Végre vége - 2. év első féléves gyakorlata kész

Most megint eltűntem kis időre,de ez a gyakorlat miatt volt. Ilyenkor nem szoktam minden napomról külön beszámolni,mert egybe jobb. Lényegében 5 napot kellett eltölteni egy szociális otthonban - nekünk hivatalosan Pécsváradon. Ott nem fogadtak minket,így mentünk itt Pécsen az egyikbe.
A főnővér és a helyettese rendkívül rendes volt,hogy fogadtak; a legtöbb ápoló/nővér jó fej volt,és aranyos és lehetett velük röhögni...  de volt pár akik le se tojták hogy ott vagyunk.
Az első napomról irtam beszámolót,mert akkor kiakadtam. Az volt az mikor meghalt egy néni. Utána szerencsére semmi durva nem történt. Első nap volt csak nagyon rossz,meg második nap,mert mikor az ember új helyre kerül,akkor új szokásokat kell figyelembe vennie,új napirendet,stb. Én ilyenkor nagyon szerencsétlennek érzem magam, nem tudom hol a helyem,mit csináljak,mivel okozok kevés bajt. Én nem vagyok az a fajta,aki megy a feje után szabadon. Nekem ilyen új helyen kellenek az útbaigazítások,hogy mikor kit,hogyan,merre.  Még most is szerencsétlennek tartom magam,de már vége.
Egyébként a hely maga nem olyan vészes- van a fő ház,ami kétszintes; az alsó inkább elfekvőbb, a felső az önellátók része. Akkor van belső udvar,ahol kis külön ház is van,szintén önellátó néniknek. A belső udvar amúgy nagyon szép volt. Van egy jó kis szökőkút az udvar közepén,és a ráhullott őszi falevelek olyan hangulatosak. Eszembe jutott milyen jó lehetne ott fotózkodni mos; olyan képeket lehetne itt is csinálni mint amik az erdős képek lettek. De hát munka ruhába érdekes lett volna :D 

Azért egy kép kellett (:

Egyébként anitával (osztálytársam) jól elszórakoztattuk egymást; első nap be kellett szólnia,hogy olyan vagyok mint egy tehenész lány, vagy fejőnő :D Ugyanis mentünk teát tölteni bödönökkel,és hát neki ilyenek jutnak eszébe rólam :D Akkor délutánra már orvos voltam :D Ugyanis köpenyem volt,és elég gázul festettem benne,de  szerinte úgy néztem ki mint egy orvos. Délután hazamenetelkor meg újra bakancsos,metálos :D
Az egyik néni szerint Zsófika vagyok az osztrák császárnő XDD Hát komolyan besírtam rajta. De ma már Anitával megkaptuk,hogy szadisták vagyunk (ki ültettük a székbe,ő meg feküdni akart,mi meg nem engedtük,és nem tetszett neki :D) Jaj annyit röhögtem rajta, viccesek a beszólásai. 
Volt egy másik néni,aki 102 éves már,de olyan kis édes volt. Mindig puszit dobált nekünk,meg mondogatta,hogy szeret minket- ő is jófej volt.
Valamelyik nap Anita összeházasított egy másik tanulóval- és olyan jókat szórakozott rajtam :D Örültem neki.

Szóval meg voltak az apró vicces,meg szomorú dolgok. A végén megkaptuk a papírjainkat és lejárt. A főnővér irtó rendes volt,mert tökre jó értékelést írt. Egyszerű,rövid,de lényegre törő.
Így a végére már nem volt vészes,mert magunktól pelenkáztunk,meg mentünk Anitával,de jó lesz hogy nem kell 6ra járni. Elég lesz 6kor kelnem :D Mindjárt más lesz :D

Szörnyű gyakorlat

Mával megkezdtem a második év első féléves gyakorlatát egy szociális otthonban.  Idén az a feltétel,hogy bárhova is megyünk,mindenképp szociális otthon legyen. Tavaly volt kórházas gyakorlat,idén meg bentlakásosokhoz megyünk.
Nekem szörnyen indul ez az egész. Ott kezdődik,hogy nagyon korán kellett mennem,mert 6ra már ott kell lenni. Nekem emiatt 4:45kor kéne kelnem. Be is állítottam az órámat,erre nem csörgött X_X Reggel osztálytársam ébresztett,hogy hol vagyok,mert lassan 6 óra. Azt hittem,hogy ott helyben elájulok és sokkot kapok.  Szóval magamra kaptam amit találtam,és olyat futottam a házunktól a buszvégállomásig,hogy öröm volt nézni- utána leizzadtam,és szépen néztem ki mire oda értem.
Nagy nehezen bejutottam,akkor már nagyban folyt a reggeli pelenkázás, én meg égtem mint a Reistag,hogy juj én voltam az aki elaludtam.... Áhh,tiszta ciki. 
Aztán átöltöztem,időközben a nővéreknek bemutatkoztunk osztálytársammal; voltak nagyon kedvesek,volt aki le se szarta a fejünket. De egész nap jól elröhögcséltem a nővérekkel,mert volt pár olyan mentalitású mint én és ez jó volt ^^  Kicsit mások a szokások egy ilyen szoc. otthonban... nagyon eltérő mint a kórházakban,és nekem még furcsa. Meg megint az volt a bajom,hogy elszoktam az idősektől. Mármint az ő pelenkázásuktól,meg ilyesmi. A gyerekekre áll rá a kezem.
Nap végén meg persze mielőtt eljöttünk meghalt egy néni.... Persze pont az,amelyiket reggel együtt pelenkáztam a nővérrel,meg én etettem reggel,és ebédkor.... Aztán ebéd után egy órával volt a nagy pelenkázás,és mikor őt akartuk tisztázni, nem élt. Hát tököm ki volt őszintén szólva.... Mért kell megint halált látnom?? Ráadásul annyira egy esetlen néni volt,aki bazi sokat szenvedhetett az élete során,ugyanis a halál táborból menekült meg annak idején. Bele volt tetoválva egy szám,meg a csillag- mert zsidó származású. Szóval el lehet képzelni... De szerintem mentálisan sem volt tiszta már,amit meg is értek.  A vicc az,hogy ebédelni még ebédelt,de folyton olyan volt mintha el aludna...,csak nem hagytuk.
Na mindegy,szóval kellemetlen az egész.  Sajnos holnap (szombaton) is kell mennünk,mert csak így lesz meg az 5 nap gyakorlatunk. Ugyanis csütörtökön még nem fogadtak,ami viszont nekünk már szabadság volt... Más szabink meg nem lesz. Szóval elmegyünk 8ra suliba és 10kor lelépünk gyakra. Jó lesz.

