikit állandóan hívogatta valami Norbi gyerek,aztán elindultunk ki a sörsátorból,hogy akkor találkozunk ezzel a taggal.  Útközben vissza fordultunk,majd megint jött a telefon,hogy hol vagyunk. :D  Közben leejtette Niki a telefonját és darabokra esett,akkor azzal szórakoztunk.... Majd egymásba karolva voltunk végig,mert veszélyes lett volna most elszakadni. Aztán összefutottunk ezzel a Norbi gyerekkel és kiderült,hogy én is ismerem- még myvipről a goth klubokból :'D Na mondom marha jó :D Ott ecseteltem neki hogy ismerem,és én vagyok face-ről a Von Duende xD Kész vicc volt. 
Nem emlékszem mindenre 100%osan sajnos,mert ezek csak emlék képek. Hogy mi minden történt még eközben nem tudom. De hozzánk csapódott. valahogy visszakerültünk abba a sörsátorba ahol elindultunk,mert még mindig volt egy kis üveg vodkánk és nem mehetünk be úgy. Aztán emlékszem,hogy leültünk,majd elmentünk wcre,ahol odajött két csaj és beszélgetni kezdtünk, meg megkérdezték mi a goth,stb. kicsit téves képük volt az egészről- tudom ajánlani nekik az oldalamat :D  Ittasan kicsit nehéz ilyenekről eszmecserélni,hogy mi is az a goth,főleg mert ez egy összetett dolog és nem voltam a helyzet magaslatán.
Utána megint vissza ültünk ebbe a sörsátorba,végig velünk volt a Norbi. Majd valami másik csávó is csatlakozott hozzánk. Fogalmam sincs ki volt,de Niki ismerte. Aztán az is odaült hozzánk és fogalmam sincs mi történt. Azt tudom,hogy valamiről beszélgettünk,meg lenyúltuk Norbi szegecses cuccait :D  Meg még fotózkodtunk is. Mondjuk ezek a képek vállalhatatlanok,szóval nem hiszem,hogy bármi felkerül belőle. Max amit ott helyben a fotósok lőttek rólunk.
Niki szerint rám hajtott ez a másik csávó, bár nekem semmi nem tűnt fel belőle. Szerintem ittas volt az is. Nekem már a hajam borzalmasan állt,mint valami madárfészek,vagy p×nci szőr komolyan.  Annyira utálom,hogy nem igaz :D Mondtam is,hogy én itt hordom a szőrömet :D
Estefelé 4esben egymásba karolva mentünk vissza a maraton területére,de még mindig ott volt a vodka,amit végül nem ittunk meg.  Norbit kértük meg,hogy tegye a gatyájába és vigye már be nekünk :D Nem kellett kétszer mondani.
Betámolyogtunk,aztán ez a 4. srác elköszönt és ott magyarázott,hogy öleljük meg... Mindenki elhátrált ,én voltam egyedül annyira barátságos,hogy megöleltem,aztán mondta,hogy nézzük meg a koncertjüket és elment. Hogy utána,hogy kerültünk a sátorba azt nem tudom..... Valószínű Norbi kísért el minket... De a következő emlékképem,hogy  ülünk a sátorban és eszünk és csámcsogunk,mert nem volt nyálunk :D Ezen röhögtünk egy sort,majd levettük a bakancsot és lefeküdtünk. Kétszer meglátogatott még minket Norbi,de már nem tudom mit akart.
igazából mikor kettesben voltunk Nikivel,elég sokan odajöttek hozzánk; volt egy srác aki ránk szállt és ott magyarázott,hogy adnánk e neki cigit,meg hogy jó a piercingünk. Nikiét meg be akarta kapni mindig... Én meg alfelen rúgtam... vagyis inkább úgy toltam el magunktól ,szóval a nadrágján elől volt egy sáros bakancs folt :D

Úgy terveztük,hogy az első hajnali busszal eljövünk,ami 5kor indul. De felébredtünk idő előtt és baromi hideg volt!! És ahogy remegtem,összerázódott a gyomrom és sajnos kiadtam a rókám útját. Mondjuk már nem voltam részeg meg semmi, ez már ilyen direkt megkönnyebbülés.
Nem vagyok az a hányós fajta,,meg nagyon ellenzem az ilyet,de most muszáj volt kijönnie,mert fájt a hasam. Egyet a nagyszínpad mellett,egyet a mi sátrunknál,egyet útban a buszmegálló felé a fűre,és egyet a buszon X_X Na ez az ami nagyon gázos. De annyira egy bunkó szervezetem van. Direkt hagytam,hogy kijöjjön,de nem volt neki elég jó a természet.... neem, a buszon is kellett és csak azután éreztem jól magam. Nem vagyok erre büszke,de vissza tartani nem tudtam már.
A hétfőnk ilyen érdekesre sikeredett. Utána nem ittunk többet természetesen egész héten. De érdekes,hogy nem voltunk másnaposak szerencsére.

