Oldalak

2020. szeptember 16., szerda

Hanák Kolos - a 36 km-es Mátra túra

 Ismét túl vagyunk egy Hanák Kolos teljesítmény túrán

Életem legfélelmetesebb időszakja mikor ez közeledik, mert 4 évvel ezelőtt is végig csináltuk és nekem akkor az volt az első alkalom, de sok rossz emlékem van arról az időszakról. Nem voltam rá és felkészülve rendesen (se fizikailag, se mentálisan), fogalmam sem volt mire számítsak, mennyit és mit kell kibírni. 
Szerencsére velem volt akkor is Zoli (ki más rángatott volna el? 😂 ), és végig mentünk rajta, csodával határos módon szint időn belül.
Persze ez most más volt ennyi idő elteltével, de elmesélem ezt az élményeinket is.


Úton felfelé a Kékesre; itt még csak ennyi látszott a 
szörnyetegből.

Tavaly úgy döntöttünk, hogy idén újra indulunk. Ezt a teljesítménytúrát minden évben áprilisában rendezik, de idén sikeresen átcsúszott szeptemberre - a hülye covid miatt. 

Amúgy ha valakit érdekel, megtudjátok nézni a Hanák Kolos túraegyesület honlapján. Többféle túrát indítanak, így nem csak egy félére lehet jelentkezni; mi is gondolkodunk most egy másik fajtán. 

Idén viszont ezt még végigcsináltuk. Ugyanolyan borzalmas volt mint 4 éve.
Próbáltam egyébként készülni rá. Azért egy 36 km-es út a hegyekben nem könnyű kihívás szerintem - főleg olyan embereknek, akik nem éjjel nappal túráznak. 
Ne tessék össze téveszteni a kirándulgatásokkal (amikor mész az erdőben sík terepen és nézelődsz, gyönyörködsz a tájban, meg - meg állsz lazulni, fotózni), mert ég és föld a különbség közöttük. 

Igyekeztem nem félvállról venni a dolgot, így ahogy mondtam is, készülni próbáltam rá. Így utólag azt tudom mondani, hogy mint halottnak a csók... Azért egy konditermi rákészülés nem ér semmit ilyen terepen. Na jó, ez így nyilván nem teljesen igaz, mert azért a kardiók nagyon sokat számítanak, és a combizmaim is nagyon szuper hasznosak voltak egész úton 💪 , de mégis halál volt.

Hajnalban keltünk, hogy időben felérjünk a Kékesre. Ott indítottak minket útnak, megkaptuk a rajtidőt és viszlát. Több állomás volt útközben, ahol pecsételtetni kellett, meg frissítőt osztogattak. 

Az eleje rögtön egy extra mély lejtővel kezdődik ahol fától fáig kell rohanni (vagy döcögni). Úgy érzem, hogy nagyon vagányak voltunk; az út nagy részét lefutottuk, a lejtőn extra jól leértünk és az első ellenőrzőponthoz jó időben értünk oda

A második ellenőrzőpont előtt van egy nagyon hosszú és extra meredek domb amit meg kell mászni - na az az én mumusom. Az ott tizedmásodperc alatt szétcsapta a vérnyomásom és olyan szinten lettem rosszul, hogy elmondani nem tudom.
Nálam ez ilyen jellegzetes dolog, hogy mikor nagy a vérnyomás különbség, akkor a gyomromat érzem úgy, hogy tele van és nagyon rám jön a hányinger.  Ezen mondjuk az sem segített, hogy végig tűzött a nap minket ezen a szakaszon. 
Galyatető - undorodom a helytől amiért ilyen fájdalmakat okoz minden alkalommal 😂

Itt már Kékes tetőn vagyunk; várakoztunk
8 óráig. Sajnos a kép nem adja át azt a mélységet, magasságot
mint ami a valóság volt.

Nem tudom ezzel a gyomor dologgal mit tudnék kezdeni, nyilván hozzá kellene ehhez szoktatni a testem, de most megölt. 

Mikor odaértünk az állomásra nem bírtam tovább indulni. Ez az egyik olyan része a versenynek, amikor kilehet szállni. Bennem nagyon erősen kavarogtak a gondolatok, érzelmek erről, mert ennyire szarul régen voltam. 

Nagyon magasan voltunk itt már.

Végül nem történt meg, nem adtam fel, mentünk tovább és idővel hozzászokott a testem és már nem okozott gondot az egész felfelé menet

Természetesen a testem nem adta fel ilyen könnyen: szúrt az oldalam, fájt a hasam, a derekam kezdett elnehezedni, a csuklyás izmot is éreztem az idióta testtartás miatt, a talpam már odavolt, a tüdőm égett, és itt még alig jöttünk. 😌
Persze ezekkel gyorsan meg kell barátkozni, mert több órán keresztül elkísérnek és keserítik az ember életét

Akkor örültem, mikor már ez a hányinger elmúlott. Fizikailag ételt nem tudtam magamhoz venni egész nap.  Hajnali fél ötkor ettem egy kis darab szendvicset, de nagyon ügyeltem, hogy teljen el egy csomó idő, mert első alkalommal ezt is megszívtam. 
Viszont idén okosabban csináltam; vettem a Scitectől egy pár izotóniás port vízbe, pár csomag fehérjét, vittem folyékony magnéziumot és simát is (és milyen szerencse! - kellemetlen mikor elkezdi a görcs valamidet húzni), BCAA-t, meg egy rakás vitamint...
Muszáj erre is készülni mert ezek hiányába összeomlik a test az biztos. Azért 9 vagy annál több órán át egy ekkora stressznek kitenni a testet kellemetlen és megfelelő támogatás nélkül felelőtlenség is
Ezek egyébként jó szolgálatot tettek, mert nem merítettem ki a testemet, csak fárdtságilag.  

Egy ideig jól haladtunk, viszont utána meg Zoli térde adta fel a szolgálatot egy hosszabb lejtő alatt, így amiatt kellett többször megállni. Itt már körvonalazódott bennünk, hogy nem biztos, hogy sikerül időre a dolog. A térd amúgy sem játék, így nem szabad erőltetni, ott rohadjon meg minden más akkor. 

A háttér sajnos nem látszik és a fejünk is 
csalóka, mert közel sem voltunk ilyen 
vidámak ám 😂 De elértük a legmagasabb
pontot; csúcson voltunk 😎

A kilátás ennél ezerszer szebb volt természetesen, 
csak a kép itt se adja vissza - amit nagyon sajnálok, mert nem 
sűrűn fogunk ide feljárni. Videót is készítettem itt
de azt meg nem tudja kezelni a blogger, szóval gratulálok.
 

Amikor odaértünk az utolsó nagy ellenőrzőponthoz, az megint olyan rész volt, ahol kitud az ember szállni. Megint nem sokon múlott, csak most Zoli gondolkodott el rajta és meg is értem. 