9. Mutass egy képet a kedvenc saját fűződről! - 30 napos fűző kihívás

A kedvencem az acélos fűzőm,amit korábban próbáltam lefotózni,de esélytelen volt,mert egyedül nem tudtam tartani a gépet =(  Kár érte,mert nagyon szép brokát mintás, egyszerű kis darab (:

Na íme egy irtóra elcseszett ,béna kép... Sajnos nem tudtam rendesen meghúzni a fűzőt,meg kicsavarodott az egész testem ahogy fotóztam-egyszóval olyan béna,mint a fene :D De igazából a mintát ki lehet venni és szerintem az szép (:

8. Vásároltál már egyedi, saját magadra készíttetett darabot? - 30 napos fűző kihívás

Megint csak nem. Nagyon sokszor elhatároztam,hogy oké,elmegyek egy varrónőhöz és varratok vele valami egyedi darabot magamnak,de végül mindig elmaradt. Vagy nem találtam varrónőt,vagy nem volt pénzem,vagy elfelejtettem.  Szóval ez annyira nem jellemző. Meg annyira nem is kell fűzőket terveznem,mert a Sensual Corset-nél annyira szép darabok vannak,nagyon sokat eltudnék fogadni. (:

7. Készítettél már fűzőt? - 30 napos fűző kihívás

Egyértelműen nem. Az az igazság,hogy én pont az a fajta ember vagyok,aki megálmodik dolgokat,vannak néha napján jó ,és egyedi ötletei,de képtelen a megvalósításra. Egyszerűen  nem vagyok az a megvalósítós fajta,csak a megálmodó. Nulla a tehetségem sajnos, de ha olyan embernek írom le a vágyaimat,aki érti a dolgát,akkor máris megvan a kivitelezés (:  Egyszer terveztem csuklópántot,a szoknyámat is én találtam ki,hogy hogyan csináljuk meg,stb.
Bár fűzőt még életemben nem terveztem,de szerintem nem is fogok.

Az értetlen embereknek

Azt hittem,hogy már kihangsúlyoztam elégszer,hogy nem azért vagyok egyedülálló nő mert nem találok senkit.  Kicsit kiakadok,mikor a semmiből megkeresnek emberek,és okoskodnak az életembe. Azért vagyok egyedülálló,mert én magam így szeretném. Dolgozom,suliba járok,és épp elég itthoni nyűg van,meg magán jellegű dolog...Nincs kedvem semmibe bele kezdeni. Természetesen nem zárkózom el a világtól ,meg senkitől sem,de  nem erőltetek semmit. Van épp elég dolgom.
És akkor mi van ha 30on túl sincs senkije az embernek?! Magánügy.  De örülnék ha már nem akarna senki okoskodni az életembe. Foglalkozzon mindenki a maga párkapcsolatával,a maga nyomorával- és hagyjon engem a fenébe , s a kárörvendésre sincs szükségem. Arról én nem tehetek,hogy az emberek 95%a kapcsolatfüggő. Sokáig én is az voltam,de már nem. Nem fogok azért magam mellé engedni bárkit is,hogy elmondhassam,hogy van valakim. Nem. Különben is: a nap nagy részében értelmi sérült gyerekekkel foglalkozom,s sajnos a magánéletemben is inkább az ilyen emberek találnak meg- de erre köszönöm nem vágyom. Nem akarok senkit ápolgatni,nem akarok senkivel égni az utcán, mert nem tud viselkedni.... Egyszerűen nincsenek manapság olyan férfiak,akikre azt lehetne mondani ,hogy igen,eltudom viselni magam mellett.  Ha lesz ilyen,akkor lesz,ha nem akkor nem. Ennyi.

