Fotózások IV.

Nagyon régen volt rendes fotózásos bejegyzésem- talán tavaly októberben?! A helyzet egyébként nem változott,ugyanúgy fotós kerestetik, de természetesen csak olyan,aki szimplán együtt dolgozni szeretne velem- szakmailag. Kaptam elég sok felkérést,de ebből kb. egy sem valósult meg, egy meg függőben.

Persze engem nem kell túlzottan félteni,mert mindig megoldom a dolgokat előbb utóbb, így ezen a téren is feltaláltam magam. Kicsit ugyan nehezebb meg tovább tart,de kit érdekel ha közben jól érzem magam?!
Így esett meg ez a legutóbbi kis fotózás is. Rám jött az alkothatnék,így lebeszéltem egy itt élő barátnőmmel,hogy csináljon már rólam képeket,cserébe én is csinálok róla. Két külön stílus vagyunk,még csak a rivalizálás kis csírája se bújt elő közöttünk,így nem volt célja elrontani az én képeimet.
Bele ment abba,hogy felmenjünk a Mecsekbe, mert lényegében már régen megbeszéltük,hogy elmegyünk túrázni. Igaz nagyon félő volt,hogy a frissen mosott hajunk a párától és izzadástól összemegy,ami ugye a képek szempontjából nem jó, meg én féltem a smink olvadástól is (mert a sminkemet otthon készítettem) ,de szerencsére semmi probléma nem volt,mert inkább haladtunk lassan és korábban indultunk,bár a meleg elől ugye nincs menekvés.

Nagyon örültem,hogy újra kimehettem a zöldbe,mert tavaly voltunk utoljára,és azóta semmi ilyen kirándulós élményem nem volt. Mivel autóm nekem nincs,így mindent helyileg és helyi közlekedéssel oldottunk meg. Természetesen marha sokat sétáltunk már csak az erdőig is, ott viszont egy fokkal jobb idő volt- de sokkal több szúnyog.
Szóval mindennek meg van az előnye és hátránya, én úgy voltam vele,hogy nem várok senkire, most szeretném a képeket. Természetesen a függőbe lévő fotózások -amik ugye másokon múlnak- még tervben vannak,de nyilván várni kell.

Barátnőmnek egyébként régóta szerettem volna megmutatni azt a mohás területet amit úgy szeretek, viszont idén csalódást okozott még nekem is. Az egy annyira mesebeli,gyönyörű hely volt és idén valamiért már kevésbé volt káprázatos. Mintha a szélsőséges időjárástól kezdene a hely megváltozni. Persze most is szép hely,de tudom milyen volt 3-4 éve mikor először mentünk ki Verával.

Na de a képek ♥

Erről a képről amúgy a The Witch című film jut eszembe (ami amúgy nagyon jó,érdemes megnézni). Azt ne kérdezze senki,hogy mi ez a farakás, valami búvóhelyszerűség volt; legutóbb mikor itt jártam még nem volt itt.

Imádtam a fákon átszűrődő fényt- amolyan kis tündér fények.

Ezt azért tartottam meg,mert iszonyú jó az árnyékok játéka a testemen- csipketetoválás.

Ez alap esetben egy elszúrt fotó(lenne),viszont ebben a helyzetben pont illik ide ez a semmiből előtörő füst effekt. S ez egy "véletlen", amik ugye nem léteznek....

Az egész fotózásnak csak az eleje volt a nehéz,mert  barátnőm abszolút semmit nem ért a fotózáshoz, még talán selfie-ket se szokott készíteni,mindent én csinálok róla. Szerencsére megoldottuk,mert mindig beállítottam,fejben kalkuláltam kb.-ra a távolságot és ahhoz a zoomot,aztán ahhoz utána szerencsére ráérzett és ahhoz képest,hogy életében először fotózott, azt kell mondanom,hogy ügyes volt.

Ami nehezítette a helyzetünket a nagy melegen kívül,az a déli napsugarak- ugyanis pont délre értünk fel,így fentről kaptuk a direkt fényt. Szóval lehet egy két képen látni némi kiégést,de én úgy érzem,hogy ehhez a képsorozathoz illik is.

Sminknek amúgy a Pink Pandától rendelt Revolution szemhéjpúder palettát használtam,méghozzá a Give them Nightmare-t,ami tele van nagyon szép színekkel,főleg lilásabb árnyalatokkal.  De itt egy kép,ami elárul mindent,mikkel dolgoztunk.
Rúzsnak természetesen a Nyx- féle Medusa-t használtam, illetve a porpúderem is Nyx.