Oldalak

2016. augusztus 28., vasárnap

Anne Rice- Memnoch a Sátán | Ajánló

Augusztus elején elkezdtem olvasni ezt a részét a Vámpírkrónikáknak,ugyanis kétség nem fér hozzá,hogy Anne a világ legfantasztikusabb vámpír írója, illetve történet írója. Annak idején a filmeket láttam először az ő kis világából,ami akkor nagyon tetszett (azóta utálom,mert nem hiteles). Aztán az Alexandrában lehetett kapni az első és második részét ( Interjú a Vámpírral és Lestat a Vámpír) és úgy voltam vele,hogy na akkor olvassuk már el-mit veszíthetek?! Aztán vége volt: magába szippantott a világa.

Ha találkozom olyan emberekkel akik olvasták,akkor mindig el szoktam mondani,hogy nekem a sorozatból -legalábbis amiket eddig olvastam- a Lestat a Vámpír a kedvencem. Ahogy észrevettem,azt nagyon kevesen szeretik- már akik ugye egyáltalán elolvasták végig- és mindig rosszat hallok róla,főleg a hosszúsága miatt: "mit lehet ennyit írni?" - teszik fel a kérdést,ami számomra irtózatosan felfoghatatlan,főleg ha olyan ember kérdezi aki elvileg "jaj de szeret olvasni" meg "jaj de könyvmoly vagyok". Az ilyennek pont,hogy örülnie kellene egy jó vastag és tartalmas könyvnek.

Visszatérve a témához, nekem az volt a kedvencem,mert olyan szinten magával ragadott az a rész,olyan mélyen leírta az érzelmeket, a korszakokat,a művészetet... egyszerűen pillanatok alatt elolvastam. Ezen felbuzdulva vettem kezembe a folytatásokat és így jutottam el a mostani könyvig.
Igaz,azt bevallom,hogy nekem egy kimaradt,mert a Testtolvaj meséjét kihagytam,valamiért úgy éreztem nem akarom elolvasni- filmekben sem szeretem az ilyen kavarodásokat (nagyjából tudtam miről szól a sztori,meg az Anne-féle könyvek végén ott van egy amolyan kronológia,ahol évszámok szerint a már megjelent könyvekből csinálnak leírásokat i.e.-ről egészen a mostani korig).
A könyvben viszont volt utalás az előző részekre; ugye mivel ez már nem keret történet-ami az első három rész lenne-,így elvileg olvashatóak egymástól függetlenül. Kicsit nehezen,de összeáll az előző könyv,meg ott van a kronológiában is a lényeg mindig.

Ez a könyv nekem Dain kiadós -nem is tudom,hogy a Sukits ezt a részt kiadta e. Nem túl vastag-keményen 26 fejezetre volt osztva,kemény borítós-,könnyen olvasható,mint mindegyik Anne Rice.
Viszont utáltam a fordítást. Valami Sóvágó Katalin fordította ezt a könyvet ,de esküszöm végig az az érzésem volt,hogy össze van az egész csak úgy csapva. Tele volt helyesírási (!!) hibákkal- amit tudom,hogy mindenki szokott véteni,meg az én írásom is tele van,de én nem vagyok fordító, ő meg az és csak összecsapta. Az eddigi könyvekben ilyen mértékű kellemetlenséget nem éreztem- és nem tudom,hogy ugyan az az ember fordította e.
Képminőség nulla- ennyi telik a telefontól