Ennél a pontnál van az, amikor az utolsó nagy hajrára készül az ember: 6 km dombnak felfelé folyamatosan és 7 km mélyen lefelé a hegyről jó kis sziklás úton.  
Itt már kentük a lábunkat a sportgéllel, mert a fájdalom elviselhetetlen méreteket öltött (de erre a pontra mindig így járunk); ráadásul nekem sikeresen becsípődött egy ideg a derék résznél, ami szépen a jobb lábam oldalába sugárzott ki minden egyes lépésnél ♥ Olyan boldog voltam ettől, hogy szavak nincsenek rá (egyébként ez a gondom hónapokkal ezelőtt is kijött a konditeremben és van is valami gond nekem ott hátul - gyerekkorban megállapították, aztán pont idén megyek vissza, hogy ránézzen a doki).

Ez egy gyönyörű látkép, de a legundorítóbb helyen
fotóztam: ez már az a lefelé 7 km-es rész volt, a sziklás talajjal,
amin minden egyes percben meghaltunk. 
De ez a látvány se mindennapi számomra, így muszáj 
volt ez a kép ♥ 
Ez amolyan szeretem - utálom kép lett.

Végül úgy döntöttünk, hogy ha idáig eljutottunk és eljöttünk az egészre, akkor érjünk már be - tökre mindegy mennyi időn belül. 😶

A lefelé menet volt extra kemény: végig bele vagy guggolva a mozdulatba és perceken keresztül közlekedsz így, plusz csúszik az egész út, meg a sok szikla darab a lábad alatt, kegyetlen. Ilyenkor jön rá az ember, hogy az a plusz 1 km is mennyire giga hosszú. 

Végül beértünk, de addigra már nagyon nehezen mozogtunk. "Csak" másfél órát késtünk 😂😂😂 Viszont ennek ellenére díjaztak mindenkit, akik meg jobban teljesítettek, ők különdíjakat is kaptak. Szóval megérte végig menni több szempontból is. 


Úgy érzem nagyon sok nehezítő tényező volt az egész út alatt - a nehézségi szintünket magasra állította az élet most úgy látszik

Zoli térde aggasztott a legjobban (azóta szerencsére jobban van) és nem is tudom, hogy neki való e ez az egész már így. A lába is tönkre ment teljesen (ezer vízhólyag), fájt neki is a dereka, a nyaka, a minden is 😃
Nekem most a lábammal nem történt semmi kivételesen (nem is értettem, de még csak vízhólyag sem lett, a körmömről meg nem is beszélek), ellenben a gyomrom az nagyon megszenvedte, meg a vádlim és lábfejem nagyon fájt. 

Az időpont se kedvezett: ezt áprilisban rendezik általában és akkor azért a Mátrán még erősen esélyes, hogy fagy van inkább, most meg mindenütt növények, bogarak, szúnyogok, rohadt napsütés és mocskos meleg
A túraút egy két részét módosították, így kétszer is sikerült eltévedni (vagyis egyszer rossz irányba indultunk, másodszor meg a hosszabb úton), ahol szintén időt vesztettünk. 😌😂😂😂

De nem történt semmi gáz végül is, mert a lényeg, hogy beértünk a célba, még ha a belünket is húztuk magunk után.
Ilyenkor mindig elcsodálkozom, hogy mennyire sokat bír az emberi test és szervezet. Mennyire erősen lehet a határokat feszegetni.
Egy óra alatt kiszoktam fáradni az edzőteremben, és most ezt nem engedhettem meg magamnak, pedig ugye a testem ehhez van hozzászokva, hogy utána vége. S most mégis 10 órán keresztül sanyargattuk magunkat. De képes rá.
Nagyon sokat rátett, hogy az akaraterőnk sem hagyott cserben, mert annál rosszabb nincsen. Minden egyes lépésünk ebből táplálkozott, szóval ott kellett lenni fejben nagyon. 

Plusz az alázat. Nem szabad ezt a helyet, ezt a versenyt alábecsülni. Ezért is mondom, hogy ezeket főleg az értheti meg aki végig csinált már ilyen komolyabb teljesítményű versenyeket. Egészen addig csak blabla amiket írok. 

Akarat + Alázat + Erő = Célba érés 

Nálam valahogy így néz ki a képlet. Nyilván ez mindenkiben máshogy épül fel, de nekem ezekre kellett rájönnöm, ezek körvonalazódtak bennem egész túra alatt. 


Egy újabb tapasztalatnak nagyon jó volt, ilyenkor gondolja át az ember, hogy mi az amit jól csinált és mi az amit másképp kell majd a következő alkalommal (ha lesz következő). 
Amin nekem változtatni kell majd, hogy muszáj lesz terepre is kijárni, túra útvonalakat végig csinálni, mert ezek nincsenek a lábamba. Így hiába van extra jó fizikai állapotom, semmire nem jó ezen a terepen. Kicsit olyan ez, mintha én most gyógypedagógusként bemennék egy műtétet levezényelni. Sok mindent kellett tudnom az eü-s dolgokról, de nem lettem tőle orvos, nem mozgok jól azon a terepen. 

Ez amolyan érdekesség; ennyi lépést tettünk meg ezen a napon.
Mondjuk kicsit több lett nap végére, de azért extra. 
Sose döntjük meg ezt a rekordot
😂

Úgy érzem mindent megtettünk azon a napon. Persze valahol szomorú, hogy nem sikerült a szintidő, de ott rohadjon meg ilyen szívások után és a végeredményen nem változtat, hogy beértünk. Örülök, hogy egyikünk sem szállt ki egyik részen sem, cserben hagyva a másikat. 

Azóta egészen helyre jöttünk. A másnap és a harmadnap kegyetlen volt; nem tudtunk rendesen mozogni az extra izomláztól, ráadásul akármikor megpihentek az izmok, annál rosszabb volt újra megindulni. Most eltelt 3 - 4 nap és már sokkal jobb. Már a kondiba való visszatérésemen gondolkodom 😂 Viszont azt nem döntöttük el, hogy indulunk e bármin még életünk során. 

Szerintetek kellene? 

2020. szeptember 1., kedd

Olvasólistám - Papp Dóra Fénytörés

 Korábban írtam már erről a magyar lányról, akinek a könyvét egy barátnőm ajánlotta annak idején. A Bolyongóval ismerkedtem meg először (továbbra is ajánlom bárkinek, főleg viking lelkületű társaimnak) és már ott annyira tetszett az írónő stílusa, hogy úgy voltam vele adok esélyt a többi könyvének is.

