Oldalak

2019. július 15., hétfő

Könyvajánló - Bolyongó

Mostanában nem sok ilyen téma volt a blogon, de bevallom nem is nagyon olvastam semmit- sőt könyveket se vásároltam 😨 Szavakkal le se tudom Nektek írni, hogy mennyire hiányzott ez, hogy újra egy másik világ részese legyek, megismerjek más karaktereket, élettörténeteket és ne a mindennapjaimba feszüljek bele.

Úgy alakult az élet, hogy sikerült egy találkozót összehozni egyik barátnőmmel, aki történetesen nagy könyvmoly- talán az egyik legnagyobb azok közül akiket ismerek ,- így belépve a birodalmába tátott szájjal voltam, ugyanis könyvek mindenfelé amerre a szem ellátott (meg unikornis 😄 ).
Rögtön kinéztem magamnak egy pár könyvet amit úgy elolvasnék, így hát kikölcsönöztem tőle, egyet pedig ő maga adott nekem oda, hogy biztos tetszeni fog. Nos erről az egyről szeretnék mesélni, mert tényleg tetszett.
Link

Papp Dóra-féle könyv lenne ez, akitől előtte még semmit nem olvastam; annyit tudtam csak az írónőről, hogy van ezen kívül még pár könyve és velem kb. egyidős. Általában nem változtatnak a tényeken ezek az információk, mert attól, hogy valakit nem ismerek vagy nem ismertebb szerzőről van szó még lehet jó könyve.  Ráadásul most, hogy nem sokára indulunk Norvégiába elég jó ráhangolódás- témába vág ♥

Nos én a Bolyongó című könyvet olvastam most- körülbelül 2 nap alatt pörgettem ki, annyira lekötött. Sima egyszerű ifjúsági regény akar lenni, mégis olyan témával és történettel foglalkozott, ami engem is érint és még így konkréten egy könyvben sem olvastam. Megmondom őszintén reménykedem egy folytatásban mert úgy hagyta abba, hogy bőven lehet ott még folytatni.
Egyébként eredetileg  a leírás a könyv hátulján engem nem fogott meg mert semmi ez ahhoz képest amiről szól a sztori- mondhatni kellemes csalódás.

"Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról. 
Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…" - moly.hu

Amíg olvastam, végig azon gondolkodtam, hogy nagy fába vágta a fejszét, ugyanis belevitte az írónő a viking témát, a mitológiát, a rockerséget és mindezt iskolai keretek között tálalta.
Ez a könyv a viking énemnek; - vagyis nem mondanám "énemnek", mert kicsit úgy hangzik mintha disszociatív személyiségzavarban szenvednék, akinek több énje is van😂 -  részemnek való teljesen. Nem sűrűn olvasok ifi regényeket, de ilyenből lehetne még. Nagyon jót szórakoztam rajta.
A szajréval 😈😈

A főszereplő itt egy 19 éves srác aki érdekes múltját ott hagyva jön új suliba. Neki nagyon szépen ki van dolgozva a karaktere, nem volt nehéz azonosulnom vele. Emlékszem sokat hülyültem Zolival, hogy ezt a könyvet tuti ő írta álnév alatt, mert sokszor úgy beszélt a főszereplő, olyan stílust vett fel mint neki van. Talán mondhatom, hogy túl érett a felfogása a srácnak a korához képest. Kérdem én: hol voltak ezek mikor én ennyi idős voltam? 😂😂
Sokszor olyan gondolatmenetet nyomnak le, ami kicsit túlmutat az ő korosztályukon. Mag a skandináv mitológia nem egy könnyű téma és erről ennyi idősen, egy ilyen korosztálynak (gondolok az osztálytársakra) mesélni esélytelen kb.

Nagyon irritáltak sokszor az új osztálytársak. Jön ez a különc srác, aki pogánynak vallja magát és ezen mindenki kiakad. De nem értem miért. Ugyanis a mai világban, mikor már annyi opció van az ember ki és mi létére hogy nem igaz, valahogy furán hat, hogy ennyire nagy hangsúlyt kapott az osztály kiakadása attól, hogy valaki pogány. Ráadásul ma már ez is valahol divatba jött, így nem lehetett ismeretlen senki számára a téma. Szóval ez kicsit el lett túlozva, viszont abból a szempontból meg értem, hogy az ember ilyen: ami ismeretlen attól fél.