Na és a történet. Nem is tudom,mikor először a kezembe vettem,nagyon lassan és vontatottan haladt a történet és nem is értettem mit akarnak kihozni belőle,mi köze a sztorinak a címhez. Nagyon sok idő elment bizonyos dolgok taglalgatásával,amik a végén újra feljöttek,de végül nem lett belőle semmi nagy dolog,habár arra számítunk- kicsit olyan jelentéktelen dolgokra fektettek nagy hangsúlyt az elején.
Aztán lezárták ezt a részt és utána jött az egész könyv lényege,hűen a címhez,ami viszont zseniálisan jó lett. Nem spoilerezem,de annyit elárulhatok,hogy konkrétan kapunk egy Anne Rice-féle  bibliát, teremtéstörténetet. Megszólal benne Memnock,aki a "Sátán", a kételkedő, a bukott angyal és megszólal benne  Isten,aki a Teremtő. Mondjuk az én felfogásom az egész könyvvel dacolt és nehezen vettem rá magam,hogy elvonatkoztassak és csak egy egyszerű kitalált történetként fogjam fel- és már csak azért is,mert Anne Rice úgy érzem,hogy sokszor közel jár a világ igazságaihoz (legalábbis az én szememben,mert hasonlóan gondolkodtam dolgokról mint ő a könyveiben). De itt nehéz volt,mert ezzel az egész utazásával Lestatnak,már Anne ki is mondja,hogy szerinte létezik Isten és a Sátán,ergo nagyon keresztény felfogásra utal. És ugye azt róla lehet tudni,hogy később -a Vámpírkrónikák után talán?-  ő meg is tért és egy rakat szent meg istenes könyvet írt. Azokat nem olvastam mondjuk,de úgy tudom egy időben ezek foglalkoztatták.
Ergo ő ezzel a könyvével olyan mintha kijelentené,hogy létezik pokol és menny, ami meg ugye keresztényi dolog. Tőlem meg ez távol áll, és eddig a vámpír karaktereitől is távol állt,mert pont ez volt a lényeg,hogy sokuk még a pogány időszakból való,amikor semmi keresztény( isten-sátán, pokol-menny, szent térítések,egy isten hit) dolog nem volt. Igaz akkoriban is megvoltak a jó és rossz istenek,de ez más téma.
Mindenesetre nekem ebből kicsit úgy jöttek le a dolgok,hogy az írónő ezzel kijelenti a dolgokat,hogy tényleg ez van és kész. Persze ez teljesen magán vélemény, érzés inkább,és ne legyen igazam (:
Illetve ami még úgy felkeltette a figyelmemet,az Lestat stílusa. Ebben a könyvben nagyon ijedős és paranoid volt. Furcsa volt ez egy olyan karaktertől ,aki az előző könyvekben hozta azt a flegma de bátor és vagány vámpírt... ,itt viszont távolról se volt régi önmaga. Nem tudom,hogy ez csak nekem tűnt e fel. Igaz említi egyszer,hogy már nem a fiatal és lázadó vámpír- de valahogy én a régi stílusát vártam volna.

A történet végét is jól összerakta,bár kicsit rohanósra sikeredett,de nagyon jól ábrázolta,hogy még a halhatatlan és erős képességekkel rendelkező Lestat is megbolondult,meghasonult mikor visszatért a világunkba. Kicsit izgultam,hogy mi lesz főhősünkkel,de szerencsére életben maradt és az esze is visszatér-elvileg (:

Hivatalosan ezután az Armand a Vámpír jön-amit én jó nagy marha fejjel eladtam annak idején,mikor azt hittem,hogy sose fog érdekelni a sztori engem és csak az az egy rész volt meg,szóval az most beszerzésre vár csak nem lehet kapni kb. sehol- ,de közben megjelentek ugye az Új vámpírtörténetek ,amiben újabb vámpírok bukkannak fel- így a sorban előbb a Pandora következik és úgy utána az Armand. Ezek a könyvek amolyan karakter leírósak,mindenkinek az előzmény történetéről van szó és nem tudom mennyire lesz benne Lestat.
Pandorával fogom folytatni szerintem,de az meg nagyon régóta érdekel! Tavaly nyáron teljesen életlenül az egyik könyvesbolt polcain árválkodva megtaláltam a könyvet- így most annak a felkutatásával nem kell szórakoznom.
Összességében annyit tudok így a végére mondani,hogy ez a könyv is jó volt,és amilyen nehézkesen indult be,olyan letehetetlen lett (számomra) a közepe és vége fele. Nem bántam meg kicsit se.