Nagyon érdekes, de Dóra könyvei pont olyanok, amiket a fülszöveg alapján magamtól tuti sose olvasnék el. Annyira nem fejezik ki azt, amiről valójában szólnak a történetei. Legalábbis most kettőből kettő könyv alapján mondom ezt, de gyanítom a többinél is hasonló a helyzet. Fogalmam sincs, hogy ez szándékos e, vagy csak random az egész.
A Bolyongónál sejtettem, hogy jó lesz a sztori, különben nem ajánlották volna. De ezt a Fénytörést magam döntöttem el, hogy elolvasom, habár persze erről is kaptam pozitív véleményeket, meg azért utánaolvastam.  
Kicsit nehezen vettem rá magam egyébként és pont a fentebb említett összefoglaló szöveg miatt. Legbelül éreztem, hogy ez megint egy olyan stílusú és hangulatú könyv lesz mint amiket szeretni szoktam, de baromira nem győzött meg a rövid leírás alapján. 
Napokig egyébként emiatt tettem jobbra balra a könyvet, nézegettem, végül úgy döntöttem, hogy neki kezdek (jelenleg amúgy a Harry Potter sorozatot olvasom és épp az utolsó előtti könyv végére érek lassan, de nincs meg még az utolsó rész, így lassítani kellett 😂 ).


Természetesen nem csalódtam a megérzéseimben, valóban egy szuper könyv. Nagyon hamar bedaráltam és most természetesen sír a szám ennek a folytatására (is).  Hála az Isteneknek - és kedves Dórának - ez egy trilógia, így egy ideig van mit olvasni. 😉

Azt mindenképpen hozzáteszem, hogy én az átdolgozott kiadást vettem meg, nem ismerem az eredetileg kiadott könyveket.

Alapból engem már a borítóval megvett magának. Tudom, szokták mondani, hogy ne borítóról ítéljünk meg egy könyvet, de szerintem mindenképpen fontos a csomagolása a történetnek. Erre a könyvre pedig jól esik ránézni, kellemes érzéseket kelt bennem és még lelkesebben ütöm fel; a jó sztori miatt meg az egész lénye a könyvnek egy pozitív érzésként marad meg bennem a későbbiekben is. Így ezért tudom most Nektek ezt ennyire lelkesen ajánlani

Egy ifjúsági regényről beszélünk, kellemes, könnyű nyelvezettel, értelmesen felállított párbeszédekkel és egy egyszerű, mégis izgalmas, rejtélyes történettel, meg azért egy kis stresszel természetesen. Imádom a fantasy témákat és így mikor a hétköznapi sztorikba van belecsempészve, hát különösen élvezem. 

Nagyon tetszett, hogy nincs túlmagyarázva benne a misztikusság; értelmesen fel van vezetve minden, mindennek megvannak az okai.
Nagyon bosszantó tud lenni, mikor valaki valamilyen természetfeletti témát ránt bele a könyveibe és próbálja hiteles infókkal alátámasztani innen - onnan, de a fele marhaság. 😶
Itt is féltem egy picit, mikor főszereplőnk természetfelettije kiderült, hogy majd ez is túl lesz magyarázva, de szerencsére tényleg elment inkább fantasy vonalba, de úgy, hogy kerekítve lett neki egy történet ami teljesen követhető volt. Ezért végtelenül hálás vagyok!
Ne értsetek félre, szeretem azt is mikor kutató munkát végez egy író bizonyos témákkal kapcsolatban (itt pl. a Bolyongó volt ilyen és le a kalappal!), de ez az itteni téma eléggé nehéz szerintem. Kevés hiteles infó van manapság és sok a felhígult. 

Ami számomra még egy plusz volt, hogy imádtam a karaktereket. Kivétel nélkül mindet - kivételesen.😃 Valahogy úgy fogalmazódott meg bennem míg olvastam, hogy ezek a szereplők simán mintha bekúsznának az ember bőre alá és nem eresztenének
Megmondom őszintén kicsit tartottam attól is, hogy átmegy majd ilyen Twilight stílusba, ahol minden a főszereplő körül forog és ő a szent meg az istennő... Nem szeretem az ilyen túldrámázott főkaraktereket, de szerencsére ez a könyv tartotta a balanszot úgy érzem.
Fontos volt a főszereplő körüli rejtély felvezetése is, meg az a pár körülugrálás, de mivel a többi karakter körül is volt esemény meg sztori, így az egész jól jött össze, nem esett túlzásba a történet, amiért szintén hálás vagyok 🙏



Mondhatjuk úgy, hogy minden karakter jóféle személyiséget kapott. Egyedül talán amivel nem szoktam egyetérteni az a karakterek kora. Nem csak ebben a könyvben, de pl a Bolyongóban is. Mindenki általában ez a 17-19 éves figura, de olyan "kemény"szöveget és olyan komolyabb/ érettebb személyiséget kap, ami egyszerűen nem összeegyeztethető a korukkal. Ha megnézünk egy átlagos tizenéves emberkét, hát nem fog így, ilyen stílusban beszélni, sem pedig így viselkedni ahogy ezen könyvek szereplői. 
Nekem végig ilyen 26 év körüli fiatalok lebegtek a szemem előtt, mert azokhoz tudok elképzelni egy ennyire megérett személyiséget és ilyen mélyebb gondolati szintet.  Persze ennél a könyvnél rá lehet fogni, hogy nem egyszerű tinikről van szó, hamar fel kellet nőni - én legalábbis így fogom fel. De a másik könyvben nincs ok ekkora különbségekre szerintem. 
De ez persze nem változtat azon, hogy tökéletesek számomra; csak egy gondolatszikra. 

Szeretem az ilyen történeteket amikben ilyen részletesen leírják a családi, szerelmi és baráti összetartozást és annak fontosságát - ezeket a mély érzelmeket, amik manapság nem értékek amúgy sem annyira a legtöbb embernél. Így nekem ez is adott egy pluszt a történet során. Ráadásul a főszereplőnk az totál Barkash barátnőmre emlékeztet sok dologban.❤

Mindenesetre azt kell mondanom, hogy tényleg bátran olvassa el bárki aki kicsit is szereti az ifi regényeket, a misztikusságot és rejtélyeket; kialakuló barátságokat és szerelmet. 
Most nagyon várom, hogy a következő könyvet is beszerezzem és újra a jófej karakterekkel lógjak 😂

2020. július 9., csütörtök

Fény és Sötétség

Bűn és ártatlanság; Jó és Rossz; Fekete és Fehér;

Rengeteg ellentétet lehetne felsorolni hiszen nagyon sok létezik, amit sokszor az emberek nem kedvelnek és mégis ami felett nem lehet elsiklani, az ami közös bennük, hogy nem létezik egyik a másik nélkül (szokták mondani). Erre a témára építettünk barátnőmmel, mikor életünk első közös fotózását összehoztuk.

Régóta terveztük már - még bőven karantén előtt, - aztán végre júniusban összejött. Eredetileg csak egy sima csajos hétvége lett volna, de barátnőm felajánlotta, hogy lejönnek értem (Nyírjesből 😌 először azt hittem viccelnek ♥ ), így akkor már úgy voltunk vele, hogy miért ne ugorhatunk bele egy közös, régóta dédelgetett projektbe?! Lehetőség volt sok cuccot felvinnem, így miért ne?
Azóta persze hatszáz millió másik ötletünk van közös fotókra😂, szóval ez csak a kezdet volt (remélhetőleg) ♥

 Rövidke sztorit mutatnak be a képek, pár gondolattal.