Kedden vissza mentünk délután,addigra én már okés voltam. Niki még kavargott.  Hétfőn kimaradtak a koncertek amiket meg akartunk nézni,mert elaludtunk XD
Keddre terveztük,hogy benézünk  Watch My Dyingra,meg Eluveitie-re *-* A watch my nem volt valami nagy szám,meg én annyira nem ismertem. Viszont nem is sejtettem,hogy ezek magyarok :D De legalább helyes tagokból állt,ezért megérte megnézni :D
Egész nap lézengtünk,míg vártuk az estét, közben jó sok ismeretlen arc köszönt ránk.... össze is néztünk,hogy mi ez már,aztán rájöttünk,hogy rengeteg ismeretlennel pacsiztunk le hétfőn :D  Mondjuk egyik se volt gázos alak annyira,szóval köszöntek,mi is köszöntünk, némelyik oda jött beszélgetni,de semmi extra szerencsére.
A sátor táborban punkok sátraztak mellénk,de meglepően normálisak voltak,nem piszkálódtak. Sőt, beszélgettünk velük.
Kedden nap közben összefutottam Attilával is, mert ugye az ilyen elkerülhetetlen. de szerencsére nem volt semmi. Beszélgettünk,elröhögcséltünk aztán ámen. Mentünk tovább Nikivel. Sétálgattunk,elmentünk malomvölgyet körbe jártuk, fotózgattunk,röhögcséltünk. Sok szánalmas alak volt azt persze mondani se kell; mind nők terén,mind férfiak terén.  Aztán estefelé bementünk a sátorba,valamit kajálni,majd elmentünk Eluveitie-re (: Hát mondanom se kell,baromi jók voltak!! Egyszerűen fantasztikusak voltak. Ezeket még Márkó által ismertem meg,de élőben sokkal sokkal jobbak (:

Aztán kb. ennyit néztünk meg aznap. ez nagyon élvezetes volt. Majd esténként éjfél után mikor vége volt az utolsó koncertnek elmentünk a sátorba aludni. Hát kényelmetlenebb volt mint hétfőn :D és sokkal hidegebb is :'( Az éjszakákat nagyon utáltam amúgy.

Szerdán megint csak vissza mentünk 6 körül. Elmentünk Leanderre. Én bevallom őszintén,hogy nem ismerem még véletlenül se. Annyit tudok róluk,hogy sok kislány kedvence és magyarok. Nekem nem lesz a szívem csücske az tény,de nem volt rossz így bele hallgatni. persze hozzá teszem,hogy nem volt egy olyan koncert se amin ne zaklatott volna valaki minket. A vége felé már egyre jobban irritált,mikor az ember tényleg nézné meg hallgatná a zenét,erre oda jön mindig valami elmebeteg és pofázik.  Nikit sajnáltam,mert őt mindig ilyenkor özönlötték el az ismerősei.... Eluveitie-n is odajött hozzá egy csávó és osztotta 5 percenként az észt. Én voltam már ideges.
Leander után gondoltuk megnézzük a Niburtát,mégis csak Márkó lakótársa játszik benne- mért ne hallgatnánk meg. Aztán később átmentünk Roadra; ott kicsit nagyobb volt a tömeg. természetesen ott is Nikihez csapódott egy ismerőse. Az kb. engem meg tudott volna ölni,mert nem ment el Niki vele sétálni miattam.
Később átnéztünk The Moon and The Nightspirit-re.... Háát, láttam,meg hallottam már jobbat is. Nem tudom,nekem ez olyan altató volt. Természetesen ezen is oda jött hozzánk valaki :D Ez a valaki Norbi volt. az állandóan csapkodta a hátsónkat... nem tudom,nála ez ilyen köszönés féle lehet. Mikor ennek vége volt akkor találkoztam Márkóval(ex). Földöntúli élmény volt mondhatom... De elbeszélgettünk,persze szokásos orr alá dörgölős dolgokról,miszerint mekkora mellei vannak a nőjének,de nem veszi észre hogy kutyát nem érdekel ez.... Nem értem mért nem lehet normális és általános dolgokról beszélgetni. Én se azzal jöttem neki hogy Nikinek mekkora melle van. Egyszerűen nem értem.
Közben gyülekeztek a vikingek :D Nagyon viccesek voltak basszus,mert valamelyik elkezdett kürtölni,erre oda jön hozzánk egy és kérdezi hogy honnan jött a kürt szó. Nikivel egymásra néztünk,megmutattuk neki és jót nevettünk. Hívják egymást a vikingek- nagyon tetszett amúgy :D jó fejek voltak.
Készülődés volt Svartsot-ra,erre gyűltek. :D  Igazából nem volt vészes,csak megint körbe vettek az ismerősök és  már herótunk volt,hogy megint tuti oda jön valaki. megnéztünk pár számot,majd távoztunk.
Leültünk a kinti padokra,ott odajött Márkó lakótársa, aztán beszélgettünk kicsit, majd leléptek.
Mi meg elmentünk a sátorba,lefeküdtünk és onnan hallgattuk az utolsó zenekart, meg beszélgettünk,hajnalban meg hazamentünk.