Figyelem!
Ha valakinek esetleg vannak eladó könyv részei Anne Rice nénitől,kérem szóljon nekem. Főleg a Boszorkányok órája I. kötetet keresem vészesen. Abból is már csak a II. kötetet lehet nagy nehezen beszerezni. A Táltost és a Lashert meg se merem kérdezni. 
Előre is köszönöm! ♥

2016. augusztus 16., kedd

Országos Goth Találkozó III. | Személyes

Elkövetkezett idén is a nagy országos goth esemény,amire nagyon sokan,régóta vártunk ebben az évben- sőt talán már az előző találkozó óta. A szervezőknek a sok munkáért külön köszönet,remek,hogy részesei lehettünk egy ilyen összejövetelnek és megtisztelő,hogy ennyit dolgoztak azért,hogy mindenki jól érezze magát és mindenki találjon magának megfelelő programot.

Az idei kicsit más volt mint a többi évben megszokhattuk. Tavaly is írtam beszámolót,így aki követte az képben lehet,hogy én hogy éltem meg az egészet és a képekből az is kiderül,hogy a Margit szigeten volt megrendezve és amolyan beszélgetős piknik szerűség a szabadban téma volt. Idén érezhető újításokkal léptek elő,amikről nekem megoszlik a véleményem. Persze mindkettő helyszínnek meg van a jó és rossz oldala és félreértés ne essék, nem kritizálni,nem fikázódni fogok.
Én alapból el se szerettem volna menni,mert én ezt a találkozót amolyan nyitottnak szoktam meg és ezzel,hogy a Dürerbe rendezték meg, ráadásul koncertekkel már nagyon nem olyan volt az alap sémája mint eredetileg, így nem nagyon volt hangulatom,de aztán végülis hajtott az előre,hogy azért a kezdetektől ott vagyok ezen a goth találkozón, plusz az egyik szervező,akivel jóban vagyok, mondta a magáét- szóval esélyem nem volt nem megjelenni ♥

Zoli kísért el,amitől kicsit féltem,de reméltem,hogy így jön velem. Amiatt aggódtam,hogy neki ez annyira nem világa és nem akartam volna,hogy unatkozzon csak,de végül mindketten jól éreztük magunkat. Nem rögtön nyitásra érkeztünk,hanem kicsit később,de akkor már szép számmal voltak emberek, rögtön bele is futottunk Felony-ékba,ott nagy volt az öröm, kicsit dumálgattunk,majd tovább álltunk,ahol szintén belefutottunk ismerősökbe akik mellett le is ragadtunk. Közben folyamatosan érkeztek még az ismerősök,jó volt mindenkivel kicsit beszélgetni.

Igazából azt nem tartottam jó ötletnek,hogy zárt helyen van és koncertek köré épül fel az egész,mert ugye koncertre meg fesztiválra járunk szinte egész nyáron és ettől a találkozótól mindig egy ilyen beszélgetős filinget vártam el. Ettől függetlenül én nem bántam meg egy percig se,mert szabad téri életre is volt , illetve a koncertekre is meg volt a lehetőség  ha valaki akart- és nem zavarta egyik a másikat. Vásárlásokra is volt lehetőség, bemutatókat is nézhettünk,szóval programokból nem volt kevés,bár nem tudom,hogy mennyire lett végülis az egész kihasználva, ugyanis ahogy elnéztem nagyon sokan voltunk kint a kert részen.
Az is külön pozitívumként ért,hogy a fizetőssége ellenére is marha sok ember eljött és ez remek. Persze tudom,hogy nem egy nagy összegről beszélünk ( ezer ft), de aki követte az eseményeket facebookon az tudja,hogy volt akinek ez is kiverte a biztosítékot és ment a hiszti ezerrel,hogy mekkora szemétség- ilyenkor mondjuk nem értem,hogy ezek az emberek miért nem tudnak kicsit elgondolkodni,hogy mi miért van.
Boldizsár Ottó fotója