A sötétség eljő, megkörnyékez.. 
Körülötted marad, árnyékod lesz...

Megérzed.
Hatalmába kerít, fojtogat, bekúszik az életedbe.

Félsz, menekülsz, elbújnál de nem lehet, mert megtalál..

Majd kíváncsivá tesz..
.. megbűvöl..
.. elfogadod..
Végül eggyé váltok, összeolvadtok.
♥ Teljessé válsz. Rájössz, hogy  Ő Te vagy. ♥


Nagyon élveztem minden percét, nem hittem, hogy  ilyen természetesen  és lendületesen működik köztünk a "munka" - főleg, hogy Asfald fotózott minket (amiért utólag is ezer hála 🙏 ), Barkash férje; aztán izgultam az elején (az első két másodpercben csak szerencsére😂 ), mert vele nem dolgoztam még soha, aztán az idegenek (idegen fotósmunka)  eleinte parát keltenek bennem, végül tökre nem is érdekelt, hiszen eléggé elszórakoztuk az egészet, meg nem ment ez vérre. 
Nem volt egyébként ez a téma konkrétan betervezve, teljesen magától jött és a végén így állt össze. Nagyjából tudtuk mit akarunk, de mivel semmi pontosat nem beszéltünk össze, így csak megtörtént.

Természetesen mocskos meleg volt és mire elkészültünk a ruhával a smink lefolyt 😂😂 Szóval élmény volt. ♥

Egy másik fontos dolog ami azon a hétvégén történt: meglett az új tetkóm ♥ Barkash korábban elvállalta, hogy az agyamból kipattant hülyeséget megvalósítja. Mellkasra terveztem és rettenetesen féltem tőle, viszont semmi nem volt. Szólt a fain zene, tudtam, hogy lesznek rajtam rúnák, jókat dumáltunk közben, így mi más kellett volna még?! 
Nem mondom, hogy élveztem😌😌, de azt igen, hogy megérte 😎 Büszke vagyok a bőrömre, ugyanis nem volt vele semmi gond se közben, se utána és a gyógyulás is hamar ment.

Hálás vagyok a munkáért, a testem reakcióiért, és boldog vagyok - sőt büszke-, hogy egy nagyszerű tehetség alkotását viszem magammal majd a sírba ♥ 





2020. május 14., csütörtök

Grimfrost time

Újra kicsit elő kell vennem ezt a témát (nem szabadultok😈), mivel most jutottam el arra a pontra, hogy már tudok is a cuccokról beszélni amiket rendeltem. Ezelőtt csak annyi volt világos, hogy jól néznek ki, menők és kellenek. 😂

Őszintén szólva nem bántam meg, hogy vásároltam Tőlük- max azt, hogy ilyen sokáig húztam halasztottam a dolgot. Ugyanis már tavaly meg tavaly előtt is szemeztünk Zolival jó pár dologgal, de végül mindig volt valami sokkal fontosabb amire költeni kellett.

Pár dolgot említettem az első Grimfrostos bejegyzésemben, hogy eléggé minőséginek tűnnek a termékek ahogy látom és meg kell magamat erősítenem: valóban.
Én elsőnek egy Shieldmaiden-es pólót rendeltem, amivel az első pillanattól szemezek, mióta az oldalukra keveredtem.
Sok helyről szoktam összevásárolni mindenféle dolgot, így azért az emberben ott van a félsz, hogy most milyen lesz amit kap. De meglepetésemre nagyon korrekt volt minden. A csomagolásra figyelnek, nem csak bele van dobva valami zacskóba és nesze. Az ékszereknél lestem a legjobban, mert ott is meglepően ízlésesen volt összerakva a csomagolás. Instagramon egyébként megtudjátok nézni a rögzített videómat róluk.


Egyedül a méretet szúrtam el, mert annyira izgultam, hogy ha már rendelek nehogy ne tudjam használni, hogy megvettem a 2XL-t, de kb. másfélszer beleférek. Nem mondom, hogy így nem tudom használni, de zavaró ahogy eláll a vállaimnál meg a hasamnál. 💢
Akkor szoktam használni ha gyalogolok a melóhelyemre, mert az körülbelül felér egy edzéssel, így nem gond ha lesülök benne, mert szellőzik 😂😂
Viszont nagyon jó, kellemes az anyaga, a fekete szín fekete (!!), a minta nem kopik ki azonnal a mosástól és marha jól néz ki

Nem volt tervben, de nem tudtam ellenállni és vettem egy Algiz rúna medált is. Ennél is úgy voltam, hogy majd biztos küldenek valami kis méretű nyakláncot - még el is terveztem, hogy majd akkor tudom hozzá használni a kis ezüst láncomat, meg majd finom és ízléses kis bébi medálként ott lifeg majd a többiek mellett... Hát nem 😌😌
Tény, hogy ízléses és gyönyörű, de nem bébi metál medál (wtf metál?! 😌😂😂😂 ). Sokkal nagyobb mint amekkorának képzeltem és a csomagolása ennek is nagyon szuper volt. 💝
Katt a képekre , ha te is szeretnél egyet vagy hasonló szépséget ♥


A kép kedvéért tettem egyébként szerencsétlent az agancsra és ehhez képest nem tűnik nagynak, a láncomhoz képest az, de az alsó képen a kő mellett jobban kijönnek az arányok. Mivel nincs más, így a láncon hordom.
Szerencsére nem rozsdásodik valóban, így lehet benne fürdeni.  Az mondjuk érződik, hogy van valamennyi kis súlya. Persze lehet ez csak nekem tűnt fel, mert nem hordok nehezebb ékszereket általában. Egy kovácsolt Thor kalapácsom van amivel embert lehet ölni kb., de azt nem hordom minden nap.

Azóta állandóan a nyakamban van ez a medál. Nagyon szeretem és őt sem bántam meg. Egyébként van többféle is az oldalon, bár főleg a Thor kalapácsok dominálnak.
Azért kedvelem ezt a rúnát mert ő a védelem összes fajtájára ráhúzható - fizikai, mentális, spirituális, személyes, csoportos. A nevem kezdőbetűjét jelöli és más világokkal való kommunikáció kialakítására is alkalmazható (már aki foglalkozik rúnákkal).
Természetesen nekem ő inkább csak egy ékszer, hisz megvannak a magam készleteim, eszközeim arra az esetre ha ilyesmikkel szeretném az időmet elütni. 💝

Ha esetleg Ti is kedvet kaptatok vásárolni valami szépséget az oldalról, bátran használjátok fel a kuponkódomat - lent megtaláljátok az elérhetőségeknél, vagy instagramon a bioban a linket ami egyből az oldalra visz.
Segíteni is tudok ha valaki esetleg elakadna, szóljatok bátran. ♥

Egyébként úton van hozzám egy másik rendelés is, amiben Nektek is lesz némi meglepetés. Kövessétek az oldalaimat további információért majd! ♥

Grimfrost kuponkód: NEKROFROST

2020. május 11., hétfő

Tegyünk tisztába dolgokat

Egy jó ideje sok téma foglalkoztat, amikről úgy érzem zavarosak lehetnek sok ember számára- néha a visszajelzések ezt mutatják. Ezek nem egyszerre találtak be, hanem évek alatt gyűltek össze, és most egy kisebb csokorba szeretném Nektek összegyűjteni.