Egyetlenegy logikai hibát találtam, semmi többet: van az a rész -spoiler- amikor a főhősünk hallgatózik az ajtóban és arról beszélnek az osztálytársai, hogy mennyire imádják a Vikingek sorozatot, mégis hülyének nézik szegény Norbertet végig egészen a történet közepe utánig, értetlenkednek, amikor kb a sorozatban is pont ilyeneket, ha nem durvább dolgokat csinálnak.
Na most itt van amiről fentebb beszéltem, hogy valamilyen szinten divatba jött ez is, így nem keltene a valóságban ekkora felháborodást, hogy valaki pogány; illetve valami alap fogalmuknak kellene lennie a témáról már csak a sorozat miatt is, amit elvileg imádnak.
Emiatt (is) irritált a Mira nevezetű karakter, mert állandóan belekötött olyan dolgokba, amikbe minek? Egy rohadt vallásról, életútról beszélünk, mit akar rajta megérteni? Más vallásokat se faggatnak felesleges dolgokról, pedig mindegyiknek megvan a maga teremtéstörténete.
Illetve ami még irritált a csajban, hogy miért akarja ő is vagy bárki más lebeszélni a hitéről? Nincs annál veszélyesebb dolog szerintem, ha valakit megfosztunk a hitétől, legyen az bármi- vallástól függetlenül. Nagyon nem tartozik ez senkire és az illető be is kattanhat, össze is törhet teljesen ha elveszik ezt tőle, és nem azért mert fanatikus,hanem mert sokan erre építenek, ebbe kapaszkodnak nehéz időkben.
Meg miért akar mindenkinél mindent jobban tudni?
Na szóval őt meg megpofoztam volna, de ugye férfi a főszereplő és nem nő; és mivel zseniális a srác karaktere, így imádtam ahogy kezeli, lereagálja a csajt- szóval ott le a kalappal. 😄
Ezt csak úgy itt hagyom; a sajt bolyongó képem

Ez pl. kifejezetten tetszett benne, hogy egy fiatal srác szemszögéből vezeti le a történetet, aki bolyong a világban és megy amerre jónak látja, vagy amerre érzi. Imádtam, hogy bele lettek téve az istenek, az áldozás fogalma, a kommunikáció velük, a természet közelsége. A srác személyisége meg egyszerűen nagyon ellett találva (nem is tudom elégszer hangsúlyozni) -és nem csak azért mondom mert Zoli hasonló figura -; ez a nyugodt, rendes érvekkel rendelkező, önmagáért kiálló mégis tisztelet tudó karakter. Végre egy jó főszereplő - ilyenekkel mostanában az újonnan kijött filmekben se találkoztam.

Imádtam, ahogy a kapcsolatok kialakulnak az iskolai színtéren, illetve a magán kapcsolatok is szépen lassan kibontakoztak. Nem lehetett könnyű ezt így kitalálni, mert bár mind voltunk gimisek mégis én pl. sose figyeltem a fiúk viselkedését így egymás között. Minden tiszteletem, mert szerintem baromira életszerű lett ahogy kialakult a kis közösségük és végül befogadta az osztály.
Megismerhettük azt a bizonyos múltat ami miatt ide vezetett a kedves Norbert útja; ami nem kevés feszültséggel volt még a jelenben is tele - végül le lett zárva a dolog így elengedhette teljesen.

Egyszerű kis sztori ez, mégis kemény problémákkal és nagyon erős, jó személyiségekkel, kevés agyfelbaszással, sok izgalommal. Engem nagyon megfogott, nem mostanában olvastam olyan könyvet amibe így bele vitték a viking vonalat és (!!!) jól is használták, hiba nélkül. Gondolom rengeteg kutató munka van mögötte, de megérte mert jó kis történet lett (a vérsasnál egy kicsit megijedtem, de ügyesen kijött belőle az írónő).
A lezárás vegyes érzelmekkel van számomra tele, mert bár happyend a problémák legyőzése és a sok titok kiderülése miatt, de valahol szomorú mert tovább áll a srác. Viszont teljesen megtudom érteni, neki mennie kell tovább - és emiatt remélem, hogy lesz még egy könyv a további kalandjairól és az istenek útjáról. 

Minden pogány és észak hőseit kedvelő és követő embernek ajánlom, főleg olyanoknak akik ismerkednek ezzel a kultúrával (volt akinek már javasoltam nyári olvasmánynak) mert nem egy egyszerű unalmas gimis életet ír le unalmas problémákkal.
Akik nincsenek benne, azoknak is egy szuper olvasmány, mert képet kapnak arról, hogy nem minden tetovált, durvább kinézetű, a megszokottól eltérő gondolkodás módú és hitű ember gonosz vagy gáz. Ez pontosan a valóságot írja le, mert  (általában) az a legnormálisabb és legártatlanabb aki így néz ki mégis elvan ítélve. Teljes mértékben a szívemből szól. Imádtam.  ♥

Ezután hirtelen nem tudtam mit kezdjek magammal, de végül, hogy az űrt kitöltsem elkezdtem egy másik könyvet; Paul Tremblay - Szellemek a fejben. Nem ismerem ezt a könyvet se, de eddig bejön.

Ismeritek valamelyiket?  

2 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy tetszett, és hogy jót ajánlottam!!! ^^
    Plusz, még a hülye fejem is rajta van a képen. XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Közös képnek teljesen elmegy úgy érzem xD :D
      Amúgy igen, jóféle volt - igazából ezekből a témákból ugye nem sok van, aztán jól esik az embernek belebotlania ilyenbe. ^^

      Törlés