Volt egy gondolat ami úgy megmaradt a fejemben,miszerint ez az egész OGT dolog amolyan WGT utánzat akar lenni,illetve,hogy azt akarják lekoppintani. Nem tudom,hogy igaz e vagy sem,de szerintem hülyeség. A WGT egy más világ szerintem- szép meg jó,de nekünk magyaroknak is volt goth fesztiválunk,szóval nem értem mért kéne mást koppintani?! Zolival is beszélgettük,hogy elég jó lenne visszahozni azt ami volt,feléleszteni. Gondolok itt a Gothica fesztiválra- amit pontosan nem is tudok mért maradt abba akkoriban.  Szóval ezt a vonalat lehetne továbbvinni (:

Valamikor estefele találtuk ki,hogy a Rammstein tribute-ot megnéznénk,így elmentünk jegyet venni,ami mellé kaptunk egy ajándék Dharma cd-t,ami számomra egy nagyon kedves gesztus volt. Oda értünk kezdésre erre a Rammstein tribute-re,de megmondom őszintén nekem nem nyerte el a tetszésemet. Előző nap is voltunk ugye Dürerbe (nem is értem miért nem mehettünk be azokkal a karszalagokkal :D ) és akkor is volt egy ugyanilyen tribute zenekar,csak valami másik névvel és Zoli volt is rajta,de elmondása szerint az ehhez képest ezerszer jobb volt.
Én csak azt nem értettem,hogy mi történt?! Mert az egész műsor idejüket hangolással töltötték,majd játszottak kettő vagy három számot és helló sziasztok. Én nem tudom,hogy mi volt ez,de nem nagy eresztés sajnálom.
Utána Violával (aki amúgy érkezése után hozzánk csapódott ♥) átmentünk Ankh-ra; gondoltam érdekes zenekar lehet,már csak neve miatt is ♥  Igazából nem ismerem őket,de nem is tűntek annyira rossznak,viszont a hangosítás nagyon zúgott,amire többen is panaszkodtak. Szóval az egész zene extrán dübörögve jött át- de teszek még egy próbát és meghallgatom őket youtube-on. Igazából Dharmára szerettem volna eljutni,mert annyira sokan voltak róla jó véleménnyel,hogy kíváncsi lettem,de végül arra nem jutottunk el,mert menni kellett haza. Zoli sajnos vasárnap is dolgozott,sőt szombaton is úgy jöttünk fel,hogy ő haza hajnalba Dürerből és egy óra alvás után ment melóba és onnan hazajövet meg ugye jöttünk a talira. Szóval nem akartam volna kínozni se,meg ő is szeretett volna pihenni már,de minden tiszteletem az övé.
Ottó fotó

Igazából amíg ott voltunk -és szerintem beszélhetek az ő nevében is- jól éreztük magunkat, örültünk,hogy idén is megrendezték és még inkább annak,hogy ennyien eljöttek rá! Akikkel mi találkoztunk emberek mind nagyon barátságosak és közvetlenek voltak; én örülök,hogy találkozhattam a régi jó ismerősökkel,de ő általuk megismerhettem újakat is (: Igaz,nagy beszélgetésekre nem került most sor,de ennyi emberrel nem is lehet. A hangulat meg volt és a fotósoknak is külön köszönet a szép és igényes képekért. Én Boldizsár Ottó engedélyével használom fel a képeit - olyan szép mindenki rajta ♥
Én is vittem fényképezőgépet, de igazából Zoli használta,ami nem is baj,mert így legalább rólam is lettek képek a csajokkal,amiért meg neki köszönet ♥ Igaz ő csak szórakozott,meg állítgatta a gépet,így nem mindegy olyan remek minőségű,plusz sötét is volt,de azért készült pár jó kép így is,remélem mindenki beleegyezik,hogy egy kettőt kitegyek ;)
Akivel idén nem találkoztam vagy nem tudtunk beszélgetni,velük jövőre -vagy egyéb buliban- folytatjuk (:

S végül,de nem utolsó sorban egy kép,amit már 3 éve tervezünk kedves Libertinával :D Az első találkozó óta! S végül idén csak összejött ♥
A többi képet facebookon megtaláljátok ha érdekel.