"A goth és a viking hogy függ össze? " - kérdezte egyszer egy vadidegen srác egy fesztiválon, aki leült hozzám beszélgetni és kiszúrta a bazinagy Mjölnirt a nyakamban.
Ez számomra mindig nagyon zavaros, mert úgy csinálnak néha az emberek mintha egyik dolog a másikat kizárná vagy mintha mindenféleképpen összefüggéseket kellene keresni dolgok között. Tudom, hogy az emberi természet ilyen, hogy rendszerez, de tisztában kell(ene) lenni vele, hogy nem minden dolog között van összefüggés, - max már csak belemagyarázni lehet - vagy nem minden kontextusban lehet az összehasonlítást elvégezni.
Ha szeretek városban panelban élni (amúgy nagyon nem), akkor nem járhatok erdőbe kirándulni? Vagy ha a horror filmeket preferálom, akkor nem hallgathatok zenét youtubeon? 😟

Természetesen válaszoltam a srácnak mivel nem kötekedésnek szánta, csak ismerkedni szeretett volna és ez volt rajtam akkor a legfeltűnőbb.
A kérdésre a válaszom természetesen nemes egyszerűséggel az, hogy sehogy. A kettőnek semmi köze egymáshoz.  Az egyik egy divat/ stílusirányzat, szubkultúra, zene, stb., míg a másik egy történelmi korszak, mitológia, kultúra - ha röviden akarom megfogalmazni. De itt arra szeretnék kitérni, hogy ez a kettő nem is egy halmazban található, így marha nehéz róluk egy kontextusban beszélni.
Én pedig kedvelem ezeket és néha egyszerre jelennek meg rajtam. Szóval nem kell túlmisztifikálni.

Igaz, hogy vannak olyan elemek amikből a mai modern társadalmunk úgymond divatot csinált (na így ebben a formában már lehetne miről beszélgetni, mert van összehasonlítási alap - hogy összefügg e a goth és a viking; bár nyilván így is az a válasz, hogy sehogy), de én ezzel mindig úgy voltam, hogy legalább így ezt a régi korszakot életben tartjuk; az emberek érdeklődőek (pl. biztos sokakat érdekelnek a harci bemutatók is, amiket a viking egyesületek csinálnak, vagy akár vásárok), nyitottak még mindig rá.
Ennek a hátulütője sajnos az, hogy sikerült sok egyéb (fantasy) dologgal összemosni az egészet (itt szidhatnánk Tolkien világát is akár ) és a laikusok nem tudnak néha különbséget tenni, aztán életükre esküdözve állítják a fals információról, hogy az bizony úgy van mert a sorozatban (Vikingek - most amúgy is ez az alap mindenki számára) is úgy volt.
Viszont van az a réteg, aki ha valamit nem ért vagy nem biztos benne, akkor utána néz.

Ne értsetek félre, nincs bajom se  a sorozattal, se azzal, hogy kereskedelmi fogalomban lehet ezzel kapcsolatos termékeket kapni (én is bőven imádok vásárolni!), se semmivel. A magam részéről mindig elolvasom a tájékozottabb  ismerőseim (értsd úgy, hogy olyanok akik történelmileg pontos adatokkal tudnak szolgálni) írásait a sorozatról vagy egyéb alkotásokról, így eltudom különíteni az autentikus dolgokat a fantasytől.
Minden érdekel ami a viking témával kapcsolatos, de igazából én is csinálok olyan képeket, sminkeket amik nyilván nem korhűek - bár valamiért mindig feltételezem, hogy ez úgy leesik az embereknek, főleg mert sose állítottam az ellenkezőjét.😡

El is érkeztünk egy másik gondolathoz a "Miért sminkelsz így? Ennek köze nincs a vikinghez" kérdéssel. Mondjuk ez nem egy gyakran ismételt kérdés, de ha már beszélünk ezekről akkor fontosnak érzem, hogy meséljek erről is.😇
Soha nem mondtam senkinek, hogy csak és kizárólag olyan a sminkem. Szeretek alkotni, kísérletezni, továbbfejleszteni tovább gondolni ötleteket és úgy gondolom, hogy erre szabad kezet kap mindenki a 21. században.

A másik dolog, hogy lehet többen nem tudjátok rólam de én a sámáni dolgokkal szeretek foglalkozni; a viking kultúrán belül is a legjobban a mitológia és a rúnák érdekelnek. Nekem ez a szívem csücske már több éve és mélyen az életem része, így egyértelmű, hogy sokszor megfog nálam jelenni (smink, köröm, ruhák) - akár volt ilyen a régi időkben akár nem.
Most most van és én szeretem ebbe beleélni és átadni magam azoknak a jó érzéseknek amik ilyenkor bennem kavarognak mikor felfestem Őket és így kicsit éltetni ezen keresztül is ezt a világot.
Más harci edzésekre jár, megtanulnak karddal és pajzzsal harcolni (egyébként bevallom ez a része is érdekel), én meg jeleket festegetek, faragok, rajzolok.

Korábban nem szerettem volna ennek hangot adni mert nem éreztem azt, hogy itt lenne az idő feltárni ezeket a gondolataimat. Ez mindig eléggé megosztó téma, mert rengeteg rosszindulatú ember van aki tudálékosságát kifejezve csak kötekedni jön és osztani az észt (teljesen feleslegesen, mert ha érdekel úgyis kérdezni fogok, nekem ez nem degradáló és amúgy is kíváncsi természetem van).
Szóval nem is szívesen beszélek ilyen témákról mert félő, hogy mindig van valaki aki jobban tudja és ennek erőszakosan hangot is ad. Viszont kicsit  beszélni szerettem volna erről, mert évek óta bele- bele kúsznak a gondolataimba ezek  és nyilván oka van.
Nem mondom, hogy nekem bármiben is igazam van, sem azt, hogy én gondolkodom erről jól, viszont a saját életemben jelenleg így van ez rendben.

Katt a képre♥


2020. április 15., szerda

Grimfrost

Drága Denevérkéim!

Szegény blogomat mostanában jól elhanyagoltam.  Igaz volt elég esemény ami annyira gyorsan pörgött, hogy nem is nagyon tudtam eljutni odáig, hogy leírjam a gondolataimat. De ez most nem az a pillanat!

Képzeljétek el, olyan megtiszteltetésben volt részem, hogy .... Nem is, kezdem legelölről inkább.
Ebben a hónapban eldöntöttem, hogy ha törik ha szakad én rendelni fogok a Grimfrost oldalról, amivel már tavaly is minden hónapban szemeztem, de végül  mégse rendeltem, mert volt mindig más, aztán meg bántam is rendesen.

