Vámpír élet

Azt említettem,hogy folyamatosan olvasom az Interjú a Vámpírral című könyvet. Bevallom,én nagyon élvezem a sztorit,még ha teljesen más is mint a film :P Most szerencsére hétvége van,így nem kell tartanom attól,hogy korán kelek,így sokáig fenn maradtam, és sikeresen túlolvastam magam. Ennek következménye,hogy csodás álmaim voltak :D
Hogy ennyi baromság hogy tud az elménkben megformálódni- hihetetlen. Annyi volt az álmom,hogy egy kis szigetszerűségen álltam az egyik fogyatékos kislányunkkal (a munkahelyemről). A tengert néztük. Belülről egy hang mindig azt mondogatta,hogy használjam az erőmet; ami annyi volt,hogy puszta gondolattal elértem hogy hullámozzon a tenger X) Aztán amire még emlékszem,hogy jött a világ vége,az emberek szerte készültek rá; ahol álltunk kis sziget kezdett beomlani,mi meg menekültünk a kislánnyal. Na most jött egy elég röhejes szituáció: hirtelen a munkahelyemen voltam ,és a jelenet az volt,hogy tisztába teszem a kiscsajt :D Ez már munkahelyi ártalom. S határozottan emlékszem,hogy a lány érthetően beszélt hozzám- pedig nem tud a valóságban,mert down szindrómás és nem nagyon lehet érteni mit mond. 
Ezek után (miután tisztába tettem Viktóriát (mert amúgy ez a neve) ) , hirtelen kint voltam az utcán,ahol az emberek sürögtek forogtak, készültek magukat menteni a világvége elől. A helyszín ismerős volt,meg nem is- kicsit a buszvégállomásra emlékeztetett. Ott láttam 3 fekete ruhás emberkét,akik vámpírok voltak, sőt ami a legviccesebb volt,hogy itt már én is az voltam. (hogy mikor lettem az ,azt nem tudom)
A következő amire emlékszem,hogy a 3 fekete ruhás tag közül a nővel verekedtem. Iszonyatos nagy dühöt éreztem felé,pedig nem volt ismerős az arca,nem tudom ki lehetett. Dobáltuk,ütöttük vágtuk egymást, végül kinyírtam. Régebben is álmodtam vámpírokkal,de mindegyik álmomban az volt,hogy engem támadtak meg,most viszont én támadtam meg és meg is öltem.
Ennyi volt a fantasztikus álmom,nem tudom hogy végződik a történet, mert felébredtem.