2016. augusztus 11., csütörtök

Fotóztam | Személyes

Egy korábbi posztban közzé tettem azokat a képeket amiket rólam készítettünk, de most szeretném azokat is kitenni amiket én csináltam barátnőmről ott az erdőben.
Illetve meglepő módon jött egy régi ismerősömtől egy felkérés,hogy szeretne ha csinálnék képeket róla. Az a helyzet,hogy elég volt ennyi,hogy szépen kért és másnap meló után mentem és fotóztunk. Természetesen nem lettek profi képek ,mert én sem vagyok profi,de jól éreztük magunkat minden esetben és szerintem lettek használható képek mindkettő lánynál.

Nehéz volt kicsit a dolgom -és eléggé ironikus is a sorstól- ,mert én hozzá vagyok szokva a magam,illetve stílusbeli társaim fotózásához,mert tudom mit keresek bennük,mit szeretnénk a képen látni,viszont a két leányzó akik így képbe kerültek, teljesen más stílussal rendelkeznek mint én- mondhatni szöges ellentéteim-, és nem tudtam legelőször,hogy mit kéne látnom bennük,vagy keresnem. Szóval mindkettő kihívás volt nekem,de azt hiszem remekül feltaláltuk magunkat és végül -ha nem is divat magazinba való- lettek jó képek (:

Eszter

Tavasz

Tavasz

Tavasz

Tavasz
Nyár

Nyár

Nyár

Nyár
Erdős- ezek a legfrissebbek

Erdős

Erdős


Dorina






Dorináról készült képek még feldolgozás alatt egyenlőre,szóval abból ha úgy van lehetőség,osztok még meg. De egyenlőre még össze kell egyeztetnünk,kinek mi tetszik.
A képeknél mindenhol rájöttem a hibákra és vertem is a fejem a falba,amiért piti dolgokkal elszúrtam egy amúgy remek beállású képet. De hát sajnos ez van,ha az ember nincs gyakorlatban.

2016. augusztus 8., hétfő

Filmmaraton III. | Ajánló

Hétvégén úgy alakult,hogy Zoli eljött hozzánk,aminek örültem -főleg mert úgy volt,hogy nem tud lejönni. Meg most így legalább az új autóját ki tudta próbálni hosszú útra,hogy hogy viseli magát (amúgy teljesen jól).
Ez alatt a rövid két nap alatt pár filmet is megnéztünk.

Holnap határa - Edge of Tomorrow
"Bill Cage (Tom Cruise) katona, de eddig elkerülte a veszélyt - pedig az emberiség egy űrből érkezett, könyörtelen fajjal vív hosszú, elkeseredett háborút. Amikor váratlanul mégis bevetik, ő rossz felszereléssel, kevés tapasztalattal indul csatába, és nem is bírja sokáig: gyors és kegyetlen hősi halált hal. Azután feltámad, és újra harcba indul. És újra, és újra, és újra. A földönkívülivel való közvetlen érintkezés időhurokba sodorta, és ő kénytelen számtalanszor végigélni ugyanazt a pokoli küzdelmet, hogy azután újra alul maradjon. Ám az esélyei egyre jobbak. Amikor pedig felbukkan mellette egy különlegesen kiképzett katona (Emily Blunt), még az is lehetővé válik, hogy ne csak magukat mentsék meg, hanem az egész világot." - leírás

