Oldalak

2017. április 21., péntek

Restyle vs. Killstar

Akik régebb óta követnek (juj ezt mindig el kell mondanom :D ),azok tudják szerintem,hogy eléggé nagy Restyle (márka) rajongó vagyok.  Korábban már említettem,hogy nem egy márka szerint ítélem meg a termékeket,mert a legtöbb ruhámnak semmi -híres- márkája nincsen és mégis nagyon jók,de azért azt sem szabad elfelejteni,hogy általában az ilyen termékekre nincs garancia,hogy jók és sokáig velünk maradnak- persze arról sincs,hogy a márkás igen,de a jelenleg párbajozó termékekről az nem mondható el,hogy 2 hónap után kukába valóak.
Rossz szokásom,hogy őrzöm ezeket.

Jó pár évvel ezelőtt rendeltem a Restyle oldalról először. Eleinte egy barátnőmmel közösen,meg még plusz pár emberrel kezdtük, mára már egész sokan szoktak csatlakozni hozzánk,ami mostanság nem annyira jó,mert a postázási szabályok ennél az oldalnál megváltoztak -amit egyikünk sem tudott hova tenni.
Jár az ingyen posta bizonyos összegnél,de ezt az összeget pontosan kell elérni,mert ha kevesebb,vagy ha több (!) akkor már fizetni kell termékenként x eurot. Ez a legrégebbi rendeléseknél abszolút nem volt így, mert ha túlmentünk az x eurot,akkor is free post. Emiatt is kezdtünk el egyre többen lenni,mert így megérte mindenkinek. Aztán változtattak,és folyamat gondokba és kompromisszumokba ütközünk emiatt.

Ennek a márkának több újítása is volt, és jelenleg karácsony előtt dobtak piacra új termékeket, azelőtt meg behoztak másik márkától (punkrave) cuccokat,de annyira nem voltak népszerűek; illetve jóval előtte kapott az oldal egy teljesen új megjelenést is (a címkék,amik a termékeken vannak,azok is folyamatosan változtak). A régi megjelenése kicsit romantikusabb hangulatú volt (legalábbis számomra), a mostani pedig a mostani goth trendeket követve (a termékekkel együtt) egyszerűbb és beleveszi a witchcraftot mint témát, és egyéb szimbólumokat.
Nekem tetszik az új külső is,de a régit jobban szerettem,viszont az új termékeket imádom.

Nagyon sok cuccom van tőlük,mert sokat rendelünk,illetve jó minőségű dolgokat árulnak. Eleinte csak egy pólót rendeltem,majd lett belőle több is, aztán később egy átmeneti kabátot is, ékszereket és a legutóbbi rendelésem egy acélos fűző.
Persze itt is vannak olyan szériák,amik sajnos nem a legjobbak- főleg az új termékeknél mondható el ez,és ékszerek meg táskák esetében. Valamiért ezek nem bírják; vagy a cipzár megy tönkre,vagy a füle szakad le a táskának és a többi. Elképzelhetőnek tartom,hogy amiatt is van ez,mert sok esetben sajnos a mennyiség dominál itt is és nem a minőség. Én személy szerint nem tudok rosszat mondani,mert még nem esett szét semmim tőlük.  Talán a legeslegelső (évekkel ezelőtt rendelt) pólóm varrása kezd kicsit felfoszlani.

Előnyei:

  • jó minőségűek a termékek;
  • ki lehet fogni jó akciókat;
  • sok online oldalhoz képest tűrhető ára van jó pár terméknek;
  • követi az oldal az aktuális goth trendeket(napra kész);
  • hamar kipostázzák;
  • rendesen be van csomagolva az árú;
  • gyorsan pótolják ha elfogyott valami;
  • vannak nagyobb méretek;




Hátrányai:

  • előfordul néha olyan széria,ami nagyon drága,de rossz minőségű;
  • van,hogy a túlzott érdeklődés miatt a mennyiségre kezdenek el figyelni és nem a minőségre;
  • a postával sok a balhé mindig- nem mindig sikerül összehozni pont az ingyen postát és akkor azok az emberek akik rendeltek,jól megszívják;

Az évek alatt :D 


A Killstar márkát orrba-szájba tolják mostanában minden netes platformon. A legtöbb stílusban mozgó emberke biztos is,hogy ismeri ezt: vagy modellként,vagy vásárolt már valamilyen ilyen terméket.
Nekem ez volt a legelső és most hirtelen nem tudom eldönteni,hogy utolsó alkalom e,hogy innen rendeltem.