Vásárolgatás a köbön

Sokszor van az,hogy a munkahelyemen a kollégák hoznak újságokat (spar,lidl, aldi..,stb) ,aztán mikor nincsenek kinderek (gyerekek) akkor azt szoktuk nézegetni (: Aztán a sparban mostanság nagy halloweeni vásár van,így már egy ideje tervezem,hogy elmegyek és veszek valamit (:  Persze soha senki nem jött el velem,mert mindenki ment haza a családjához,egyedül meg sose volt kedvem.
Hétfőn ahogy nézegettem az interspart,láttam,hogy vannak leértékelve Monster High-os figurák :D Tudom tudom,nagyon gyerekes,de nekem ez a figurák már fél éve belopták magukat a szívembe :D  Nem vagyok fanatikus,meg a sorozatból se láttam mindent -na jó,egy két részt :D- ,de a figurák nagyon menőek :D Legalábbis nekem nagyon imponálnak. Már lassan fél éve,hogy mindig elmondom mikor látom az újságba,hogy most már veszek magamnak egyet :D Persze sosem valósult meg,mert mindig másra raktam el a pénzt. (meg sajnos nem épp olcsók ezek sem; olyanok mint az eredeti barbie babák- húzósak)
A mai nap után gondoltam elnézek és megnézem ezeket a babákat,mert le voltak értékelve, meg akkor már az új halloweeni cuccokra is kíváncsi voltam. (egyébként jó volt a mai nap,mert a mi csoportunkban alig volt kinder,és a részlegvezetőm megkért,hogy fotózzak le pár autistát egy pályázathoz (: szóval fotózhattam) Munka után elmentem a városba az árkádba,ott az intersparba,és nézegettem a babákat. Nagyon cukik voltak,de nem az amelyik nekem tetszett.  Nekem a sorozatból a vámpír lány volt a nagy kedvencem,de olyan nem is volt. Nagy szomorúan lemondtam róla,mondván hogy most se veszek magamnak. Megnéztem a halloweeni kellékeket,és hát sajnos nagyon bénák voltak =( Úgyhogy eljöttem. Aztán félúton eszembe jutott,hogy el kéne mennem a tescoba,mert kell vennem fogkefét. Mivel a busz indulásomig volt még időm,így elmentem a tescoba,ahol nézegettem a ruhákat,nézegettem szintén halloweenes dolgokat és semmi :'( Aztán ha már ott voltam,megnéztem ezeket a hülye figurákat is,mert eszembe jutott,hogy ez is nagy áruház,tuti van :D Találtam is,és volt a kedvencem (: Csak itt nem volt leértékelve sajnos,végül hosszú marcangolódás után úgy döntöttem,hogy eljön velem a fenébe. Olyan cuki volt,és egy darab volt belőle....hjaaj *-* imádkozott értem :D Lehet őrültnek nevezni,hogy mi a fenének adok ilyenekért pénzt,de hát a gyűjtőszenvedélyem nem ismer határokat néha.  Ráadásul ha már dolgozom,akkor legyen valami látszata is (:

Mondjuk nem tudom mi kerül ezekbe olyan marha sokba-de gondolom a márka. Egy időbe lehetett kapni plüss ,varrott figurában is őket,de már nem lehet,és nem értem mért. Pedig azok annyira jó fejek voltak,és olyan is tuti kellett volna. De az még abban az időben volt,mikor totál munkanélküli voltam,és hát minden másra kellett a pénz. Most meg maradt meg múlthónapról.
Most azóta kiültettem magammal szembe a számítógép asztalra ,és csodálom :D  Egyébként a cipője nagyon király- ilyen ruhákat én is elfogadnék,csak nem rózsaszínben :D
Aztán nézelődtem tovább a tescoban, gondoltam akkor már tényleg elmegyek,és nézek fogkefét- na hát itt is aztán volt mindenféle. Nekem itt is megvan a magam autisztikus vonása,mert csak és kizárólag nyelvkaparós kell. Nem tudom mi ez a hülyeségem,de muszáj,mert a többi olyan nem jó nekem.  Mire a sok szar közül kiválasztottam a megfelelőt- hát lement a nap. Túl sok választék volt,és hát azért az árat is néztem. Bár ha a fogaimról van szó,akkor mindent megadok értük,mert nem akarok fog gondokat később- nem éri meg.  Végül sikerült választanom. Utána még megnéztem a leértékelt dolgokat, s ott találtam egy olyan ajakápolót,amit Vera gyógyszertárban szokott venni,és alapjáraton nagyon drága- de most le volt értékelve,szóval az is jött velem.  Kisebb vagyont hagytam ma a tescoba,szóval örüljenek. 
Mikor végeztem, még elugrottam a kinti soroknál lévő állatkereskedésbe, mert elfogyott a hörcsi kaja- és még jó hogy ez ma eszembe jutott. Szóval nagyon sors szerű volt,hogy ma bejöttem ide,mert ha hazamegyek,akkor nincs a hörcsögöknek kajája :S
Itthon már várt az avonom,amiket összerendeltem tegnap *-*  (általában az utolsó pillanatra hagyom az avonom összeirását,mert húgom vasárnap adta le,én meg vasárnap a leadás előtt találtam ki,hogy mi kell :D De így viszonylag hamar megjött :D)

Rendeltem egy intim lemosót,mert jó árban volt, kellett egy arctisztító- valami olaj kontrollos,és húgomnak volt,aztán anno engedte hogy használjam,és nagyon jó volt. Az én zsírosodásra hajlamos bőrömnek tökéletes volt. Aztán még egy arckrémet (ami fiatal bőrre van, kollagénnel,meg elasztinnal),meg alapozót. Muszáj volt alapozót is rendelni,mert sajnos ez azegyik legdrágább a katalógusba,de csak ez jó a bőrömre. A többitől pattanásos leszek :'(  Rockmaratonkor jártam így- húgom alapozóját használtam,mert az enyém mindig a sátorban maradt... Egy hét után úgy néztem ki mint egy serdülő tini. Nagyon meg kell válogatni,hogy mit kenünk a bőrünkre. Ez meg ilyen habállagú,könnyű,mattító alapozó. Ezt szoktam magamra reggel felkenni és ámen. Semmi mást. Ettől nem fullad a bőröm,nem leszek pattanásos... szóval jó. Persze ez is jellemző,hogy a bőrömnek a legdrágább termék kell... Még jó hogy nem 4ezer ft.  Majdnem 2ezer ft az alapozó,de mikor le van értékelve,én lecsapok rá. Általában akciós áron rendelem,ezért is halmozódik most.  Még csak most bontottam ki a hónapokkal ezelőtt rendeltet is. De nem baj,legalább lesz ha hirtelen elfogy. Mert ugye húgom 3 hetente adja le ,és ezt kivárni úgy hogy nincs alapozód! Nem jó.
Az arckrémet meg azért rendeltem,mert előzőleg is ilyenem volt,és nekem ezzel se volt bajom. Táplálja a bőrömet, öregedést késleltető,és ez így jó. Nem nagyon kenem magamat amúgy se semmivel. 
Hétfőn megkaptam az oriflame-met is xD Na onnan sose rendeltem még,és nem is akartam volna,de egy haverom ezzel foglalkozik,és hát találtam egy csokoládé illatú szettet,ami nekem mindenképp kellett *-* Annyira jó illata volt,hogy nem igaz. Szóval akkor arra is lecsaptam. Az új katalógusban ez sincs már.

