FőoldalKikerülünk az iskola padból -ki előbb,ki később-de előbb utóbb mindenki rálép erre a munkakereső útra.
Nem akarok ódákat zengeni,de utálok Magyarországon élni. Gyerek korom óta azt látom hogy szenvednek az emberek,és az ország nagyobb %-a munkanélküliségben tengődik. Sajnálom ezeket az embereket,mert innentől könnyű lekerülni a legaljára.
Nem mondom,hogy sok interjún voltam már,mert szerencsére ezektől megkímélt az élet-de amiken voltam anno az maga volt a horror. Az ember manapság nem engedheti meg magának hogy hú de sok hely közül válogasson, ott kell lecsapni ahol lehet. Annak idején Pesten is így jártunk el,aminek a következménye többször is katasztrófa volt.
Pécsen is égtem már be egy helyen ,de talán a jövőben nem kell ezen görcsölnöm már.
 |
| Én is így éreztem magam pár hónapja |
Bár nekem most nincs okom a panaszra abszolút, ezek még jó pár hónappal ezelőtti "sérelmek",amikről talán nem beszéltem.
Jártam úgy,hogy ki lettek a szavaim forgatva és végül az interjúztató akarta nekem bemagyarázni a saját elképzelését az én múltamról. Ez mi!? :D
Egy szó mint száz: nem jó munkanélkülinek lenni ebben az országban,mert onnantól minden megalázó dolgot követelhetnek az embertől potom pénzekért és mellé még interjúkon is beégetnek ,ami plusz stressz meg megalázás.
Úgyhogy azt tudom mondani,hogy mindenki becsülje meg a helyét,amíg lehet,és ne elégedetlenkedjen! ♥
Jó téma, azt hiszem erről majd valamikor írni fogok. Rengeteg tapasztalatom van és ügyes is vagyok az álláskeresésben.
VálaszTörlésHát akkor ügyes vagy- bár nem mondom hogy örülök neki. gondolom akkor jó pár interjún voltál,az meg nem kellemes szerintem. Én nem szerettem ilyenekre járni,mert sok helyen az van hogy meghirdetik,de meg van már rá az emberük..csak ki kell írni de a sok naiv ember megy és jelentkezik.... Aztán meg jön az elutasítás.
TörlésSajnálom, hogy ilyenekbe futottál bele, nekem kevesebb mint egy hét alatt sikerült álláshoz jutnom (több helyről is visszahívtak, ráadásul protekció nélkül), és ahol állásinterjún voltam, eddig mindenki nagyon kedves és barátságos volt. :( Remélem, te is jó helyre kerülsz majd idővel, gondolom kell hozzá egy hatalmas adag szerencse is.
VálaszTörlésAttól is függ milyen ember az interjúztató. 10ből 9 ember számol be sajnos negatív tapasztalatokról. De valahol nem baj,mert az embernek meg kell tapasztalnia ezt is valamikor- mert lehet kicsit idősebb fejjel már nem tudnám lereagálni a dolgokat. Ki tudja.
TörlésEgyébként nem kerülök sehova,már ott vagyok (:
Igaz, igaz.
TörlésÓ, ne haragudj, le vagyok maradva blogolvasás-téren :c Ráadásul annyi minden van a fejemben, hogy ihaj ^^
De nincs baj ugye? (:
TörlésNem, semmi ami ne oldódna meg idővel :) De akkor ezt Fb-n megbeszéltük:D Ne haragudj, hogy nem válaszoltam előbb.
TörlésÓ, ne is mondd, nekem is vannak élményeim. Mondjuk sok negatív dolog nem ért, de az a stressz, a félelem, a megfelelési vágy miatti pánikolás nagyon vacak érzés. Igaz, eddig nem kellett sokra mászkálnom, meg beszélni szerencsére tudok, de míg odáig eljutok az kicsinál :D Meg azért az állásinterjúk attól is függnek, hogy milyen munkakörbe megy dolgozni az ember. A mi szakmánk pl. ahol emberekkel foglalkozunk úgymond toleránsabb (vagy annak kéne lennie), de nehezebb is benne elhelyezkedni, mert kihalásos alapon működik. Szóval az álláskeresés nekem sosem volt nagy élmény, és csak áldom a szerencsém, hogy most jó helyem van.
VálaszTörlésNos,én is ezt élem meg negatívnak- hogy stresszel előtte az ember,akkor a várakozás,stb.
TörlésNa ez nagyon igaz hogy kihalásos alapon megy a dolog. Viszont azt látom hogy már itt se minden olyan mint kéne lennie.
De mindegy; mondom én sem panaszkodhatom (:
Nekem ismerősöm tudott volna beajánlani egy ismerőséhez dolgozni majd, ha tényleg piercernek megyek...abba a szalonba, ahol elszúrták a fülemet, és ahova többé nem teszem be a lábam...plusz poénért a piercinges (aki nekem is csinálta) kivásárolta a tulajt, szóval ő lenne a főnököm...Akármilyen segítőkész, én ott biztosan nem tudnék dolgozni...és amúgy sincs még papírom...szóval...remélem ha továbbtanultam ennél több lehetőségem lesz majd...
VálaszTörlésEgyébként javítsatok ki, ha tévedek (avonon kívül nem dolgozok), de én úgy tudom, hogy nem szabad személyes kérdéseket feltenni az állásinterjún, csak ha olyan dologról van szó, ami esetleg befolyásolhatja a dolgozókészséged...nem? :O
Hát az úgy kellemetlen eléggé. De te se add fel,és biztos mehetsz majd olyan helyre ami jobban megfelel neked! Sok ember alábecsüli magát és úgy hiszi hogy nem nézhet meg több helyet. Oké,nem sok esély van válogatni,de ez is úgy van hogy ki milyen szakmán mozog meg milyen papírjai vannak.
TörlésDe jól mondod! Abszolút nem lenne szabad személyeskedni: pont ezért akadtam ki egyszer még régebben mikor kizökkentett az ilyen kérdésével az emberke. Ráadásul még meg is magyarázta- kb. mintha jobban tudta volna.
A lényeg hogy semmi ilyet nem kéne.
Ne is mondd! Én is munkát keresek, de valami hihetetlen. Csomó helyre be van már adva az önéletrajzom, és vissza sem írnak, hogy megkapták. Ez a legidegesítőbb :( Annyira akarnám, de tényleg...
VálaszTörlésJaja! Ezt meg részükről pofátlanságnak ,vagy inkább bunkóságnak tartom,mert érted szerencsétlen emberke reménykedik,várja és semmi. =(
TörlésNekem is járt így ismerősöm- nem rég beadta a jelentkezését az aldiba (mert ott hirdettek) és semmi.. Legalább egy nemet dobhattak volna. Ilyenkor is elgondolkodom,hogy nem e előre megadott emberekre írták e ki :S
Voltam már egy pár interjún az életemben, és ezeket mind-mind megkaptam. Sőt.
VálaszTörlésÉn jártam úgy, hogy minden jó volt, de vagy nem beszéltem valamilyen nyelvet, ami „pont kell” a munkához, vagy nem volt jogsim. A másik, ami ennek következménye, a próbaidő vagy próbanap. Na, az még egy szép etap ebben az időszakban, mert ott aztán tényleg tudnak megalázó dolgokat virítani.
Ja hát ne is mondd! Mondjuk velem konkrétan semmi megalázó nem történt- amit elvártak volna- de volt sok ismerősöm,aki mesélt dolgokat és mindig rettegtem tőle,hogy nehogy velem is megtörténjen,mert nem tudnám lereagálni =/ Vagy ha lereagálom akkor húzzak a fenébe ugye...
Törlés