Új élet

Most egy ideig nem tudtam írni,mert folyamatos cécó volt se időm,se netem nem volt. Most már így visszagondolva az egész pár hónappal ezelőtti mizéria nem tűnik semminek,bár a lelkemben még érzem a sebeket.

Hol is kezdjem?! Annyi minden van,de talán a legfontosabbak,hogy nagyon nagy hálával tartozom exemnek,ugyanis mikor eljöttünk, a picsától, ő fogadott be 2-3 hétre. A cuccunk nagy része egy barátomnál volt,és pár cuccal exemhez költöztünk. Hát érdekes volt,szegénykémnek egy szobás lakása volt,és mi a földön aludtunk. De csak túl éltük.
Mikor már költözés előtt egy két nappal voltunk,Márkó felhívta a tulajt,erre beközölte velünk,hogy már a fia kiadta a lakást másnak. Semmi gond,hogy már le volt beszélve minden,már csaknem a pénzt is odaadtuk,erre ez történik. De a legdurvább az egészben mégis az volt,hogy nem is szólt volna. Ha Márkó nem hívja fel,akkor ő nem is keres,és abban a tudatban élünk hogy mehetünk. Totál kiakadtunk.

Újra neki álltunk keresni albit,meg ott volt az ingatlanközvetítő,ahová már fizettünk be pénzt,és segítettek. Megadtak egy telefonszámot,egy másik ingatlanosét,de olyan jól jártunk vele,hogy szavakat nem találok rá. Segített rendes lakást találni-most is már itt vagyunk- ,ezenkívül teljesen normálisan áll hozzánk,és még munkát is szerzett.

Volt egy ismerőse,akinek szintén segített lakást keresni,és véletlenül ez a nő pont a tescoban volt valami vezető,és megkérte hogy szorítsanak nekünk helyet oda,és kész: el is lett intézve,már a főnökséggel is volt beszélve,megkapták az önéletrajzokat,és ennyi. Valószínűleg ünnepek után kezdetünk is. Most már nem érdemes belekezdeni,mert hamarosan Karácsony,és mi megyünk is haza pár napra.

De úgy összességében annyit tudok mondani,hogy a sok kellemetlenség,bevádolás,köcsögösködés ellenére sikerült még a legmélyebb pocsolyából is felállnunk. Nem kívánom senkinek ezt amit mi átéltünk,és sajnálom azokat akiknek ehhez a csajhoz lesz közük valaha is. De akárkinek mesélem a sztorit,mindegyik csak csóválja a fejét,és azt kérdezik: Hogy a fenébe engedhették ki a diliházból?!  De ki mondta hogy ki engedték?o.O
Na de komolyra fordítva a szót,örülök hogy kezdünk rendbe jönni. Nekem ez nagy csapás volt,mert azért ha megbízok valakiben,nem azt várom,hogy meglopjon,meg le akarjon húzni pénzzel. Kicsit nagy lelki törés volt nekem,de Márkó megmentett.

A ház ahova költöztünk,nagyon jóféle. Egy stúdió lakás! Komolyan ,még fotóstúdiót is lehetne ebből kreálni ;)
Mikor idejöttünk,neki álltunk kitakarítani,de hát borzalmas volt.... Mondjuk látszik,hogy férfi lakott itt...: minden zsíros,koszos,és undorító volt. (mintha drága volt lakótársam pusztított volna itt,mert kb. ő volt ilyen) Mindent szépen kitakarítottunk,és helyre raktunk ; mondjuk van még mit szerelni,meg javítani a házon de amúgy semmi baj nincs vele =)
Meg is volt a házavató buli,egyben Márkó szülinapja is!! =) Elég izgi volt,és most jól is érzem magam,annyi,hogy nagyon nagyon várom hogy hazamenjek Pécsre anyumékat meglátogatni ^^