Oldalak

2015. március 11., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kedvenc édesség

Ismét VKP nap,ami mindig jó,mert random téma kerül ki a blogra,illetve megint olvashatok új véleményeket,ötleteket ugyanarról a témáról. 
A játékszabály továbbra sem változott: ha tetszik a játék és szívesen részt vennél benne,akkor Szilvi anyánkat kell megkeresni ez ügyben és ő mindent részletesen elmond!
Feladatnak kedvenc édességet kaptunk,ami eléggé nehéz téma nekem. Nem tudom mit mesélhetnék róla,mert nem vagyunk olyan nagy barátok :D  Sose voltam édesszájú, még gyerekként se. Szeretek néha bekapni egy csokit vagy sütit,de hamar eltelítődök az édes íztől. Inkább a sós meg fűszeres ízekért vagyok oda -sajnos.
A másik része meg,hogy nem is akarnék édességet a közelembe látni,mert én attól is hízok ha ránézkek valamire. Próbálom a diétát,meg a tornámat tartani és valahol könnyű,hogy nem csábulok el ilyenektől.
Nyilván nem azt mondom,hogy nem szabad megenni néha néha valamit; kismértékben jó,nagy mértékben cukorbetegséget okoz. Bevallom én ettől rettegek és nem is kizárt hogy van.  Nem tudom megmagyarázni,hogy miért  félek ennyire ettől a betegségtől- talán nem akarom lőni magam-,de rettegek már régóta. Ezért is akarok a túlsúlytól megszabadulni (egy részt). Emiatt nem megyek kivizsgálásra se,mert félek,hogy találnak valamit és akkor rápörgök a dologra. 
De kicsit eltértem-most nem a betegségekről van szó ;)

Azért hogy említsek valamit
Raffaello,
Krémes,
Képviselőfánk,

Amúgy az ilyen túrós,kókuszos,krémes édességeket imádom,és most is szívesen felfalnék párat. A száraz,kekszes sütiket annyira nem kedvelem: pl. a mézeskalácsot (ez egosan fog hangzani,de csak az itthoni mézeskalácsot szerettem,mert jó állaga volt és íze,de alapjáraton nem kedvelem), a nápolyis cuccokat,vagy a bejglit :S
Nem tudom mit mondhatnék még-ez most ilyen rövid lesz,mert annyira nem az én témám. De a többieknél tuti egy csomószor bólogatok majd,hogy ezt is szeretem meg azt is (:

Lássuk hát a többiekét!

6 megjegyzés:

  1. A bejglitől én is a falnak tudok menni. Jó megeszem, ez tény, de ha nem lenne se sírnék utána. Száraz, vagy fura tészta, én a diót speciel gyűlölöm, a máktól meg olyan mosolya lesz az embernek hogy ihaj... :D Volt párom cukorbeteg, tényleg durva az az inzulinos dolog; én se lennék képes magamnak beadni lábba vagy a hasamnál pláne... :\

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen igen-te érted mit akartam mondani ezzel :D Ez a száraz tészta nem valami jó szerintem... a dióra meg sokan allergiások: nekem egyszer bedagadt a képem a bejglitől :D
      A mákot ne is mondd :''D

      Ja,hát ez nem egyszerű dolog: de igazából abban kellene reménykednünk,hogy nem leszünk cukorbetegek (:

      Törlés
  2. A képviselőfánkot nem szeretem, meg a nagyon édes dolgokat, pedig édesszájú vagyok. A full csokis dolgoktól is a falnak megyek, pedig csokifüggőnek nevezem magam.
    Érdekes, de most előbb lemenne egy sor csoki, mint egy szelet süti. Amúgy meg, abból minden jöhet, ameddig finom. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nekem ez az érzés főleg a havibajos napokon teljesedik ki. Na akkor jöhetne a tábla csoki,meg ez meg az,meg amaz.... :D szóval ez változó nálam :D
      A full csokis dolgokkal egyetértek (:

      Törlés
  3. Na a száraz kajákat én sem szeretem, a nápolyit kifejezetten utálom, ahogy a bejglit is - ezért mindenki úgy néz rám, mintha ufó lennék, pedig én inkább a finom tésztás sütiket szeretem (ilyen piskóta leggekűek gyümölccsel), meg a nem túl krémes verziókat. amin ilyen öt méteres krém van, az már nem jön be, pedig régen imádtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig szerintem logikus hogy nem szereted ezeket- a nápolyit én is utálom..nagyon ritkán szoktam enni olyat.
      A krémes dolgokkal meg úgy vagyok,hogy szeretem,de az ilyen nagyon krémesekből egy is elég nekem. Ha nagyon édes akkor nem kell.

      Törlés