Végre egy hétvége

Annyira boldog vagyok,hogy végre volt egy kis nyugalmam.  Most péntekkel letudtam a hetet,és az egész hétvége az enyém volt,egyes egyedül.  Természetesen azt nem mondom,hogy sokat döglöttem,ugyanis  dolgoztam rendesen  -csak amit tőlem megszokhattunk :D
Reggel korábban felkeltem,és az egész szobámat alaposan kitakarítottam.  Most már muszáj volt egy fél napot rászentelnem,mert sosincs rá időm ,és nem is nagyon lesz... pedig már úgy nézett ki a szoba mint valami elhagyatott múzeum. Minden sarkát szépen benőtte a pókháló :D Ez egy ideig úgy filinges is volt,de hát ha már takarítok,akkor legyen minden tiszta. Bemásztam a gép mögé, a gépbe (ami utána nem akart elindulni - jellemző :D), felmásztam a polcokhoz,ablakot pucoltam kivül belül,párkánnyal mindennel együtt... egyszóval mindent lemostam. Elhúztam az ágyamat,meglestem,hogy vajon mennyi pók van mögötte,de szerencsére semmi élő állatot nem találtam ott (fújcii ),de alaposan felporszívóztam ott is. Most csodás a szobám nagyon ^^ Utána még a lakást is felporszívóztam pluszba,de csak ahol a papok táncolnak (vagyis ott,ami elől van,és nem húzogattam el a bútorokat) :D A lakásba nem nagyon erőltettem meg magam,mert húgom vasárnap haza jön és mindent összebarmol,szóval felesleges. A szobám szép és ez a lényeg :D
Mindezek után még neki álltam egy Bíró Ica-féle tornának.. Még most is érzem. Iszonyúan izomlázam lett,mert ritkán tornázok mostanság.
De lassan beújítok,mert már nem mindig érzem meg ennek a tornának a hatását;kezd hozzászokni a testem,vagy erősödök,így kicsit váltani kell lassan.  Mostanában szemezek Rubint Réka edzés terveivel. Van egy 20 perces,ami szerintem nagyon jó- felsőtest,alsótest és még valami; nem néztem még végig. Ezt akarom kipróbálni.  Illetve a másik dolog,amit végig nézni is embert próbáló, az az Alakreformja X_X Ez 90 perc intenzív mozgás főleg alsótestre- nekem tökéletes.  Eddig csak néztem,hogy ismerkedjek Rékával,meg a stílusával, és hát mondhatom nagyon kemény. Mondom ezt nézni is fáj nem hogy végig csinálni. Ha valakit érdekel töltse le nCore-on fent van, vagy elküldöm. Én egyenlőre csak néztem,hogy ne a gyakorlatok közben bénázzak :D De hát fáj,nagyon fáj.

Nem tudom mikor lesz erőm ahhoz,hogy én is neki álljak. Nagyon szétcsapja majd a lábamat-de megéri. Linkeltem egy videót, ez az egyik aminek még úgy ahogy tűrhető a minősége,a többi sajnos élvezhetetlen. Videót nem tudtam feltölteni sajnos,pedig megmutattam volna. De itt ez a youtube-os videó, lehet szenvedni :D

6. Van kedvenc fűzőkészítőd? Ha igen, ki az? - 30 napos fűző kihívás

Nem igazán foglalkozom ruhakészítőkkel, sose érdekelt ez a része. Ami szép az szép, független készítőtől szerintem.
De egy oldalt azért kiemelnék,mert nagyon szép fűzőket gyártanak szerintem (: A Sensual Corset oldal. Már nagyon sokszor szemeztem ezekkel a fűzőkkel,meg beszélgettem Krisztával a tervezővel, s volt is szó róla,hogy ha Pécsen jár,akkor próbálok acélos mellalatti fűzőt,mert terveztem ,hogy veszek. A baj csak annyi,hogy eszméletlen árak vannak. Majdnem 20 ezer ft egy acélmerevítős darab. Abszolút megértem,hogy mért ilyen drága- mert minőségi,jó anyagból csinálják őket ,és nem bóvli,amit pár nap után kidobsz.... De hát az embernek nem mindig van rá kerete. De egyszer tuti,hogy veszek egy acélos mell alattit (:

Díj -megint (:

Nem régiben kaptam két díjat is; egyiket Szilvi barátnőmtől,a másikat meg Erikától (:  Nagyon köszi lányok (: ♥

 Szabályok:

1. Megemlítem kitől kaptam. {Ezt Szilvitől}
2. Kiválasztok négy blogot, aminek kétszáznál kevesebb rendszeres olvasója van.
3. Hagyok egy-egy bejegyzést a kiválasztott blogon.





Választottak:

Fogadott anyum,Petra :D
Timi

Ennyi- mert vissza nem adhatom.