Ez az oldal is nagyon naprakész a goth trendekkel,és választás is akad bőven! Az ember lánya nem is azonnal tudja eldönteni,hogy mit is akar pontosan,mert mindig megtetszik valami új- de ugye mindent nem lehet. Legalábbis magyar szemmel nézve.
Egyszerű az egész megjelenése a honlapnak,ömlesztve nézegettem én a cuccokat legutóbb. Nagyon nagy csalódás volt az,hogy pont egy akciós időszakban nézegettem a termékeket,de mire odajutottunk,hogy jó rendelünk,sajnos ez véget ért és azóta se láttam ilyen leárazást. Itt kicsit szomorú voltam,mert így fele annyi cuccot rendeltem,mint amennyit akartam. C'est la vie...

Ezt szintén egy barátnőmmel intéztük,de ezt mi csak ketten,mert még egyikünk sem rendelt innen és nem nagyon akartunk olyanokba belebonyolódni,hogy valaki rendel sok mindent,végül "mégsem szeretném", s mindezt akkor közli mikor le van rendelve-sajnos ehhez túl drágák a cuccok... Szóval ezek elkerülése végett csak ketten vásároltunk most.
Itt is van ingyen postára lehetőség,szintén úgy,hogy el kell érni x összeget és akkor mehet ingyen,de végülis kettőnknek nem jött össze (magyar pénzben,majdnem 60-70ezernek kellett volna összejönnie),viszont a postaköltség sem volt annyira eget verő, így kifizettük azt is.

Őszintén szólva nagyon meglepődtem,mert iszonyú hamar megérkezett hozzánk a rendelt árú- kb. 3-4 munkanap alatt meg volt,nem is értettük,de örültünk (: Maga a csomag összeállítás az lightos volt: semmi szórólapot,vagy köszönjük a vásárlást papírt nem kaptunk,semmi promo cuccot... Ezt barátnőm meg is jegyezte,mert nem kevés összeget hagytunk ott,de ez nem róható fel olyan nagy hibának,mert nem kötelességük ez.

A termékek amiket rendeltünk iszonyú jó minőségűek,nem nagyon lehet rá rosszat mondani. Idézem barátnőm szavait:
"Bármennyire is szeretnék rosszat nem tudok róla mondani, ha csak az ára nem az. De amint megfogja az ember megérti hogy miért kerül ennyibe. A kötött pulcsi iszonyat puha a nyári ruha pedig szintén tökéletes anyagból készült. A postázás meglepően gyors volt hétfőn feladták csütörtökre már a kezemben volt a csomag. Nagy fekete hullazsák óriási Killstar felirattal. Összességében az akciós részlegből megéri vásárolni főleg ha többen vagytok rá!" 

Adritól ♥

Én egy pénztárcát rendeltem,meg felvarrókat. Kicsit féltem a tárcától,mert nagyon más elrendezésű,mint amilyet eddig használtam- inkább tűnt irattartónak,mint pénz tartónak. Viszont azóta is ezt használom,nagyon nagy és kényelmes - végre elférnek az apróim,amikkel eddig csak a baj volt.

Előnyei:

  • nagyon jó minőségűek a termékek;
  • nagyon gyorsak és pontosak;
  • naprakészek és figyelnek a goth trendekre;
  • vannak extrémebb dolgok;
  • mindenki tudna ott böngészni,mert rengeteg a választék;
  • vannak nagyobb méretek;



Hátrányai:

  • nagyon nagyon drága,még akkor is,ha épp akciós;
  • mindenki ezt sztárolja mostanság -bár ez nem feltétlenül jelent mindenkinek hátrányt;
  • sok jelkép, szimbólum válik divatossá és valószínű,hogy sokaknak fogalmuk sincs a jelentésről;
  • ha nem többen rendeltek van postaköltség;



Igazából ha össze kéne vetni a két oldalt,nem tudom melyiket választanám,de nagy valószínűséggel a Restylet. Törzsvásárlója vagyok,nem feltétlenül minden kerül horror árakba - egy pólót mindenki tud venni teljesen reális áron. Nem akarom sztárolni egyiket se,de amennyire féltem ettől az oldaltól annak idején,annyira pozitívat csalódtam benne. Mindig hozakodnak elő valami újjal,szóval nem válnak unalmassá.


Ismeritek ezeket a márkákat?
Van kedvencetek? 

2017. április 17., hétfő

Teljesítménytúra a Mátrában

Már tavaly megbeszéltük Zolival,hogy el kéne menni egy ilyen túrára,de akkoriban még csak itt néztünk ki egyet Abonyban,ami végül nem jött össze.
Mesélt nekem sokat arról,hogy ő korábban (évekkel ezelőtt) volt már ezen a Hanák Kolos túrán,ahol többféle ilyen teljesítmény túra van: 14km-es, 5óra alatt, 26km-es, 6,30 óra alatt, 36km-es, 9 óra alatt, illetve a leghosszabb az 55km-es, 13 óra alatt.
Itt álltunk sorba a nevezéshez.