Csütörtökön is lementünk ugyanakkor. Elmentünk Junkies-ra, mert engem az érdekel. Niki haverja természetesen hozzánk csapódott, és még neki állt vitázni,hogy melyik a Junkies énekese. Hát velem ebben nem lehet vitázni,mert ismerem az énekest és megismerem. Nagyon élveztem a koncertet,bár az új számokat nem ismertem,de játszottak pár régit is amiket szerettem (:
Koncert után elmentünk sétálni. Össze futottam párszor apámmal,dumáltunk. Aztán visszajöttünk Mardukra,mert Niki meg black metalos inkább.  Beálltunk szinte a legelejére,ahol én bepánikoltam,hogy mi lesz ha be vonnak a pogóba, vagy a zenekar tagok leöntenek vérrel,meg ilyenek xD  De végül semmi gond nem volt,el voltunk. Aztán Niki mondta,hogy menjünk is,mert nem is az az énekes volt akire számított... Szóval nem volt egy jó dolog. De sok helyes srácot láttam legalább,de egyértelműen a csúnyák találtak be :D
Vicces volt mikor két szerzetes csapódott hozzánk és osztották az észt. :D Este meg megtalált egy srác ,aki felismerte Nikit (mert ő is málha.hu-s volt anno),aztán meg ismert engem is,mert én meg új vagyok az oldalon :D

Aztán végig szenvedtük azt az éjszakát is és ma reggel összeszedtük a sátrat és hazajöttünk. Iszonyúan hideg van éjjelente és nem lehet ezt már birni. Pedig pulcsi,meg két takaró volt rajtunk,de már kényelmetlen a sátor,fáj az oldalam,hideg van és nem bírtuk.
Most pénteken csak a Pokolgép érdekelt volna,csak az a baj,hogy emiatt nem szenvednék végig még egy éjszakát.... Szóval inkább eljövünk. ez a vége úgyse olyan nagy dolog általában. Bár hiányozni fog a fesztivál,mert tényleg jót szórakoztunk,sok idiótát ismertünk meg,régi ismerősökkel találkoztunk,buliztunk egy jót- de elég. Így hétvégére elég (:  Sokkal jobb volt ez a Rockmaraton mint az összes eddigi (:

Most egyenlőre ennyi, túl friss az élmény,nem jut eszembe más. Képeket nem teszek szerintem fel,max ha vannak vállalhatók. Majd Niki még átküldi ha tudja.

Elmebeteg pszichopaták találkozója- avagy Szilviékkel egy hétvége

Az ember nem is gondolná,hogy mik meg nem bújnak benne. Belőlünk rendesen kijött a hülyeség; hatottunk egymásra rendesen.
No de hogy az elején kezdjem. Jó pár hónapja beszélgettünk már erről Szilvivel,hogy kéne csinálni egy ilyen ott alvós hétvégét. Csak eddig mindegyikünk úgy volt vele,hogy necces az utazgatás,mert drága a jegy. De most,hogy diák vagyok szabadon utazom. Bár bevallom,hogy Szilvihez bármikor,bármiért elmennék,mert fontos ember az életemben,akit sajnos messze sodort tőlem a szél. De igyekszem a barátaimmal nem anyagiaskodni; ha neki szüksége van rám,megyek és fordítva is.
Nos így történt,hogy szegénykémnek lelki bajai voltak egy időben,én meg felajánlottam,hogy felmegyek,aztán tovább pörgettük a gondolatot,hogy akkor már maradhatnék is ott hétvégén, úgy sincs sulim most nyáron.
Pénteken utaztam fel- elkéretem magam előbb a melóhelyről, direkt bementem hajnalban emiatt minden reggel, így nincs mit ledolgozni-  egy kora délutáni busszal. szerencsére az utazás terén kiforrott vagyok és tudtam melyik oldalra kell ülni. Meg sülni így is megsültem, és sajnos mikor felértem Pestre se volt jobb.
Mikor felértem Pestre 2× eltévedtem xD Hát elég vicces volt. Ott a Népligetben összefutottam egy csajjal,akitől átvettem a lefoglalt ruhákat,aztán tovább mentem, beugrottam Verához a Szellemlovasba,mert ő is átvett nekem ruhákat... Aztán kifizettem neki. Onnan a dög melegbe tovább indultam,de fogalmam sincs melyik oldalon kell felszállni a villamosra,hogy a megbeszélt helyre érkezzek :D Szerencsére sok ember volt,így kinyitottam a számat és megoldódott a helyzet. Nagyon sokan voltak a villamoson is, és emellett még meleg is volt. Már totálisan kész voltam.
Szerencsésen megérkeztem,aztán megpillantottam őket az árnyékban ♥ Aztán Szilvi kiküldte elém Viktort,én meg ezen nevettem magamban,hogy milyen jól megoldja a helyzetet :D Aztán már biztos régóta várakoztak ,így Viktor nagyon értékelhette,hogy mindig át kellett ugrálnia értem a megállóba :D
Aztán a nagy találkozás meg volt ^^ Én nagyon nagyon örültem és nagyon boldog voltam,hogy végre olyan emberekhez utazok akiket szeretek. Tény,hogy Viktort nem ismertem annyira mint Szilvit- inkább csak látásból-, így nem tudtam ,hogy vele mit tudok majd kezdeni,de szerencsésen bemutatkoztunk egymásnak a hétvégén :DD
Utána a nagy dög melegbe hazamentünk hozzájuk. A kocsiban Manowar szólt ♥ Az életem értelmei,szóval iszonyúan feldobta a hangulatomat a nagy dög meleg ellenére is. Szegénykéim a panel lakás felső szintjén laknak,ami ilyen dögvészben a legmelegebb. De szerencsére nem haltunk meg,csak felesleges volt a fürdés - ahogy Viktorral mondtuk: Víz pazarlás. Főleg mert utána újra besültünk.
De nagyon kis cuki helyen laknak szerintem. Van minden amire szükségük lehet,szóval jó a lakás. Péntek este már semmi nagy program nem volt,Szilvi elment zuhanyozni,addig Viktorral beszélgettem,majd  később elvonultunk Szilvivel kettesben beszélgetni. Elmeséltem neki végülis a Danival való szakítást,meg amit utána tapasztaltam és gáznak érzek. Azt hiszem őt is ledöbbentettem pár részlettel. Szilvi mindig is nagyon jó ember ismerő volt,de eddig két embernél befuccsoltunk. Én is azt hittem ezekre az emberekre,hogy milyen jó lelkűek,aztán szöges ellentét.
A nagy lelkizések után eltettük magunkat holnapra. Annyit problémázott Szilvi azon,hogy nem tudták áthozni nekem a vendég ágyat,hogy már féltem,hogy lemondja a talit. Hát engem egy ilyen dolog nem tud megállítani. Alszom én a földön is,a lényeg,hogy együtt legyünk. Nem vagyok egy kényes ember,szóval megágyaztak nekem a földön és jól elvoltam én ott. Tény hogy azt elfelejtettem,hogy utána még egy hétig a földön alszom (Rockmaraton xD),de nem baj,megérte. Egyébként nagyon drága volt,mert készült nekem gyümölcs salátával- tudja,hogy imádom a gyümölcsöket. Annyira jó volt.