Zoli ajánlotta a filmet,én eddig nem hallottam róla ,de először mikor meghallottam a sztorit nagy vonalakban,kicsit elijesztett,mert nem horror amire vágytam,de nagyon jó film. Igaz horror filmeket kerestünk ezerrel,mert szeretnénk olyat együtt megnézni,amit még egyikünk se látott ,de erre én most csak ennyit tudok mondani: katt :D 
Szóval amik így beugrottak az eszünkbe azokat néztük. Igaz ez a film nekem kicsit sci-fis,mert különféle idegen lények ellen küzdenek,valami nagy gépbe belebújva-amik nekem nagyon tetszenek és nagyon érdekes lehet kipróbálni egy ilyet.
Nagyon jól meg van csinálva,kicsit olyan mint egy számítógépes játék ,ha elbuksz újra kezded egy bizonyos ponttól. Mondjuk ez valószínű,hogy a filmben lévő főszereplőnk elmerogyását okozta,mert azért milyen rossz lehet mindig mindent újra kezdeni ha meghaltál?! Oké,kapsz egy következő esélyt,hogy megváltoztasd az eseményeket ,de akkor is mindig mindent előröl kezdeni...
A vége amolyan happy end ,de nincs lezárva, így a nézőre van minden rábízva.
De igazából nem szeretném spoilerezni,így nem is mondok többet. De szerintem egyszer kétszer tuti megnézhető ;) 



The Vatican Tapes
"Egy lelkésznek és két vatikáni ördögűzőnek meg kell küzdenie egy ősi sátáni erővel, hogy megmentsék egy fiatal nő lelkét." - forrás

Na ez a film nekem nagyon nagyon tetszett és azon csodálkoztam,hogy eddig miért nem hallottam róla,holott az összes ördögűzős filmet láttam szinte! S mégis itt volt ez és semmi,még csak nem is volt ismerős.
2015ös a film ahogy láttam és megmondom őszintén,hogy nagyon tartalmas. Mikor már azt hittem,hogy vége lesz és abba marad, akkor még mindig volt belőle vissza.
A sztori mondjuk a szokásos,egyszerű -mint minden egyéb démon megszállottsággal kapcsolatos filmben-; itt is megszáll a démon egy ártatlan,jó és tiszta lelkű lányt,akinél először nem tudják mi történik így pszichológustól kezdve, diliházon át mindenhova beteszik, közben meg történnek a szörnyűségek. De úgy láttam,hogy nem esett a film túlzásba semmi terén. Voltak benne ugye bibliai utalások,meg azon a szálon mentek el egészen az antikrisztusig és lényegében a végkifejlet abszolút nem lett pozitív,ami ugye ritka,mert a legtöbb filmben sokszor happy end a vége. Itt viszont úgymond lezáratlan maradt,a nézőre bízzák,hogy hogyan képzeli el a továbbiakban,ami nagyon és hát mondjuk úgy,hogy nem is nehéz kitalálni. 


Engem baromira lekötött és tetszett a színészi játék benne nagyon, főleg a főszereplő csaj,aki egy kis kedves,aranyos emberből,átalakult ilyen rosszindulatú démoni megszállottá. 
Szerintem érdemes megnézni,mert jól sikerült - és manapság amúgy is kevés a jó horror, ezt mindig elmondom. Ja és ami nekem nagyon pozitív,hogy alapesetbe már nagyon sok filmet láttam, ezt viszont nem és pozitív élmény volt.

2016. augusztus 4., csütörtök

Fotózások IV.

Nagyon régen volt rendes fotózásos bejegyzésem- talán tavaly októberben?! A helyzet egyébként nem változott,ugyanúgy fotós kerestetik, de természetesen csak olyan,aki szimplán együtt dolgozni szeretne velem- szakmailag. Kaptam elég sok felkérést,de ebből kb. egy sem valósult meg, egy meg függőben.