Nos,most mi a 36 km-eset vállaltuk be(igen idióták vagyunk :D )Ahogy közeledett az időpont, kicsit izgulni kezdtem,de meg kell mondanom,hogy sajnos nem eléggé. Nem azt mondom,hogy alábecsültem a hegyet (na jó de),vagy akár a teljesítménytúra fogalmát,de amit kiálltam az jóval szörnyűbb volt mint amire számítottam. Úgy képzeljetek el,hogy amíg ezt írom,aközben egy picit se bírok megmozdulni,különben azonnal mindenem fáj és hasogat. Olyan vagyok mint egy lerokkant ember,mert az összes izmom fáj,még olyan is amiről nem tudtam,hogy tétezik(ez vicc,mert igazából ismerem az anatómiát), illetve a talpam tele vízhólyaggal,vérhólyaggal,ami nagyobb mint maga az ujjam, illetve a két nagylábujj körmöm bekékült... De nem akarok ennyire előreszaladni (:

Nem vagyok ismert a környéken abszolút,de azt tudom,hogy Gyöngyös városán át mentünk fel a hegyekbe. Ez a része még emlékeztetett is a "kis" Mecsekemre,mert ugye ott azért én sokat jártam már,meg az is tele van jó kis -hányós- kanyarokkal,csak mondjuk úgy,hogy ennyire nem magas mint a Mátra. Felértünk a tv toronyhoz,ahol nevezni kellett,befizetni az összeget,meg még elmenni wcre,stb. Megkaptuk a térképet, részletes leírással,hogy mit kell követni,de igazából csak a nagy ember tömeget kell követni végig. Voltak többször pecsételős állomások,vagy  ital standok,ahol frissítőket kaptunk így útközben. Kétszer meg volt nagyobb megálló hely is,ahol azok kiszállhattak akik nem bírták tovább.

Amint a benevezés után először lepecsételték a papírt,onnantól ketyegett az óra. Nos, feltudom fogni mit jelent a teljesítménytúra fogalma,de valahogy nem ekkora rohanásra számítottam (ezért is írtam fentebb,hogy lehet kicsit alá becsültem). Ahogy megindultunk,rögtön rohanvást mentünk,mert lefelé tartottunk a hegyről,de az a tipikus fától fáig szaladós volt a téma, és csúsztunk másztunk míg lejjebb értünk. És ezt nem úgy kell elképzelni,hogy nézelődünk mint a turisták akik kirándulnak,mert ez nem kirándulás volt.  Hanem tényleg amíg lehetett és engedte a terep futottunk.
Látkép

Az első nagyobb ellenőrző pontra 50 perccel előbb értünk be,mint ahogy kellett volna, és úgy,hogy a legelső nagyobb emelkedőnél kibuktam. Ami igazból azért volt,mert rohanvást jöttünk,és közbe etetett Zoli,hogy  szabaduljon fel a pici táskában hely. Na ez rossz ötlet volt,mert felfelé a hegyen,annyira elkezdett beszűkülni a gyomrom,hogy hirtelen hányingerem lett és meg kellett állni folyamat. Ráadásul lélegezni se tudtam rendesen,csak ziháltam össze vissza. Az ember bele se gondol,hogy lélegezni is meg kell tanulni o.O Aztán ilyenkor jön rá,mikor szükségszerű. Szóval Zoli megtanított rá,és mindjárt perceken belül helyre állt emelkedők után a szívverésem. Persze ehhez meg kellett tennünk az út felét,hogy alkalmazni tudjam.

Esküszöm Nektek mindre,hogy életem legfájdalmasabb kalandján vagyok túl. Ha most újra mennem kéne,biztos is,hogy nemet mondanék. Ez nem csak fizikai erőpróba volt,de mentális is. Borzalmas érzés mikor azon jár az agyad,hogy nem fog menni,hogy nem bírom ki,hogy mikor lesz vége és aztán erre szembesülsz,hogy még bőven az út elején vagy és sehol a vége, illetve,hogy a legvégére maradt a legnehezebb terep.
 Aztán hirtelen az a 9 órás szintidő is nagyon nem reális,mert voltak terepek,ahol kegyetlenség volt haladni.  Ráadásul fáj már mindened, a tüdőd szeretne kiszakadni,az izmaid mindenhol feszülnek- bár én összeteszem a két kezem,ugyanis be lettem paráztatva,hogy jól begörcsöl a vádlim,a combom majd, de szerencsére ennek halvány jele se volt,egyedül a lábujjaim szerettek volna néha néha begörcsölni,de nem volt idő se rá :D
Undik vagyunk,de mondtam Zolinak,hogy nem érdekel,
kell egy kép,ha felértünk a csúcsra :D 