Másnap nagyon hamar felkeltem,mert azt hittem túlaludtam magam,plusz hallottam,hogy mászkál valaki és azt hittem Szilvi felkelt és már dél is elmúlt. Aztán közben 6 óra után volt és csak Viktor mászkált.  Akkor már felkeltem,rendbe tettem magam amennyire lehetett abba a dög melegbe. Aztán bevonultam Szilvihez,de felkelt rám- pedig gondoltam oda fekszem mellé had örüljön :D
Reggeliztünk,beszélgettünk. Később mikor meg jött Viktor beszélgettünk órákat közösen 3an. Szilvi elmondta nekem,hogy félt,hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz Viktorral,mert ő sem az az ember,aki csak úgy lehaverkodik bárkivel. (mondjuk nem újdonság,mert húgom is ilyen valahol) De szerencsére mindannyian kellemeset csalódtunk,mert nagyon szépen összejöttünk így 3an. Meg azt meg kell jegyezni,hogy kicsit olyanok vagyunk Szilvivel mintha egy és ugyanazon személyek lennénk. Egyikünk a másikból van. Szóval ilyen testvéri viszonyunk van,így Viktor könnyen azonosulhatott velem,meg vettük egymás poénkodását lazán. Én élveztem az ő társaságát is.
Aztán még pénteken kitaláltuk,hogy elmegyünk turizni,majd jó nőkhöz híven órák után elkészültünk (:D), s mehettünk a Camponába .  Én nagyon szeretem a turkálókat,de itt Pécsen sose jutok el oda,mert melózom,délután meg már nincs nyitva basszus.  Körbe néztünk itt is- automatikusan a fekete ruhához :D De nem találtunk semmi extrát sajnos. Utána megbeszéltük,hogy elmegyünk fagyizni. Na onnantól volt erezd el a hajamat :D Még most is ha rá gondolok egyszerűen dől belőlem a nevetés. És ez teszi igazán értékessé,hogy nem csak akkor volt vicces,hanem most is az. Legalábbis nekem.  Nem tudom mi volt azokban a fagyikban,de elszállt az agyunk rendesen.
Előző nap Viktor bemutatta  zsíros kenyér oldalát és utána már csak zsíros kenyérnek hívtam. folyamatosan azon poénkodtunk,hogy neki 3 gombóc zsírt kéne kérnie, egy 20 centis kolbásszal a közepén..... Vagy hogy zsírt lefagyasztani jégkrém helyett :''D 
Fagyizás után,kitalálták,hogy menjünk el a közeli parkba. Elmentünk és ott már készek voltunk teljesen, főleg mert nem találtunk egy olyan padot se ahova leülhettünk volna,mert vagy madárszaros volt,vagy bogár felhős... Végülis bejártuk azt az egész részt,míg végre találtunk egy nekünk meg felelő padot. Szilvivel nem terveztünk nagyobb fotózkodást,de azért megkértük Viktort,hogy legyen már oly kedves és csináljon rólunk közös képet *-* A sok vakarózása után 8mert őt meg ellepte mindig valamilyen bogár :D) csinált jó pár képet.
Hú,ott akkor nagyon veszélyesen hülyék voltunk. Régen szórakoztam ilyen jót ennyire önfeledten,de szerintem ezzel ők is egyetértenek velem.
Hazafelé is tartott ez a hülyeség,meg a röhögő görcs. Már komolyan a könnyünk folyt a sok röhögéstől. Még most is nevetnem kell ha eszembe jut.
Hazaérve megint kicsit rendbeszedtük magunkat és megnéztünk egy nagyon nagyon jó filmet. Engem legalábbis nagyon lekötött; boszorkányos volt,de nem az a szokványosan szar, hanem érdekes. Nekem tetszett.
Később Szilvi tarotból jósolt nekem *-* Még soha senki nem jósolt nekem- bár nem is tartottam rá igényt, de mivel ő mégis egy hozzám közel álló személy,valahol úgy éreztem vele be merném vállalni. ez lehet,hogy hülyén hangzik,de nem mindenkitől kérnék ilyet,mert az olyan mintha megtudná a dolgaimat. De Szilvivel jó volt,ráadásul mindennek volt értelme amit húztam és mondott. De valahol túlságosan magába szívott a dolog,mert volt olyan pillanat mikor csak merengtem.  De élveztem. A tenyeremet is megleste. Megmutattam neki az életvonalamat,ami egy idő után rövidül és megkérdeztem tőle,hogy most meg fogok e halni XD  ekkora baromságot is csak én tudok kérdezni,habár tudom,hogy nem,de akkor is kellett a megerősítés. Egyébként az idő nagyon filinges volt a jósláshoz,mert szombaton este rosszabb idő volt (bár mi élveztük); a messzeségben villámlott,dörgött,borult volt az ég... Nagyon adta magát a helyzet.  Éjszaka meg elmondásuk szerint nagyon nagy vihar volt,amire ők fel is keltek és ott pánikoltak,hogy én fel ne ébredjek. De reggel közöltem nekik,hogy még véletlenül se keltem fel,hiába volt nyitott az ablak felettem :'D Engem az ilyenek nem ébresztenek fel.  ^^