Erikától a díjam pedig:

Ilyet már nem egyet töltöttem ki,szóval csak a kérdésekre válaszolok (:  11 embernek sem tudom továbbítani,mert nincs ennyi ember,akit követnék (:


    Hogyan tudod magad elképzelni 15-20 év múlva?
Jó kérdés.  Igyekszem nem valami kiégett,lepukkant nőt elképzelni,mert nem szeretnék olyan lenni. Stílusilag tuti nem változom-ez már örök dolog,szóval a külsőm marad, és szerintem a személyiségem is.  Pont a napokban hoztam fel ,hogy jellemileg olyan leszek mint Elvira :D A nagy szám tuti megmarad :D



  Mitől félsz a legjobban?
Ha valami megfoghatót veszünk,akkor a pókoktól. Szép kis fóbiában szenvedek. De ha a jövőmre gondolok,akkor talán attól félek,hogy egyedül maradok. S itt nem feltétlenül párkapcsolatra gondolok. Hanem úgy mindenre.


  Hiszel valamilyen "természetfeletti" dologban?
Mindenben hiszek ami természetfeletti.  Nem mondom,hogy mindennap tapasztalok szellemjárást,vagy bármiféle jelenséget is,de legbelül tudok/ érzem,hogy van más is.


 Melyik az a bűn, amit szerinted nem lehet megbocsájtani?
Ha az ember hülyét csinál egy másik embertársából. Ha elhitetsz mással olyan dolgokat,amiket később nem viszel végbe. Az igazságtalanságot. Ha megaláznak. Ha megcsalnak- bár ez benne van a hülyét csinálunk a másikból kategóriában.


  Mi a véleményed a halálbüntetésről?
Elgondolkodtató. Ugyanis aki bűnt követ el (legyen az egy állatkínzás,arra torokra megyek, vagy akár egy nemi erőszak ,ahol úgyszintén) , annak csak megváltás a halál. Gyorsan vége a szar életének. Az ilyen mocsok embereket megkínoznám,és hagynám szenvedni.  Nekem ez a kettő bűn a vörös posztóm,szóval szemrebbenés nélkül megkínoztatnám az ilyenekre vetemedő alakokat. S mindezt úgy,hogy nem vagyok egy szuicid hajlamú emberke.


  Hogyan képzeled el az álomrandidat?
Cöhh :D Álomrandi... persze. :D Meg mindjárt álomférfi :D Én ilyeneken nem gondolkodom,nem érdekel ez a téma. Nem randizgatok,és nem is szeretnék- nekem az túl erőltetett dolog,ahol mindkét fél megjátssza csak magát úgyis... Ebből meg bőven kijutott már,szóval esélytelen :D

  Van olyan film, amit ezredjére is szívesen megnéznél?
Oh,ezt is írtam nem rég,hogy nekem vannak ilyen időszakjaim,mikor kattanok egyet,és előjön egy jó film,és vagy 100× képes lennék megnézni :D A Gyűrűk Ura bővítettet 10× minimum láttam; a Bosszúállókat annak idején szintén vagy 10× megnéztük, a Vasembert,Thort nem különben :D Szóval igen,van jó sok ilyen film :D

  Milyen az az összeállítás, amiben semmiképp nem mennél ki az utcára?
Feketén kívül más színt nem hordok-szóval egyértelmű (: Semmiféle színes cuccban nem mennék ki , illetve nem húznék bő,lenge ruhákat,mert az én testalkatomhoz nem épp előnyös.

  Hiszel a sorsban?
Hiszek bizony! Elég sok Sorsszerű dolog történik velem amúgy is- nehéz lenne nem hinni benne (:

  Melyik a kedvenc vicces sztorid magadról?
Van egy pár vicces esemény ami életem során megtörtént velem- elég vissza olvasni a blogomat (: A nyári kalandjaim Szilvi barátnőmnél eléggé ott volt (: Felbecsülhetetlen emlékek.

  Van példaképed? Ha igen, ki?
Nincs. Nem vagyok már abban a korban,hogy másokat majmoljak (: Tini koromban volt amúgy; Avril Lavigne volt a nagy példakép,de hamar a magam lábára álltam,ez meg elpicsásodott.  Szerencsére sose voltam átlagos ember,így hamar megtanultam a magam feje után menni ilyen téren. Nem mondom,hogy egy hú de egyedi ember vagyok,mert kinézetileg biztos nem... De mivel van egy belső stílusom,ami nem koppintható, így nincs szükségem mást másolni. Engem még a mai napig sokan koppintanak,de ez egy olyan dolog,hogy röhögök magamban egy jót,mert az utánzós embereknek úgyse áll ez jól. Az én stílusom belülről fakad ;)
Viszont olyan emberek vannak,akik inspirálnak (:  Ilyen például Adora Batbra - imádom,hogy mint családanya,feleség is ugyanúgy néz ki, mint azelőtt. Extrém figura.

Szépfiú- Tom H.