Nos most sikeresen megtörtént, nem tántorított el semmi és végre megvettem álmaim pólóját onnan, plusz egy rúna medált, mert jó áron volt. Extra hamar kihozták, nagyon korrektek a srácok akik csinálják; a medál olyan igényesen volt becsomagolva, hogy meglepődtem - valahogy nem erre számítottam (a sok Alizás, meg eBayezés után ugye ugye 😄).
Csináltam ezekről egy mini videót szórakozásképpen, amit feltettem insta storyba (ha érdekel Titeket is, megtudjátok nézni) és ennek hatására megkerestek ezek a srácok privátban, hogy lenne e kedvem a támogatójuk, "nagykövetük" lenni. 😲
~ Katt a képre ~
Megmondom őszintén nem számítottam ilyesmire. Hazudnék ha azt állítanám, hogy régebben nem játszottam el a gondolattal pl. a Restyle kapcsán, mert imádom azt a márkát is, de hamar ejtettem a gondolatot, mert én nem tudok kötötten posztokat gyártani, ami ehhez elengedhetetlen kb., meg modell sem vagyok se semmi.  { Napi konklúzió számomra: Mindig minden akkor történik, mikor nem számítok rá. }

Megkérdeztem Tőlük, hogy ez mi ez és hogyan művelik. Minden kérdésemre hamar és normálisan  válaszoltak, elolvastam  a feltételeket is és nos, nem volt benne semmi olyan ami az én életembe ne férne bele.
De ami igazán motivált engem az az volt, hogy szerezzek Nektek egy kis kedvezményt, hogy Ti is részesei legyetek ennek, plusz hátha a mi köreinkből is többen megismerik, megkedvelik Őket.

Számomra nagy megtiszteltetés, hogy részese lehetek ennek a körnek, mert nagyon kedveltem az oldalt ezelőtt is. Ők megalkották a hidat a modern viking és a hagyományos között, ami lehetővé teszi mindenki számára, hogy megélje ezt a kultúrát, életmódot és részese legyen ennek az egésznek.

Szóval tessék meglátogatni az oldalt - és kihasználni ezt a lehetőségemet- (fent linkeltem), vagy a képre kattintani vagy az insta profilomon a bioban ott van a link hozzá, így 5%  jön le a vásárlások árából♥
Azt szeretném kihangsúlyozni, hogy nem kötelező emiatt instán követni engem (csak ha Te is úgy szeretnéd ♥ ), de azért megadom, ha valaki esetleg előbb megnézné az általam vásárolt cuccokat (rögzített insta storyban találod).
Ha a linkekre kattintva eljutottál az oldalra, akkor a vásárlás végén használd a discount kódomat: NEKROFROST

2020. január 17., péntek

Midgardsblot 2019 | Képek

Végre elkészült ez a poszt is, ahol az összes használható képet megmutatom Nektek a pár napos Norvég kiruccanásunkról - nem csak a fesztiválról.  Lehet, hogy már kicsit unalmas ez a téma, de addig nem szerettem volna másról írni, amíg ez a sorozat nem megy le, plusz számomra csodálatos még most is vissza emlékezni arra a pár napra. Igaz, hogy már következő év van, de ennyi képet nem volt könnyű összeszedni 😌😂

No, de nem dumálok. 😂

Hajnali valahánykor már a reptéren.  Szegény Zoli hazaesett melóból ,aztán összekaptuk magunkat és már lehetett is futni gyalog a vonatra (mert ugye Fehérváron éjjel nuku busz). Gyönyörű volt amúgy az az este (azon túl, hogy épp elhagyni készültük az országot 😂); viharra állt nagyon, telihold volt és a felhők pont úgy fogták körbe, mintha egy szem lenne, egy fürkésző tekintet. Meg is jegyeztem, hogy  Odin kíséri utunkat az ismeretlenbe. A vonaton ülve meg hatalmas villámlásokat láttunk - rögtön mondtam is, hogy Thor  csatlakozott a kísérőink közé. Egyébként hatalmas élmény volt ♥

Unalmunkban le föl sétáltunk - nagyon lassan telt itt az idő. Amúgy azt hittük ezzel megyünk- kis naivak voltunk. 

Meggyötört fejjel, de már végre a repülőn voltunk. Fogalmam sem volt mire számítsunk - soha nem repültem ezelőtt, nem tudtam mit kell tenni, mit fogok érezni, semmi... Áldott tudatlanság.

Ahha, itt már megindult a gép 😌😌😌

A felszállásba beleakartam halni. Egy szerencsénk volt, hogy nem ettünk semmit. Viszont a látvány és az élmény felbecsülhetetlen. Nyilván aki sokat utazik így annak mindegy, de mi sosem voltunk ilyen magasan. 

Oh, hát a fesztiválra külön köröm ötlettel készültem és muszáj volt megörökíteni a körmösömnek.

Egyébként hihetetlen nagy szerencsénk volt- tényleg minden mellettünk állt akkor - mert csodás idő volt és nem csak végig felhőket láttunk ám. 


Na itt már odaértünk kezdett ereszkedni a gép és azon gondolkodtam, hogy komolyan le akar szállni a mezőre, vagy hogy lesz ez az egész - elképzelni sem tudtam xD De minden tiszteletem a pilótáké, meg akik a gépen dolgoznak még, mert ezt megszokni nem lehetett könnyű.  

Ömm, ja... Itt az introvertált énem tört felszínre, ugyanis épp a reptéren ettünk - fene se tudja hány óra után - és megszólítottak minket xD ez volt rá utána a reakcióm.
A csajjal aki odajött, egyébként később is  kereszteződtek útjaink, de itt egyenlőre csak megkérdezte, hogy a blotra megyünk e. Of course ♥

Végre a hotelben voltunk. Jóval előbb értünk oda de szerencsére felengedtek és végre lehetett kicsit nyújtózkodni. Természetesen még oda sem érünk és Zoli már a főzős hülye műsorokat nézi xD Mintha otthon lennénk. 

Váltottunk is valamennyit. 

Fetrengés után elindultunk felfedezni a környéket, főleg a helyi kisboltot. Már térképen Zoli lecsekkolta, hogy van egy a közelben, gondoltuk körülnézünk ott, meg akkor már bejárjuk a közeli a helyeket. Én itt már eléggé putris és viharvert voltam , normális kép egyszerűen nem is készült rólam.

Na de a táj, a környék, az időjárás ♥ Hát most mondja valaki, hogy nem festői.

Fehérvár beton dzsungele után ez szívderítő látvány volt. Mint Pécsett a Mecsek, csak itt még több a fa.

Az ilyen egyforma piros házak voltak a kedvenceim. 