Vasárnap reggel felkeltünk,kinéztünk egy 10 óra körüli buszt,kényelmesen kimentünk és Szilviék megvárták velem a buszt. Reggel kaptam tőle banán turmixot- hát nagyon jó volt és kihúztam vele estig. Mert sajnos mikor hazaértem délután 14:30ra, húgom még közölte ,hogy menjek vele hajfestéket venni,így nagyon későn értem haza. Majdnem 5re. Akkor álltam neki úgy isten igazából enni.
Annyira örültem neki,hogy elmehettem végre hozzájuk és eltölthettünk egy teljes hétvégét. Eddig is jók voltak a találkozók,csak akkor mindig pár órára voltunk együtt, így meg még felemelőbb volt. Főleg hogy kettő helyett hárman voltunk fogyatékosok :D 
Nagyon élveztem,és nagyon édesek voltak ,hogy így készültek rám. Mindkettőjüknek ezer köszönet ^^
Még tervezünk júliusban egy pesti vidámparkozást- már előre félek :D Remélem ki is tudok menni abban az időpontban mikor megbeszéltünk. Jelenleg nem tudok semmit,mert elfelejtettem,hogy júliusban lesz olyan,hogy mamám elmegy 10 napra,anyám szintén nem lesz itthon mindig mert dolgozik... és nekem van egy idióta húgom. Valakinek arra is kell figyelni,plusz ott vannak az állatok. Szóval ez necces-de még egyeztetek itthon. De nagyon szeretnék elmenni,mert élmény,főleg ha ezzel a két szerencsecsomaggal mennék :D

No,de csináltunk ám képeket is,mint említettem fentebb is,feltennék én is párat. (:

 Fagyiztunk *-*

Itt bájosak voltunk- Szilvimmel ^^

3asban (:

 Szilvi nagyon szerette piszkálni Viktort,aki nagyon élvezte,hogy (a szent) kajálás közben megzavarják :D

 Ez egy csodás kép rólam :D Muszáj volt a hajunkat összefogni,mert komolyan 40 fok volt.

 Imádom ezt a képet ♥ Becsillanó fülbevaló teszi még jobbá a képet- miket észre nem vettem :D

 A nagy melegben jól esett *-*

 Az elmebaj elkezdődött :D Mi így érezzük jól magunkat ;)

 De eljátszhatjuk a sznob kisasszonyokat is :P

 De a sznobság nem nekünk való- mi túl vidámak vagyunk ahhoz :D

 Ez egy közös kép Viktorral- Szilvi ezen kívül még csinált párat; kb. körbe járt minket,én már szétröhögtem rajta magam :D

 Ja igen, nem hazudtoltam meg magam :'D De így szeretnek engem ♥

 Ez egy abszolúte jó kép; díjnyertes.

 Itt valami elkattant már :D

Denevér számlálás :D

S megint egy közös *-* 

Aztán van még a "beleköptél a szemembe és visszafújta a szél" című fotósorozat,amin utána egy óráig szakadtunk a röhögéstől. Ezt úgy kell elképzelni,hogy a padon ülve, fotózkodás közben Viktor mondott valamit,amin felnevettünk Szilvivel,csak drága Szilvim eleresztette a testnedveit és az enyhe szellő vissza fújta rám,bele egyenesen a szemembe XDD Ezután is kitört a röhögés, ő meg ott sajnálkozott,én meg sírtam a röhögéstől. De semmi gond,mert szimplán csak megjelölt :D

 Kínos helyzet,Szilvivel besírtunk a röhögéstől. :D

 próbál sajnálkozni,de nekem már fájt az egész xD

Ez már a vég,nem tudtunk hova dőlni a röhögéstől. Én vertem a padot kb. :D 

Aztán végül megbeszéltük,hogy igazából nincs semmi gond- csak megjelölte a területét :D 

Ezen kívül voltak még díjnyertes aranyköpések is,amiket Szilvi a hétvégén összegyűjtött. Most tőle fogom kimásolni,mert én nem jegyeztem fel őket és nem nagyon jut ilyenkor eszembe ha kell. 