Persze engem nem kell túlzottan félteni,mert mindig megoldom a dolgokat előbb utóbb, így ezen a téren is feltaláltam magam. Kicsit ugyan nehezebb meg tovább tart,de kit érdekel ha közben jól érzem magam?!
Így esett meg ez a legutóbbi kis fotózás is. Rám jött az alkothatnék,így lebeszéltem egy itt élő barátnőmmel,hogy csináljon már rólam képeket,cserébe én is csinálok róla. Két külön stílus vagyunk,még csak a rivalizálás kis csírája se bújt elő közöttünk,így nem volt célja elrontani az én képeimet.
Bele ment abba,hogy felmenjünk a Mecsekbe, mert lényegében már régen megbeszéltük,hogy elmegyünk túrázni. Igaz nagyon félő volt,hogy a frissen mosott hajunk a párától és izzadástól összemegy,ami ugye a képek szempontjából nem jó, meg én féltem a smink olvadástól is (mert a sminkemet otthon készítettem) ,de szerencsére semmi probléma nem volt,mert inkább haladtunk lassan és korábban indultunk,bár a meleg elől ugye nincs menekvés.

Nagyon örültem,hogy újra kimehettem a zöldbe,mert tavaly voltunk utoljára,és azóta semmi ilyen kirándulós élményem nem volt. Mivel autóm nekem nincs,így mindent helyileg és helyi közlekedéssel oldottunk meg. Természetesen marha sokat sétáltunk már csak az erdőig is, ott viszont egy fokkal jobb idő volt- de sokkal több szúnyog.
Szóval mindennek meg van az előnye és hátránya, én úgy voltam vele,hogy nem várok senkire, most szeretném a képeket. Természetesen a függőbe lévő fotózások -amik ugye másokon múlnak- még tervben vannak,de nyilván várni kell.

Barátnőmnek egyébként régóta szerettem volna megmutatni azt a mohás területet amit úgy szeretek, viszont idén csalódást okozott még nekem is. Az egy annyira mesebeli,gyönyörű hely volt és idén valamiért már kevésbé volt káprázatos. Mintha a szélsőséges időjárástól kezdene a hely megváltozni. Persze most is szép hely,de tudom milyen volt 3-4 éve mikor először mentünk ki Verával.

Na de a képek ♥

Erről a képről amúgy a The Witch című film jut eszembe (ami amúgy nagyon jó,érdemes megnézni). Azt ne kérdezze senki,hogy mi ez a farakás, valami búvóhelyszerűség volt; legutóbb mikor itt jártam még nem volt itt.

Imádtam a fákon átszűrődő fényt- amolyan kis tündér fények.




Ezt azért tartottam meg,mert iszonyú jó az árnyékok játéka a testemen- csipketetoválás.




Ez alap esetben egy elszúrt fotó(lenne),viszont ebben a helyzetben pont illik ide ez a semmiből előtörő füst effekt. S ez egy "véletlen", amik ugye nem léteznek....





Az egész fotózásnak csak az eleje volt a nehéz,mert  barátnőm abszolút semmit nem ért a fotózáshoz, még talán selfie-ket se szokott készíteni,mindent én csinálok róla. Szerencsére megoldottuk,mert mindig beállítottam,fejben kalkuláltam kb.-ra a távolságot és ahhoz a zoomot,aztán ahhoz utána szerencsére ráérzett és ahhoz képest,hogy életében először fotózott, azt kell mondanom,hogy ügyes volt.

Ami nehezítette a helyzetünket a nagy melegen kívül,az a déli napsugarak- ugyanis pont délre értünk fel,így fentről kaptuk a direkt fényt. Szóval lehet egy két képen látni némi kiégést,de én úgy érzem,hogy ehhez a képsorozathoz illik is.

Sminknek amúgy a Pink Pandától rendelt Revolution szemhéjpúder palettát használtam,méghozzá a Give them Nightmare-t,ami tele van nagyon szép színekkel,főleg lilásabb árnyalatokkal.  De itt egy kép,ami elárul mindent,mikkel dolgoztunk.
Rúzsnak természetesen a Nyx- féle Medusa-t használtam, illetve a porpúderem is Nyx.