Rémálom könyvek | Goth moments

Biztos vagyok benne,hogy mindenki aki a "sötét oldal" táborát erősíti, ismeri Böszörményi Gyula Rémálom könyvsorozatát. Mikor megjelent -azt hiszem 2007ben ha jól tudom- még csak ismerkedtem a goth stílussal,de nagyban metálosként nyomultam (így annyira nem volt ismeretlen a téma) és a könyvek se igazán kötöttek le. Igazából még nem  voltam épp nyitott a virtuális és szociális életre,ergo nem netezgettem annyit és nem jártam el sehova szinte így minden értesülésről lemaradtam.

 Majd szép lassan belefolytam a dolgokba,megismertem filmeket,könyveket,társaságokat.  Nem tudom megmondani pontosan,hogy én mikor is ismertem meg ezt a könyv sorozatot,de jóval később mint a megjelenése. Bevallom nagyon makacs voltam vele szemben,mert valahogy az egészet olyan gagyinak éreztem (már alapból azért mert magyar ember írta és magyar helyszínen játszódott és bár ez a saját hülyeségem,de nem szeretem a magyar előadókat meg írókat; szerencsére kellemesen csalódhattam) és volt egy olyan megérzésem,hogy a célközönség inkább ez a 15 éves korosztály és akkoriban én már rég nem ott voltam- így az előítéletem és makacsságom miatt sose vettem kezembe a könyveket és évekig emellett az állításom mellett álltam ki.
Tulajdonképpen sose olvastam volna el,ha Felony nem beszél rá. Ő elmesélte nekem,hogy mikor ebbe az országba került fiatalon, ezt a könyvet akkor ismerte meg és nagyon szerette. Nyilván ő akkor abban a korban volt,így még mindig fura volt nekem az,hogy én akkor neki álljak elolvasni ezt,pláne,hogy volt idő mikor divatos volt és ez szintén nem segített rá nálam. Végül addig addig mondogatta,míg úgy voltam vele,hogy okés,akkor ha sikerül megszereznem el is olvasom. Ezzel a lendülettel pont kirakta egy lány egy eladós csoportba,így ódzkodva,de megvettem.
Sokáig csak kerülgettem,de mivel ígéretet tettem,hogy elolvasom,így elővettem.

 Az első kötet eléggé olvasható,könnyű nyelvezetű volt, egy csavart történetet tár az olvasó elé; egy kettős és extrém világban. Persze a főhőseink se épp átlagos emberek,de az első részben főleg egy lány történetét ismerjük meg,aki a fő főszereplő. Kicsit furcsállom a karakter (vissza)fejlődését,mert az elején persze bénácska,meg akkor szembesül sok dologgal,érthető,hogy nincs a helyzet magaslatán, de mire elérünk az utolsó kötetig,már elvárnánk egy magasabb szintet a karaktertől (ami meg is valósul a második részben),de mintha a végére leeresztene,ugyanis itt is bénaságot halmoz bénaságra,meg nekem kicsit idegesítő volt a személyisége a 3. kötetben.

Moly.hu-n megírtam már az első két részről a véleményemet,ami azóta se változott,a 3. részből meg van még vissza egy kevés. Igazából annyira nem volt rossz mint amire számítottam: ha az ember a sorok közé lát és érti a valódi tartalmát,akkor kivehető egy erős társadalomkritika ami nagyon találó és hasonlatként használja a démoni világot az emberek lelkében élő problémákra/fóbiákra/szenvedélyekre, illetve van neki egy erős vallási háttere,amit szintén ha jobban megfigyelünk,akkor rájövünk,hogy több igazságot mond el mint ami elsőre látszik. Nem akarom spoilerezni ezért nem hozok fel példákat,de nekem sok állítás nagyon tetszett és mondjuk úgy,hogy azokat hallottam már "hozzáértő" emberektől is- talán ezért is ismertem fel a könyvben, lehetett a sorok között olvasni. A második könyv egyébként sokkal dinamikusabb volt az elsőhöz képest,mert tele volt akcióval és végig lehetett izgulni! Plusz ott van a végén a nagy boss fight :D
A harmadik részről sokat nem mondanék, továbbra is nagyon izgalmas,mert szépen feltárja a többi főkarakter életét is,közben zajlanak a világmegváltó események tovább (szóval több szálon futott eddig mindegyik könyv) és baromira irritál a fő főkarakterünk. Várom a finálét és hogy lesz e csattanó vagy sem.

Bevallom féltem a könyvtől nagyon,mert azzal azért tisztában voltam,hogy gothokról,gruftikról fog szólni és ugye minket így is megbélyegeznek mindenféle sztereotípiával. Gondoltam a könyv is majd valami lehúzás lesz a stílusbelieknek,bár ez a gondolat hamar elszállt mikor többen meséltek róla,illetve volt olyan hogy Bibliaként hordozták magukkal a könyvet páran (beteges). Bár így is sok klisé volt a sztoriban,viszont el lehet tekinteni tőlük,mert nem degradáló.

Ami pluszban érdekesség -legalábbis nekem az volt-,hogy volt egy karakter a könyvben akiknek ismerős volt a neve: Sylver Ivynak. Róla még 17 éves koromban hallottam és valószínűleg láttam is
közösségi portálokon. Akkor találkoztam  vele így az interneten,mikor anno műrasztát szerettem volna és mindennek utána jártam,hogy biztosra menjek.
Aztán utána olvastam nem rég,mert nem hagyott nyugodni a dolog és valóban létező személy,szóval nem én voltam a bolond. Mint kiderült voltak olyan karakterek a könyvben,akik valósak voltak és szerepet kaphattak a kinézetük vagy személyiségük miatt. Akit érdekel az szintén utána olvashat a Rémálom oldalon. Mindegyik karakternek fel van tüntetve az lD50es profilja (itt is belefutottam a műrasztás lányba többször is anno,viszont a többi nem ismerős sajnos).

A könyv úgy a maga módján nem rossz. Tény helyenként kicsit gyerekes(bár nyilván nem pont nekem íródott),meg sztereotipikus,de a rejtett tartalmak nem hülyeségek. A történet önmagában jól ki lett találva és jó fej az író,mert minden kötet végén az olvasókra hagyatkozott: nyitva hagyta a sztorik végét és el lehetett dönteni,hogy mivel folytatódjon. Szóval ez egy érdekes ,de tökre jó megoldás.
A karakterek érdekes személyiségek és jó kis csapatot alkotnak, a közöttük lévő kötelékek se lettek rosszul feltüntetve és azért szerethetőek. Valahol tetszik,hogy ők a jófiúk és ilyen világmegmentő szerepet kapnak. ♥

Egyszeri- kétszeri olvasásra tudom ajánlani.

Ismeri valaki ezeket a könyveket?

Tudtátok,hogy létező személyek húzódnak egyes karakterek mögött? Tán ismeri valaki őket személyesen?

Mit gondoltok az íróról?