Juj ezen a bringán nagyokat nevettünk. Mikor először jártunk arra, már akkor ott volt így ahogy látjátok. Második nap is, harmadik nap már fel volt állítva és a kerítésnek támasztva. Először azt hittük valaki bebaszcsizott és ott fetreng, de nem; akkor utána azt hittük, hogy valami ócska bicaj és azért dobták el, de közelebbről megnézve nem. Ez egy teljesen jó állapotban lévő kis kerékpár volt, ami nagy valószínűséggel leesett valaki autójáról... De itt nem lopnak az emberek, így amíg mi ott voltunk, addig ez is ott volt... Azon röhögtünk Zolival, hogy bezzeg ha ez Magyarországon történne, már akkor ellopták volna, amint esik le az autóról.... Szóval vannak különbségek.  

Mellettük is mindennap elmentünk ♥

Ez a hotel ajtajában volt - ilyet se láttam még soha életemben, de irtó szép ez a feketeség. 

Giga muffinokat is vettünk potom pénzért. Hú azért voltak ilyen bolttal kapcsolatos gáz sztorijaink ám... Többek között mikor pici mini vajakat akartunk  venni és sikerült élesztőt elhozni helyette xD  Meg vettünk csomagolt zsemlét (másikat nem is nagyon találtunk) és kb édes volt xD Olyan íze volt mint a túróstáskának vagy hogy hívják. Szóval voltak érdekességek.

Művész fotók Zoliról 😂😂😂 De amúgy jól nézett ki ahogy a haját fújta a szél. Boltozás után kimentünk a partra a hotel mellé. Nagyon szép volt a látkép  és mondom nagy szerencsénk volt ezzel a szép idővel. Norvégia megmutatta a szép oldalát is nekünk. 


Nagy volt a szél, hűvös volt de végre egy közös ♥



Művészképek #2


Ezeket csak összeszedtem és elajándékoztam - Norvég partokról ♥

Letettem a méhemet a kőre - Zoli kiakadt, hogy majd leesek, de nem. 

Aztán észrevettem, hogy fotóznak 😌😂😂

Ez igazából egy pici medúza miatt lett lekapva- ott úszkál. Besodródott a tengerről a kis öböl részbe. Bébi medúza.

Ezen a részen fotóztuk a medúzát, ide beúszott. Amúgy a nagy üveges épület a hotelunk (eszméletlen onnan a kilátás ♥), a másik épület meg valami gyerek tábor lehetett, mert voltak kint kölykök párszor. 

A gyerektáborral szemben.

Hotel

A hotel belseje tele volt ilyen mindenféle művészi alkotásokkal - hát ez az egyik legfurcsább.

Ezek a szobánkban voltak.

Kedvenc♥

Amúgy minden szobának volt neve és a miénken ez volt - csak ezt utólag tudtuk meg. 

Na most a kedvencem minden szoba közül. Takarító szertár - de beszéljen a kép xD

Ez már a fesztivál első napja, mikor dél körül megindultunk felderíteni a terepet. Igazából mivel nem tudtunk bemenni, mert csak délután kettőtől van kapunyitás, így bejártuk a környéket, meg a Midgard Vikingcentert.

Rúnakő ♥

Kis útjelzők. Haverom, van vele pár szelfim ♥

Na, itt a haverom - vele barátkoztam össze♥

Egy kis okosság. A sírokról ír ha jól emlékszem, meg épületekről.

A Vikingcenter mögötti részeken el lehetett menni egészen a sírdombokig, ahol csináltak a kempingezőknek egy másik utat, hogy ne kelljen kerülniük ha be akarnak jutni. Ez volt a Bifrost ♥

Én: örömködök a képnek, végre egy rúnás.
Zoli: "hogy lehet a lábad így tartani?! "
Ennyit erről xD

A Vikingcenter bejárata. Innen nézve jobbra volt a rúnakő (fent) amivel pózoltam és még lentebb mentek az utak ami elvitt a sírdombokig, meg a kemping részre.

Okosságok.
Ahogy a Bifrost-ös ösvényen elindultunk ilyen díszletekbe akadtunk, ezekről sok kép van. Annyi, hogy nappal nem olyan jól kivehetőek, no de éjszaka - szóval inkább abból van több kép. 

Művészkép #3  Amúgy csoda szép volt körülöttünk az erdő és ahhoz képest, hogy tele volt emberekkel valahogy mégis csendes volt az egész és ritkán találkoztunk bárkivel is. 

Egy másik ösvényen le tudtunk jönni a partra is. Ezek a kis járatok jól össze voltak kötve.
Mindent be lehetett simán járni. Ez itt a beach goth képem - korábban láthattátok, mert instára kitettem.😂

Egyik kedvenc képem. 

Ezt fotóztam. 

Visszajöttünk a tengerről. Akkora távolságok voltak ezek, hogy full lefáradt a lábam.

Azok a kis dombok akarnának a sírok lenni. Korábban írtam, hogy ide temetkeztek viking vezérek meg nagy emberek. Nos ezek lennének azok. Közelebbi képet nem csináltunk, mikor elmentünk mellettük; valahogy akkor megint az a csoda járt át,  mint amit a koncertekről is írtam, hogy hihetetlennek találtam amint ezek mellett állok és olyan földön járok ahol előtte ezek a nagy emberek. Furcsa érzés ám, picit sem természetes.
És Einar erről a helyről beszélt, hogy érdemes itt végig sétálni.
Amúgy ez csak egy részlet ám, sokkal nagyobb valójában. 

A rúnakő másik oldala.

Azért itt a hajunkat megszállta valami rendesen  (a szellő), mert külön életet él mindkettőnké xDD

Nehogy a tiltott rengetegben kössünk ki.

Amikor visszaértünk a Vikingcenterhez, akkor kiültünk a fűre  - megvártuk a 2 órát.

Akartam egy képet közösen, erre mindenfelé nézett Zoltán csak erre nem xD Na jó igazából egy sirály volt a fejünk felett és nagyon nem tetszett a dolog. 

Sirály figyelés #1

Sirály figyelés #

Sirály figyelés #3  Az anyádat 😂😂😂

Az utána lévő kép az nem ez volt, hanem egy olyan ahol vállalhatatlan a fejem, így azt nem teszem ki - jó lesz ez.

Na itt már a bejáratnál - de nem fotóztunk előrébb, mert álltak előttünk. Kitudjátok a rúnákat olvasni?
(ha nem, csak szóljatok és mondom)

Ohh és ez már bent!!!! Az első mézsörünket láthatjátok ♥♥

Többféle volt, a barnás sárgás az eredeti, a másik kapott valami plusz ízesítést.

Ez lenne az a Gildehallen - itt ebben az épületben is csináltak egy kisebb színpadot.
A kisebb bandák itt léptek fel. Ha emlékeztek a posztomra, ott meséltem Nektek, hogy két zenekar felcserélődött és akinek itt kellett volna fellépni, az kikerült a nagyszínpadra, akinek meg kint az meg be ide és hát így maradtunk le arról a Zuriakee-ról. Sajnos. Ide korlátozott számban lehetett csak bemenni. Illetve a kis koncert terem előtt volt egy előtere, ahol egy lány kiállítását lehetett megnézni; csodálatos képei voltak.
Az épület meg amúgy eredetileg bármikor látogatható fesztiválszezonon kívül. Mindig is itt állt, csak az idő vasfoga kinyírta, de rekonstruálták. 