Most,hogy szabad szemmel járkálok a világban,rácsodálkozom azért jó pár helyes férfira :P Azt mindenki tudja,hogy nagy Alexi szerelmes vagyok (CoB) -legalábbis régen nagy szerelmem volt :D Hosszú haj,cuki pofa... 
De azért van még egy férfi aki igencsak kiemelkedő,és ilyenkor átkozom az életemet,hogy magyarnak születtem :D  Tom Hiddleston (Bosszúállók) a másik olyan emberke,aki szerintem nagyon helyes. Nagyon szép mosolya van! Mondjuk úgy,hogy nem hajtanám el- pedig nincs hosszú haja,meg semmi :P

Hát igen, ezt nekem X)

Ő az az 'ide veled azonnal' kategória :D ♥

♥ Ginger ♥

Megint egy kedvenc karakter. Annyira szeretem ezt a filmet, hogy már jó sokadjára láttam mind a 3 részét. Tudom,hogy az első eléggé morbid,meg -valahol- béna is,de én nagyon kedvelem. Már korábban irtam a filmről,most csak megemlítem.
vannak nekem ilyen hülyeségeim,hogy bizonyos időközönként előjönnek régi filmek amiket láttam és szeretek,hogy újra megnézném. Nos most ez a soros. Eszembe jutott már az is,hogy lehet,hogy a lelkiállapotom miatt van,hogy elviselem a gyilkolászást. mert alapból nem szeretem a belezős filmeket. Itt meg azért van- bár nem olyan durva film.
Ginger karakterét meg szintén imádom. Tetszik a filmben,hogy a testvériséget mint vérköteléket ennyire kihangsúlyozzák. "Örökké együtt". Manapság nem sok ilyet tapasztalni- vagy csak nekem nem jutott ki ebből :D Bár nekem más a testvérem az tuti :P  (ugye Szilvi? :D )
A nagy tesó karaktere meg eléggé odavág. Szóval ő a nagyobb szájú,az aki kiáll a másikért bármi áron. Bírom őket nagyon.
A második rész az a kis tesóról szól,de az is izgalmas a maga módján. A 3. rész meg persze e kettő előzménye- mért is ne így csinálták volna meg. De egyébként a 3. rész is a maga módján király.  Van benne egy helyes indián srác is- csak,hogy örüljek :D
De nem fogom leírni a sztorit,aki akarja megnézi. Én minden este megnézek egy részt. Jót tesz a lelkemnek.

5. Melyik tetszik jobban, ha egy fűző elöl fűzős, kapcsos, cipzáras, vagy egyáltalán nincs rajta semmi? - 30 napos fűző kihívás

Nekem legjobban azok tetszenek amik rendesen hátul fűzősek,elől meg kapcsosak. Nekem ez az eredeti. És ha már hátul fűzős,akkor legyen hozzá hátpanel természetesen,mert nekem az egyáltalán nem tetszik,ha gyűrődik az ember bőre hátul és mindenki látja, illetve nem jó az se ha a fűző bevág a hátba.
A cipzáras meg szerintem nem egy jó dolog,mert ha tönkre megy a cipzár akkor az nem épp szerencsés. Az acélkapcsok tökéletesek,és utána lehet húzni a fűzőt (:  (feltéve ha nem divatfűzőről van szó)

4. Milyen gyakran viselsz fűzőt? - 30 napos fűző kihívás

Őszintén szólva nem sűrűn. Sajnos nem élek olyan életet,ami megengedi,hogy nap mint nap fűzőben parádézzak. Bár nem is akarnék. Ez egy szép ruhadarab,ami néha-néha elmegy. Meg mivel dolgozom,így örülök neki ha kényelmes ruhába lehetek míg hazajutok,nem még fűzőt.... Koncertekre nem járok,sehova nem megyek el,ahova felhúzhatnék. Majd ha eljön a megfelelő pillanat. (:

Elvira- The Mistress of Dark ♥

Imádom ezt a filmet,kiváltképp a főszereplő karaktert,Elvirát :D Valahogy annyira beletudom magam képzelni a helyébe. Körülbelül ilyennek képzelem el magam ennyi idősen :D Talpig feketében nagy pofával :D Valahogy ez rám vall.
Mondjuk a színésznő nyilván szebb,de a stílusa olyan mint az enyém. Imádlak ♥

Nevezzetek mazochistának...

Akik ismernek,azok nagyon jól tudják,hogy vannak őrült húzásaim. :D Nos ez a hetem is maga volt az őrület.  Szombaton suliban voltam ugye,de délután még levelekre válaszoltam,illetve nyomtunk egy menetet Viktorral (no nem kell félre érteni, szimplán Diablo2-tünk ;) ). Nagyon jó volt végre a délutánomat olyan dologgal tölteni amit imádok. De megjegyzem ez volt az eddigi legjobb partink; úgy daráltunk,hogy ihaj. Szóval dög fáradtan még a társas kapcsolataimat is fejlesztettem,plusz jól is éreztem magam :D
Vasárnap lenyomtam egy 4 órát az átmeneti szállón- ami nekem nem ismeretlen dolog,mert jártam már ott anyum miatt,de így ,hogy dolgozni kellett brutál volt. Viszont innentől nem tartozom órával,mert letudtam ma a 4 órát egybe.
De azért ,hogy megint valami őrültséget említsek; hazajövetelem után neki álltam még a Bíró Ica-féle 90 perces edzésnek :D  Nem vagyok épp komplett,de jól esett. Basszus,már 2 hete nem edzettem,mert sose értem rá,vagy nem volt kedvem-de inkább az előző. Most már igazán muszáj volt kicsit magammal is foglalkozni. Holnap atom mód izomlázam lesz,de vagyok annyira gyagyás,hogy ezt élvezzem. Annyi a rossz,hogy holnap sajnos fejlesztő foglalkozós nap lesz,ami kemény ugrálást kér a részemről. Már most sírnom kell ettől. Reggel ráadásul támogatós leszek; nekem kell a szállítós emberkével kimennem az egyik kislányért (persze a legrosszabb leányzó a csoportunkban,és senki nem bír vele) ... Utána rohanás a fejlesztőknek segíteni,mert persze  kellünk nekik... Aztán délután bejön anyum,elmegyünk még a városba kabátot nézni... mert most már nem halogathatom :S
Kedden hajnali 3kor kelés,mert menni kell Fehérvárra....Egyszerűen félek ettől is. Nem tudom milyen egy temetés,de azt tudom,hogy nem lesz egy leány álom. Így is épp elég lelki bajom van,most még ezt is végig nézni.  Szóval nulla pihenés után újra megkezdődik egy hét,amit már most utálok =( 