" Épp szenvedtünk a melegben, amikor odaadtam Viktor kezébe az egyik illatosított testpermetemet.
Én: - Spriccelj le!
Zsófi: - Haza menjek?


 Épp gyümölcs salátát akartunk vacsizni, én meg odaszóltam Viktornak:
Én: - Kicsim, elfelezed?
Viktor: - Kit?

 Pénteken, mikor hazaértünk csatak vizesen és izzadtan:
Én: - Megyek fürdeni!
Zsófi: - Megyek veled!
Viktor: - Hozom a fényképezőt!
(szerette volna :DD)

 Zsófi szenved a fülbevalójával:
Zsófi: - Nem találok bele a likba.
Én: - Majd Viktor segít."

Sírás volt ez a hétvége a köbön komolyan. de nagyon jó volt,és nem is tudom elégszer elmondani mennyire élveztem. Imádom mikor ennyi hülye összejön egy kis eszmecserére :'D

Újra a fedélzeten!

Drágáim,mindenkitől elnézést kérek,hogy jó ideig nem jelentkeztem,de hát minden bajom volt. De most már újra itt vagyok és rengeteg ,rengeteg mesélni valóm és beszámolóm van !!!
Először is még nem irtam a fergeteges hétvégémről... mikor 3 nagy koponya találkozik :D Azaz egy hétvége Szilvi barátnőmmel és Viktorral (férjével). Az agyam elszállt ezen a hétvégén.
Főként azért maradt el a beszámoló eddig,mert sajnos vasárnap egész nap utaztam,délután mikor hazaértem készülnöm kellett,mert hétfőn már rockmaraton! ez az amire senki nem számított,hogy én mennék,mert május végén még mindenkinek azt mondtam,hogy nem megyek. Bár lényegében nem is mentem volna,ha egy szerencsés véletlen közre nem játszik. Ezek szerint a sors is úgy gondolta,hogy jót tenne nekem egy hét lazulás.
szóval erre kellett készülnöm vasárnap,így elmaradt a hétvégi beszámoló.

Hamarosan jelentkezem!

Finish

Már nagyon unom. Minden csoda 3 napig tart. Az én esetemben 3 hónapig. Eddig voltunk Danival együtt.
Ez most kicsit megrázó lehet-ahogy nekem is az.  Úgy éreztem,hogy minden túl gyorsan alakult a kapcsolatunk , én meg valahol lemaradtam.
Nagyon sajnálom őt,mert jó ember s most is kedvelem,de nem tudok meglenni mint párja. Érzem,hogy nem ő az igazi (igen én még hiszek ezekben) ,így nem rabolom az idejét. Felesleges lenne.
Persze most mindenki szemében szemét kurva leszek/ vagyok (vagy ki tudja mi egyéb),de ha kicsit is átéreznék amit én,akkor megértenék. Nyilván ezt nem várom el mert nincs senki a bőrömben. Ha ez bárkit is megnyugtat, kurva szarul vagyok érzem magam; egy szemét köcsögnek ,aki egy jó embert bánt.  De nem tehetek róla,nem bírtam. Sokszor voltak olyan dolgok a kapcsolatunk során, amik után csak kapkodtam a fejemet. Nem kívánom részletezni,vele megbeszéltem. Csak kár ,hogy hiába.
Igazából én mondtam neki ,hogy nem szándékozom magára hagyni és lehetnénk úgy mint azelőtt,de nyilván idő kell neki is meg nekem is- meg nem tudom mit akar. Hogy bosszút áll e,megszívat e, nem tudom. De egyszer remélem rájön,hogy nem megszívatni akartam,és lehetünk olyan jóban mint azelőtt. Valamiért nekem az jobban bejött.
Sajnálom,hogy nem jött össze ez nekünk. A legnagyobb gondom ott kezdődött,hogy hiányoltam a kommunikációt. Ez valamiért engem kikészített és olyan piszkosul magányosnak éreztem magam mint ezelőtt sose. Ha én nem beszéltem,akkor nem volt nagyon semmi; ha viszont beszéltem,akkor minden csak panaszkodás és nyafogás volt :S Pedig nem volt célom panaszkodni se,szimplán mesélni akartam neki,hogy mik történtek velem. Nem az a fajta vagyok aki csak úgy megoldja a problémáit, szükségem van valakire,aki legalább meghallgat és kiönthetem a szívem. De ez panaszkodás. Nem értem én ezt. De mindegy igazából,csak rossz.
Jelenleg inkább barátokra lenne szükségem, a párkapcsolatokat meg messziről elkerülöm. Sose lesz olyan kapcsolatom ami jó lenne; egyszer megtapasztaltam milyen érzés kötődni,szeretni ,és vágyakozni valaki után (ez egy másik sztori...), s azóta is vágyom erre az érzésre és sehol. Szerintem elbuktam ilyen téren. De jelenleg nem baj,barátok kellenek,akik segítenek kicsit.