Az egész túra szörnyű volt, hol lefelé mentél kilométereket,ahol végig előre csúszva volt a lábad és be is durrant  lábujjam rögtön(vagyis pontosabban a körmöm a nagy lábujjamon és így kellett végig csinálni),illetve a combizmokról,térdről nem is beszélve; hol sziklákon felkapaszkodni kellett,és kb. levegőt nem kaptál annyira kalapált a szíved.
De az érdekes az volt,hogy ahol én szenvedtem ott láthatólag mindenki ugyanúgy: hirtelen nem csicseregtek az emberek, akik futottak azok is lelassultak, Ja igen: volt aki lefutotta...
Volt egy rész,ahova felérve lehetett látni honnan indultunk és jaajj nagyon messze volt, és akkor rájössz,hogy ugyanannyi vissza van. A lelki erőmet többször aljas módon lerombolta,aztán persze Zolinak igaza volt,mert vett snikerst,meg táblacsokit,még mikor készültünk az egészre,én meg néztem hülyén, hogy minek?! Meg ugye a szendvics kajálási mizéria után nem voltam hajlandó enni,viszont a szőlőcukor nagyon jót tett és mikor felértünk az utolsó ellenőrző pontra,ott megettem a snikerst: hát valami isteni volt. Ennyire még soha semmi nem esett jól! Valószínűleg azért a testem megérezte,hogy 6-7 órán át nem ettem túl sokat, úgy értem,hogy az elégetett energia nem volt arányban a bevitt kalóriákkal.

A végére viszont megtanultam lélegezni, szőlőcukron éltem és vízen. Jelzem pisilni se kellett ez alatt a 9 óra alatt :D De a só olyan szépen kiült az arcomra (megkóstoltam,tényleg sós :D ),de nem látszott rajtam,mert fehér a fejem,Zolin jobban meglátszott.
Zoli azt mondta,ha már meglátom a Muzslát,akkor nyert ügy,mert onnan vége a hegymenetnek,mert az a csúcs és jön a lejtő- igaz több kilométeren keresztül. Nos én annyira nem örültem,mert már annyira fájt a körmöm ,és most megint lefele,lefele,lefele és csak nem látod a végét. Mikor már azt hiszed,hogy a következő rész már a vége,szembesülsz,hogy NEM. Ahogy átkeltünk egy folyón, és megmásztuk az utolsó emelkedőt kiértünk egy -nagyon szarul járható,de- útra. Ott lefele haladtunk,szóval lefutottuk az egészet...Itt már nem számított a fájdalom,nem számítottak a többiek,nem számított mit mond az agyad, a lényeg: az idő és  haladás,ha már eljutottál idáig.
Az első ellenőrző pont után itt másztunk fel.

Aztán mikor megláttam a sok embert,az iskolát,akkor rohanás a pecsételőhöz,aki az utolsó időpontot beírja,ahol kiderül,hogy beértél e szintidőn belül. Mi itt a halál lejtős résznél perceket vesztettünk és a  felhalmozódott 50 percünk leredukálódott 20 percre,szóval nagyon necces volt. DE beértünk szint időn belül,végig csináltuk a poklot, és kaptunk oklevelet,kitűzőt ,meg egyéb hülyeségeket.

Összefoglalva,egy katasztrófa volt. Az elején még jó móka volt,de mikor jöttek az első emelkedők,nekem már kiabált az az agyam,hogy nem kell ez neki. Viszont nagy élmény,és ez a tudat,hogy igenis végig csináltam, hát nem semmi. Igaz szenvedtem,hisztiztem és voltak pillanatok,mikor már a sok csalódástól ,meg a belém nyilalló fájdalomtól majdnem elsírtam magam.
A testem nagyon jól bírta,büszke vagyok rá,főleg mert ekkora testsúly mellett nem olyan egyszerű ugye semmi,de megcsináltam és ezt a nagy testet végig cipeltem minden tiltakozása ellenére.
Zolié a legnagyobb érdem,mert ő cipelte a táskát a cuccokkal és azért tartotta bennem a lelket. Igaz nem volt olyan opció a fejemben egyszer sem,hogy abbahagyom,még a legnagyobb szarban sem.
Azóta se tudom milyen őrület vezetett rá erre,de megcsináltuk,és ezzel testileg,lelkileg fejlődhettem és a tudat, hogy képes vagyok rá; én,aki alapból nem egy kis súlyt cipel magán képes voltam beérni,másokat megelőzve,akiknek ennél kevesebb súlyt kellett cipelniük.

Képeket nem nagyon csináltunk,mert ugye nem kirándulás volt ez,de Zoli apukája lőtt párat,ezek vannak bent képként,mert ettől még az egész térség,meg a közelben lévő faluk nagyon szépek -legalábbis képek alapján.
A végén meg autóba szálltunk és Zoli még hazavezetett és onnantól kezdetét vette a szenvedés. 3-4 napig izomfájdalmaink voltak,aztán nekem már csak a körmöm nem tud leesni de fáj és járni is nehezemre esik.