Túlórázások

*törölt*

Túrázós hétvége- Vasárnap, Jakab hegy

No itt már sajnos a címmel lelőttem a poént,de azért elmesélem. Vasárnap reggel szerencsére megtudtunk mozdulni az előző nap miatti lestrapáltság ellenére is :D De nem tudtuk,hogy hova menjünk ma. Reggel én hajat mostam,rendbe tettem magam, képeket mutogattam Verának,végül úgy döntöttünk elindulunk,és majd itt a környékünkön fotózgatunk. Elindultunk felfelé,amerre a buszom is szokott mindennap közlekedni. De mi nem álltunk meg a végén,hanem a kis utcákon felmentünk,és egyre feljebb mentünk az utcán

Aztán ahogy megmásztuk felfelé a dombot - amúgy ez még ilyen lakott terület volt ám,házakkal,meg mindennel; de felfelé ritkultak a házak-, én megint lefáradtam teljesen,de megálltunk egy kis erdős résznél. Itt próbálkoztunk pár közös képpel,mert előző nap elmaradt. Vagyis készült kép,de nem tudtunk megállapodni ,hogy melyik használható a sok közül. Így próbálkoztunk újakkal. Sajnos a fények itt is sokat rontanak,de ez még egy egészen vállalható kép; mindketten rábólintottunk.  Aztán utána még itt barangoltunk ezen az erdős részen,de nem nagyon akartunk letérni az útról,mert nem szerencsés. Utána vissza is mentünk a fő útra, s mentünk tovább felfelé. Igazából célja a mai napunknak nem volt ám. Vera életstílusával éltünk,és mentünk előre :D  Volt egy fa ami nagyon tetszett neki,és felmászott rá,én meg lefotóztam,aztán visszafordult,mert felfelé vezetett egy erdős út,és mindenképp meg akarta nézni,hogy hova vezet. Nekem lövésem nem volt,mert ugyan arra felé lakok,de már nagyon fent voltunk valamilyen dűlőben,ami már nem az én hatásköröm.  De végül elindultunk az úton felfelé,s mentünk mentünk,remélve,hogy előbb utóbb elvezet valahova. Akkor Vera felfedezett valami betűs jelzést a fákon,amiről fogalmunk nem volt hogy mégis micsoda,de olyan volt mint a rendes turista jelzések- követhető volt,mert pár méterenként volt egy. Gondoltuk hamarosan elvezet valahova. De folyamatosan mentünk csak,füleltünk,hogy esetleg  hátha van valami,de semmi.

Csak erdő hangokat hallottunk,meg motoszkálásokat,amik nem hiszem hogy embertől származtak,így mentünk felfelé folyamatosan. Aztán az út hol keskeny,hol széles volt,de a jelzés tovább vezetett. abban a tudatban mentünk,hogy bármikor visszafordulhatunk ha szeretnénk. Mentünk a StM (vagy nem tudom mi) jelzés után,ami egyszer csak egy rendes turista jelzésbe torkollott. Vagy legalábbis a zöld csík is,meg ez a másik jelzés is egy fán volt,és onnantól csak a zöld csíkot láttuk.  Egy idő után már nagyon untuk,hogy csak megyünk megyünk cél nélkül,ne tudtuk hova vezet az út,és meddig kell menni. Párszor vissza akartunk fordulni, és párszor én ki is akadtam,mert megint voltak olyan részek ahol totál sziklás volt az egész út,és hát megint az új bakancsomba mentem.  Kicsit kiakadtam,mert ugye nem így terveztük,ugyanis ha tudom,akkor nem ebbe jövök.... De végülis nem tehet róla senki,mert semmi erdőzés nem volt tervben,szimplán csak a környékünkön akartunk sétálgatni, ugyanis nem akartunk nagyon elmászkálni, mert le volt egy kocsi beszélve estére Verának,ami vitte vissza Pestre. Szóval ma sürgetett az idő,szóval light-osra terveztük. Ahhoz képest délután már erdőben voltunk,és megint sziklákon ugráltunk :D  Aztán már nagyon bent voltunk az erdőbe,ott megint felmerült a kérdés,hogy forduljunk e vissza,de akármennyire elegem volt,meg féltettem a bakancsomat (:P) mondtam,hogy menjünk tovább. Aztán elértünk egy elágazáshoz,ahol újabb jelek voltak,amit eddig nem láttunk,de folytatódott a mi zöld jelzésünk is,szóval elgondolkodtunk,hogy menjünk e tovább (ugyanis nagyon meredek és totál sziklás út következett), vagy forduljunk most már vissza mert eleget jöttünk. Végül jött egy család,akiktől azért megkérdeztük,hogy mégis merre visz az út,és mikor ér véget. Mondták, hogy a Jakab hegyre. Na én itt köpni nyelni nem tudtam! Mi a fene?! Hogy a fenébe keveredtünk fel idáig??? Lényegében a kis utcánkból elindultunk felfelé a dombon,be az erdőbe és ott is fel...végül kijutottunk a Jakab hegyre vezető úton, úgy mint tegnap. Csak tegnap a másik oldalán voltunk. Ez nagyon ijesztő volt. Azt mondta a hapi,hogy még kb. 1 km és fent vagyunk a romoknál. Hát ez iszonyú kecsegtető volt,de az út felfelé annyira necces volt.... Nagyon meredek volt,és totál sziklás,meg köves. Végül Vera lelkesedése rávett,és végülis igaza volt,mert ha már eljöttünk idáig,akkor ne a cél előtt pár lépéssel adjuk fel. Szóval ezzel a lendülettel megindultunk... Hát az út nem esett jól,de egyikünknek se. A fentebb lévő képen látszik is valamennyire az út- borzalmas. 
Végül elég sokáig felverekedtük magunkat, megint jöttek velünk szembe,kértünk útbaigazítást megint,hogy mégis mennyi van még vissza (nem volt kilóméter óránk :D), aztán mondta a pasi,hogy még egy kilóméter kb. xDD De jó mondom,az előző is ezt mondta :D Mondjuk Vera az örökös optimizmusával mondogatta,hogy nem sok ám ,nem sok ám, csak hegynek felfelé szar. :D  De  nagy esések kelések közben felértünk. Én már majdnem megfulladtam, de szerencsére volt egy lankásabb rész- amit ki is emelt a pasi mikor mondta,hogy mennyi van még vissza- , és azon könnyebb volt menni már (:
S végül kiértünk  a terepre! Nagyon szép volt egyébként. Valami kolostor rom volt,meg valami teljesen lerombolt épület. Nem olvastuk el a leírást,mert sietnünk kellett -ugyanis még mindig az volt a baj,hogy vissza is kellett valahogy érni. Szóval bejártuk a romot,csináltunk pár csodás képet,amit mindjárt meg is mutatok. Aztán Vera még a torony részbe is felmászott (volt a kolostornak egy torony része), és onnan is lőtt képeket. Nagyon szép hely volt,és amire figyelmes lettem,az az hogy tele volt katicával az egész *-* (vagy legalábbis ezekkel a katica utánzatokkal).  De olyan cukik voltak *-* ♥