Magányosság

*törölt*

Gyűjtő szenvedélye(i)m

Most egy kicsit vidámabb témáról irkálok,elég volt az önsajnáltatásból. =)  Nos,azt gondolom mindenki tudja,hogy a goth szubkultúra a szenvedélyem ♥ -apropó ,erről jut eszembe, itt a link a magazinomhoz,meg a facebookos oldalához,tessék lájkolni,folyamatosan bővül ;) Gothic Life/Style magazin , Gothic Life/Style facebook oldala. Most legalább több időm lesz ezekkel is foglalatoskodni -bár eddig is igyekeztem szerkeszteni.
No,de visszatérve eredeti gondolatomhoz, meg kell hogy jegyezzem imádok gyűjtögetni. Ezidáig számomra gyönyörű,kifejező goth képeket gyűjtöttem (de fanatikusan -a 120 gigás meghajtóm felét ilyen képek teszik ki; nem elég,hogy a fotós énem rajong a jó képekért,de még itt a goth mániám ugye :P ).  De ezen kívül tárgyakat is gyűjtök; ez jellemző a csillagjegyemre is,hogy gyűjtő szenvedéllyel bírunk és mostanában észrevettem,hogy hajkurászom a vágyaimat. Nagyon rá vagyok kattanva a pókhálós,pókos mintás dolgokra,illetve a denevérekre,denevéres mintás dolgokra minden mennyiségben ♥ , szeretem a csipkés dolgokat, a koporsó mintákat,sárkányokat, szép harangujjú vagy csipkés ruhákat (felsőket),kámea medálokat,...stb. 
Nem régiben kaptam egy barátnőmtől egy halom olyan holmit amivel ő maga már nem tud mit kezdeni- erről irtam is anno. Nagyon sok szép dolgot adott és azóta is hálás vagyok neki.  De a gyűjtő szenvedélyem nem csillapodik :D Szóval ha valakinek vannak ilyen dolgai,ne dobja ki- gondoljon rám. =)

 Plusz még sorolhatnám mik tetszenek *-*  De ezek a dolgok mindig motiválnak,mert tudom,hogy meg kell őket szereznem =) Jó,nyilván koporsós ágyam nem lesz sose,mert azt nem találni minden üzletben,de azért feltettem a képet,mert nagyon tetszik =)

Egy kis önvallomás

Nem szeretek annyira a bajaimmal foglalkozni,de már napok óta szenvedek legbelül. Este elmerengtem azon,hogy az emberek semmit nem tudnak rólam,hogy min megyek keresztül. Csak látja mindenki,hogy vagyok, jókedvűen,barátságosan...de ennyi. Hogy mi zajlik le bennem azt senki nem tudja.
Jelenleg kivagyok borulva. Habár feldobva kellene,hogy legyek miután túléltem a szóbeli vizsgámat, de valahogy mégsem érzek örömöt. Talán az eredmény szomorított el,mert igazságtalannak érzem. Mindegy is.

Jelenpillanatban egyedül és magányosnak érzem magam. Túl vagyok egy számomra jelentős eseményen ,és rá kellett jönnöm,hogy nincs senki körülöttem,akivel ezt megünnepeljem,vagy akivel ezt kibeszélhetem. Két osztálytársammal mentem el a McDonaldsba sütizni,meg kávézni. De azok közül akik közel állnak hozzám,semmi nem volt. Persze hozzátartozik az is,hogy Pécsen egy közelebbi barátom/barátnőm sincsen. Sütizés után hazajöttem és ennyi volt. Egyedül a családomnak meséltem,mert őket érdekelte,hogy mi volt.
De valahogy nem is csodálkozom rajta,hogy így érzek,hisz már hónapok óta nem találkoztam egy barátnőmmel sem. Valahogy kezdek bekattanni. Túl monotonná kezd válni az életem.

Viszont hazafelé jövet összefutottam anyukám volt osztálytársnőjével,és azt ecsetelte míg utunk közös volt,hogy mennyire jól nézek ki. Ő is ismer gyerek korom óta,és látta hogyan növök fel és ,hogy hogy milyen kövér gyerek voltam. Végig azt ecsetelte,hogy mennyire lefogytam,mennyire jól nézek ki, szinte sugárzok. Ezt jó volt hallani azért,főleg mert rettenetesen beteg vagyok jelenleg és lepukkantnak éreztem magam semmint kisugárzónak.
Aztán azon is elgondolkodtam,hogy a legtöbb embernek fogalma sincs,hogy miken mentem át és mennyit küzdöttem azért,hogy így nézzek ki. Nálam ez az egész életmódváltás tavaly nyáron kezdődött,és a 40 fokos melegben vért izzadva tornáztam. Mára már jól esik ha végig csinálhatom ezt a tornád,de az indulás nehéz volt. De azért örülök,hogy a kívül állók is látnak változást,holott szerintem nem sokat változtam és bőven van még hova fejlődni.

Túl vagyok a vizsgán!