Ez a másik oldala neki. A koncertek alatt mindig megvolt világítva ilyen Midgarsdblotos jelekkel. Haláli. Amerre az emberek néznek, ott van a Valhalla színpad- az a nagy.  

Nagyszínpad - a Gaahls Wyrd nyitotta az egészet. Őket itt ismertem meg. Eszméletlenül nyomta a csávó - laza eleganciával besétált a színpadra, aztán olyan hörgéseket nyomott le, hogy bakker, honnan van ilyen tüdőd?!
A logójuk tetszett nagyon. 
Hogy nekünk minden fesztiválon belóg valaki a képbe 😂😂😂

De mindig megoldjuk 😈

Zoli nem akart nyilatkozni. 

Sehol sem..

Bezzeg ha keménykedni kell xD

Ez amúgy extra nehéz volt 😮

Ez a "kipróbálod?" fej xD

Amúgy ez a Descended from Odin standjában volt - tudjátok ahol vettem a pólót. Azt mutattam is. 

"Van ám súlya"

Nesze xD

Jahm, Ashley volt az a lány, aki a reptéren leszólított minket és elijedtem Tőle xD Írtam ott fentebb is, hogy utána még kereszteztük egymás útját. Ő egy nagyon aranyos amcsi csajszi. 

Ilyen különböző alkotások voltak kitéve, nekem nagyon bejöttek. 

Annyira jól sikerültek ezek a díszek és lényegében az egész erdő tele volt ilyenekkel. 

Kivilágítva még szebbek. 


Haza hoztam volna. 

Hugsja/Skuggsja - Einar másik bandája ♥

Rázott Tőlük a hideg is annyira jók voltak. Azért játszottak Wardrunát is ♥


Zoli művészfotója a szuper reggelinkről. Igazából a hotelben teljesen önkiszolgáló volt a rendszer  - azt vettél és annyit ami és amennyi kellett. 

Az én művészi képem xD  Amúgy a kis garnélarákok isteni finomak voltak - új kedvenc lett.

Ja hát ezen én ki voltam akadva teljesen Xd Májpástétom, de nem igen áll össze a kép, hogy miért egy kölyök feje van a képen xD 

Indulásra készen. 

Liftes szelfit a népnek 😂😂😂

Ezen a napon próbálta ki Zoli a fejszedobálást. Egész nap lestük a viking játékokat.

Rúnakő ♥

Midgardsblotos jel az ösvényen.

Keménység van :D 

Keményen mint a fagyott kutyasz×r

Második nap amúgy nem a rendes úton mentünk ki a fesztiválra, hanem az erdőn keresztül - meg vissza is úgy jöttünk a sötétben. 

Viking battle - minden nap volt a koncertek előtt.

Kemények voltak. 

Köröm ♥ Hálás vagyok Zsúnak, hogy vállalta ezt az extrém hülyeségemet. 

Ez abban a Gildehallenben volt, ahol annak a lánynak a kiállítása is.


Trónoltunk ♥



Voluspá - ők kerültek a nagy színpadra a Zuriakee helyett, ami valahol jó is, meg szomorú is - mert az utóbbiról sajnos lemaradtunk. 


Még egy szép alkotás. Bár számomra nem derült ki, hogy kik csinálták ezeket. 

Természetesen ha találok egy elhagyatott gazos lépcsőt az jaj de jó -kár, hogy az összes kép gáz lett xD

Íme a lány kiállítása, amit fentebb is mondtam. 

Csodálatos. 

Kapu őrző voltam.

Sajnos ez a nap nem volt annyira tartalmas, így leültünk sörözni. Plusz hideg is volt estére nagyon.
A képen épp észt osztok azt hiszem a fotel vikingekről - vagyis az ottani vikingekés az itthoni "vikingek" különbségeiről és hasonlóságairól. Valahol videó is lett sajnos erről xD

Ereb Altor ♥ Extra jó zenekar - nem sokkal a fesztivál előtt ismertük meg őket, de nagyon nagy kedvenc lett.

Ez a fesztivál területén lévő épületbelső része - itt is voltak egy kis színpadon fellépők. Az érdekessége a képnek, hogy itt az oszlop felett füstölt cuccok lógtak :D 

A képen nem nagyon jön át, de ott lógnak. 

Mellette a színpad. 

Ahw, utolsó nap. Sad day.  Nagyon rossz érzés volt eljönni onnan és még az idő is elmebaj volt. Szakadt az eső, fújt a szél. Szerencsére mire kezdődött az első koncert, vissza fogta magát. De hideg volt. 

♥ Ereb Altor ♥

Kukás zsákban  mézsört iszogatni a legjobb 😂

A szivárványhídból sártenger lett sajnos. 

Ez jellemző 😂


Heilung előtt ♥

Éééés végre. Erre vártunk egész idő alatt. Minden szuper volt, de őket szerettük volna a legjobban látni. Nagyon epic módon kezdték- be lettünk füstölőzve, ők is összeálltak így az egész előtt. Rengeteg kép készült és kb csak egy kis részét tettem ki. Vannak videók is, majd teszek ki olyat is. 


























Erről a jelenetről is készült videó. 






















Heilung után rögtön indultunk hazafelé. Ez a kép már útközben készült.

Komppal mentünk 😍😍 Életemben most ültem először rajta és eszméletlen élmény volt. Igazából ez nekik minden napos dolog és tényleg mintha valami buszra szállnál fel. Fain bőr ülések, büfé ahol extra kedvesek az emberek még akkor is ha hajnali 3 van...

Jó kis kilátás.

Irtó parás pillanat volt ez. Itt már vártuk, hogy kikössünk, mert nekünk onnan rohanás volt a buszmegállóig. Összedobtuk a csomagokat egy pakká, én áthúztam a platformot, ami itt már nagyon jól esett, mert reggel óta ebben voltam és marha hosszú volt a koncert is, meg úgy az egésznap. A komp bénázott, nem tudott kikötni, nekünk fogyott az idő és tiszta pánik volt. Onnan meg gps-el kerestük a megállót, futás dombon felfelé full hulla fáradt lábbal. Szóval extrás volt. De mindent elértünk rendesen.

Ez már a reptéren. 



Körülbelül ennyi képet vállalok fel a kis kalandunkból. Nem fűzök nagyon sok mindent hozzá, mert az előző posztokban mindent leírtam 😊😊 A videókat tervezem feltenni youtube-ra, mert itt nem engedi sajnos, pedig van egy kettő jó ♥

További képekért nézz fel az instagramomra vagy a facebook Nekromancica oldalára.  ♥