No de mutatok képeket!

Ez még odafelé az úton

A közös képünk itt készült

Vera fát mászott (:

Az a bizonyos jelzés :D Ezt követtük egy ideig,és ez váltott át a zöld csík jelzésre,és ezt nem találtuk meg visszafelé, s emiatt tévedtünk el. Ergo: minden baj okozója :D

A katicám *-* ♥

Erdei út

Valahol itt ért véged a StM jelzés; Vera szerint a fára fel kellett volna mászni :D

Zen kert :P

A moha itt is megtalálható *-*

Valakik ráértek. Ilyenekkel volt a sziklás rész oldala kirakva

Nagyon zen :D

A torony rész -amire felmászott Vera,s onnan is készültek képek.

A hely leírása

A romok felé

A romok *-*

Gondoltam odapofátlankodok :P

Szép volt ez a boltív (:

Igazából a rom részek a lényeg,nem én.

Nekem ez nagyon tetszett. Tökre Kör filing azzal a kúttal a közepén :D

Tiltott ,elzárt részek :D

Vera

Jó időnk volt,és a szél besegített a jó képhez.

Vera felmászott a toronyba,és onnan fotózott :P Én lent türelmetlenül vártam.

Nos vannak még képek,de ennyi elég lesz szerintem (: A helyzet az volt,hogy nagyon kellett rohannunk,mert hát le is kellett a hegyről érni. Megindultunk,és hát a lendület vitt is minket. Útközben találkoztunk  egy fotós bácsival meg a kutyáival; tökre jó fej volt,leállt velünk beszélgetni,elmesélte,hogy gombákat fotóz, meg megmutatta a képeit, kérdezte milyen gépünk van- majd elkezdett erről beszélni (mert ő ellentáboros volt- cannon); de hamar elköszöntünk tőle,mert sietni kellett.
Aztán mikor már lent voltunk,furcsán ismeretlen volt az erdős rész,meg voltak kanyargások,amikre ide felé nem láttunk.... Ami még gázos volt,hogy azt az StM-es jelzést nem láttuk sehol. A zöld jelzést követtük,és arra számítottunk,hogy majd egyszer csak felbukkan az a másik jelzés is,és oda visszajutunk ahonnan elindultunk. Hát ehhez képest úgy eltévedtünk mint a vak emberek.  Hát én kisebb pánikba estem,mert ugye sietni kellett,időre mentünk,és hát eltévedtünk egy erdős részen,amiről fogalmunk sem volt hogy hol van,vagy mi ez. Mert már a Jakab hegyről rég lejöttünk, és egy sima erdős részen voltunk,egy zöld jelzést követve... Igen ám,de egyszer csak a zöld is megszűnt :D Na itt totál készen voltunk,és néztünk mint Rozi a moziba,hogy ezt mégis hogyan??? Láttunk két utat,elindultunk az egyiken lefelé,mondván,hogy úgyis lefelé megy,csak visz valahova. Visszafordulni megint csak nem lett volna értelme,mert hát bolyongani felesleges..., Szóval mentünk előre egy úton,és hosszas menetelés után kijutottunk egy lakott területre- valami dűlőbe. Na itt már örültünk,mert végülis emberek közt vagyunk és ha esetleg nagyon akarunk valamit kérdezni,akkor becsöngetünk valakihez. De feltaláltuk magunkat,mentünk lefelé folyamatosan,és ennyi. Végül kijutottunk abban az utcában,ahol egy régi barátnőm lakik,és onnantól megkönnyebbültem,mert utána tudtam az utat. De azért nagyon parás volt,hogy totál eltévedtünk. De azért vicces,hogy egy szimpla egyenes úton,jelzésekkel körül véve mi simán eltévedtünk :D A zöld megtévesztett minket,mert valahol rátértünk a zöldre,és nem azokat a betüket követtük. Nem tudom azóta se ,hogy hogyan csináltuk,de ijesztő volt.