Jaj el sem hiszem komolyan. Sikeresen túl vagyok az első éves vizsgámon. Nagyon nagyon féltem. Leírni is nehéz mennyire. Mindig is az izgulós fajták közé tartoztam,és ráadásul sokszor képtelen vagyok leplezni a félelmemet.
Fantasztikusan indult ez a szombati napom -ahogy ilyenkor lenni szokott ugye. Hajnalban óránként felkeltem,mert egyszer a hörcsögöm rzta a ketrecet de olyan hangosan,hogy erre a holtak is felkelnek, majd pár órával később a szomszéd idióta kutyája ordított órákon keresztül valamit. Komolyan már úgy éreztem,hogy kimegyek és fejbe lövöm.(pedig távol áll ez tőlem) Egyszerűen kiállhatatlan az a kutya és az idegeimen táncolt. Nem sokra ezután csörgött a telefon,elkészültem baromi nagy pánik közepette. Azt se tudtam ,hogy hol áll a fejem,kétségbe voltam esve teljesen,gyomorideg,fejfájás,arcüregfájás... mindennel megáldva elindultam.
A buszmegállóban előttem pottyantott egy madár,amiből én is kaptam.... Igen,leszart egy madár! Azt hittem kifutok a világból. Szerencsére csak a ruhám ujja lett kicsit olyan,de kiakadtam. Nagy nehezen beértem,ott mindenki magolt,meg pánikolt,szóval még egy jó nagy adag pánik felhőbe is beléptem. Ott beszélgettek egymással az emberek és akkor tűnt fel,hogy olyan tételekről beszélnek,amit nem ,hogy nem tudok,de meg sincsen!! Tudni kell,hogy mi a közös oldalunkra feltöltött anyagokból tanulunk (nulla könyv), és annyira bénán van minden feltöltve,hogy nem lehet ott eligazodni. Említettem biztos,hogy a kórtant a részlegvezetőm nyomtatta ki még mikor melóztam.  De azokat én nem is találtam,amikről ezek beszéltek. Na ott teljesen kétségbe estem és sírni tudtam volna.
Aztán elhatároztuk Ágival (osztálytársam),hogy  első körben megyünk be és nem szórakozunk. Be is mentünk, és tételt húztunk. Mind kiderült nem egyet kellett húznunk hanem kettőt. Az ápolástanból is egyet és a kórtanból is. X_X Azt hittem elájulok mikor ezt megtudtam,mert nem volt róla szó- hiába állítja a tanár,hogy igen.  Kihúztam ápolástanból a család fogalmát, és kórtanból meg a női nemi szervek betegségeit. Így első hallásra nem para tétel sor,de ő megadta nagyjából miről kell beszélni.
Ági felelt először,tök sokat beszélt és mikor befejezte,biztos voltam benne,hogy 5öst kap,vagy 4est. Erre benyögte neki,hogy 3as. Csak lestem,mert elég sokat beszélt és jókat mondott.
Utána nem akart senki megmozdulni,így kimentem én tisztára bepánikolva. Azt se tudtam mit mondjak,hogy kezdjem,hogy fogalmazzak. Teljes blokk alatt volt az agyam. A kezeim totál hidegek és izzadtak voltak,a hangom remegett és éreztem,hogy a fejem is lerobban menten. Elmondtam neki a családosat, nem volt vészes,aztán a kórtannal meggyűlt a bajom. Nekem semmiféle betegségem nem volt sose,így sokat nem konyítottam hozzá,és balszerencsémre a tételre se emlékeztem. Azért összemakogtam neki valamit,egy két dolgot nem tudtam. Aztán közölte velem,hogy többet várt tőlem. Hát arcüreggyulladással koncentrálni képtelen voltam, mindemellé féltem is nm kicsit.... Szóval kaptam tőle egy szép kettest. Valahogy nem éreztem reálisnak,de a lényeg,hogy meg nem húzott. Mert mint kiderült,előtte lévő nap a masszőröket vizsgáztatta és 15 emberből 12őt megvágott. 
aztán ahogy utánam jöttek ki az emberek,mindenki meglepődött,hogy kettest kapott. Ugyanis mindenki annyit kapott,sőt volt akit megbuktatott. Teljesen kétségbe ejtő helyzet. Bár annyira nem foglalkoztat,mert egész évben 5öseim meg 4eim voltak és nem vészes most ez az egy kettes. Csak a szégyen az lesz ebben,hogy nem kisklinikumhoz írja,hanem gondozási ismeretekhez,ami azért ciki. Gondozásból kettes?! Azért ez gáz,ha már az ember szoc. gondozónak tanul. De hát nekünk ebbe nincs beleszólásunk. 
De a jó hír az az,hogy az előző héten írt kisklinikum zh meg 4es lett. Szóval emiatt nem parálok. meg igazság szerint az is megfordult a fejemben,hogy direkt kaptuk. totálisan egyetemi szinten adja az anyagot és úgy is várja el- bezzeg diplomát nem kapunk belőle. No mindegy.
Sajnos azóta is a stressz hatása alatt vagyok. Lassan elmúlik. De végre lesznek szabad hétvégéim meló után és végre tudok időt szentelni az olvasásra *-* A Lestat, a vámpírt olvastam Daninál, és lassan eljutok a közepére és már érdekel a folytatás.
A lényeg hogy túléltem, bár most lerövidült az élettartamom,mert szép nagy adag stressznek tettem ki magam, sok édességet ettem :D Ez meg ugye nem tesz jót :D

Most egy ilyen koncerten lenne a helyem,hogy levezessem a stresszt :D Szóval Metal! ♥