Oldalak

2017. november 30., csütörtök

Amerikai Horror Story 7. évad

Hát ezt is bedaráltam. Igaz nem egy nap alatt,mert a munka megszakította eme csodás kikapcsolódásomat,de sikerül :D
Már amikor elindult ez az egész sorozat,akkor nagyon izgatott voltam mert a címéből ítélve valami fain horror kalandra gondoltam tele parás dolgokkal. Az első évad az úgy engem boldoggá is tett (legalábbis ennyi idő után ez az élmény maradt meg bennem az első évadról); tetszett,imádtam,csak valahogy a végére elveszett a varázsa a dolgoknak.

A többi évadnál már nem éreztem ezt,hogy rettegni kéne,vagy,hogy horror szerűek lennének...,egyszerűen csak voltak. Izgalmasak,tényleg mindegyiket végig izgultam,vártam a végét a dolgoknak és kész. Úgy nem hagytak mély nyomot. Persze emlékszem bizonyos részekre,meg ha valaki kérdezi mindig azt mondom,hogy jók voltak- én egyszer megnézhetőnek mondanám (:

A 6. évaddal voltak már gondok,nagyon kuszára sikeredett és anno írtam is róla,mert nem tudtam hova tenni a befejezést és fogalmam sem volt,hogy most csak nekem nem esett le valami fontos,vagy tényleg ennyire rossz. Végül több helyen is olvastam,hogy szar, másoknak se igazán jött át a mondanivalója. Sajnáltam,mert maga a téma zseniális volt,de nulla kidolgozás.
A 4. évadot (már ha az a bohócos)  nem láttam,mert nem volt szimpi a téma,szóval azt úgy kihagytam teljesen- egyszer lehet megnézem,de nem sok rá az esély.

Ez a 7. évad, a Cult, teljesen új,nem rég jött ki és igazából vártam de nem annyira. A 6. óta kicsit tartottam tőle,hogy milyen érthetetlen agymenés lesz belőle, amolyan se eleje se vége kategória lesz e, vagy sem.. Szóval inkább nem vártam ujjongva. Elég hamar jött róla ki kritika,amit Annie írt a Cinegore magazinnál és félve olvastam bele. Sajnos akkor ugye nem sokat értettem az egészből mert nem láttam még a filmet, de annyi lejött,hogy nem lett rossz. (Miután megnéztem a filmet,újra elolvastam azért és minden szavával egyet kell értenem, valahogy így éltem meg én is).

A szinkronozást sose várom meg,mert rémesek tudnak lenni és elveszik a film varázsát,de azért reménykedtem,hogy felirat lesz.
Érdekesnek tartom ezt az évadot. Eleinte nem nagyon tudtam mit mondani rá,vagy hogy mit gondoljak a részekről,nem is értettem,mert belecsöppentünk egy otthoni szituba, azt se tudtam ki kicsoda,ki kinek a kije és hogyan. Alapból egy érdekes témát vett alapul ez az évad; ahogy Annie is írta,  elmegyógyintézetes,meg horror házas témákból van bőven próbálkozás. Viszont ilyen szektákkal, meg a szekta belső világával nem sokan foglalkoztak (vagy lehet,hogy csak mi nem tudok róla).

 Annak örültem,hogy Sara Paulson (Ally) játszik benne,mert nekem ő nagyon szimpatikus az elejétől fogva. Az előző évadban is,meg itt is nagyon sokat bőgött :D (legalábbis az elején), ez nagyon jól megy. Hihetetlenül tetszik az ő játéka, jól alakít mindenféle szerepben - itt főszereplő volt és leszbikus,ami nekem szintén nagyon tetszett, mert végre nem megint valami alap család modell jelenik meg.
A másik ilyen fő karakterünk az az Evan Peters (Kai) gyerek,aki ilyen tipik  tini lány bálvány kinézetű. Az a vicc,hogy egyik évadban se kedveltem ezt a gyereket, vagy inkább úgy mondom,hogy nem tett rám túl nagy hatást,pedig jól játssza a szerepeit mindig,csak nem volt még ennyit a vásznon.  Itt viszont nagyon ott volt. Lehet azért érzem így mert főszerepben volt és minden részben látni kellett a fejét, vagy tényleg jól játszik.  Ez a két karakter nagyon jól vissza adja az érzelmeket; a szenvedést, az őrületet,az elhatározást,stb. Kai tekintete sokszor sok mindent elárult és szó szerint félelmetes volt.

Szokás szerint csapongott a történet,mert itt egy kis bejátszás,ott egy kis visszaemlékezés ,de ez most egészen jó volt,mert követhető maradt a dolog. Bele lett keverve a politika- vagyis így indult,amitől megőrültek az emberek- ,kicsit érződött benne a feminizmus,  a hímsoviniszta felfogás, társult az egész pszichopatákkal, meg,hogy ki akar világuralomra törni...szóval lehet csemegézni bőven.

De zseniális. Nagyon tetszik az egész ábrázolása,hogy hullanak az emberek, Kai stílusa,viselkedése,akit néha meg is értettem,meg szimpatizáltam vele,néha meg nem - nagyon összezavaró volt-, illetve ahogy épült lefele mentálisan a nagy nyomástól; akkor Ally karakter fejlődése szintén csodás volt,ahogy egy sírós,gyenge félelmekkel teli nőből egy erős,bátor, másik pszichopata vált (legalábbis simán ráhúzható ez); és nekem a befejezése is bejött. Itt végre úgy éreztem,hogy bakker van értelme,nem olyan zagyvaság mint az előző évadban. Nem mondanám teljes lezárásnak,de azért az ember komfortzónáját kielégítve,megtartva félig happy end lett a vége,de nem akarom elmondani,mert nézzétek meg,ha tehetitek (:

Amiben még szintén egyetértek Annie gondolataival,hogy fogalmam sincs,hogy a filmben azok a kigyúrt fickók hogy keveredtek Kai szolgálatába. Értem én,hogy manipulatív ember volt,de nincs ez a rész semennyire sem kifejtve,egyszer csak ott voltak. Én arra gondoltam,hogy akkor léptek a képbe,mikor belépett a nagy emberek közé Kai és fegyveres embereket kapott aztán maga mellé állította őket.  De ez már csak az én agyamban tölti ki az értetlenség űrjét.

Sok mindenről lehetne még írni,mert mégis csak egy 11 részes sorozat,van bőven benne pánik, izgalom, kérdőjelek,szerencsére válaszok, csavarok,ami kell. Szóval nézzétek meg. (:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése