Filmélmények ♥

Valamiért úgy alakult,hogy kapásból kettő Daniel Radcliffe-s filmbe is belebotlottam és pont ezekhez volt kedvem. Nem bánom egyiket se,bár nCore hozzászólásokban leszólták.

Az egyik filmje a Horns volt. 

"A film főszereplője Ig Perrish (Daniel Radcliffe), aki az első számú gyanúsított a saját barátnője (Juno Temple) meggyilkolása ügyében. Egy reggel két szarvval a fején ébred, melyek segítségével vallomásra bírhatja az embereket, így hát megkezdi a valódi gyilkos utáni kutatását, hogy bosszút állhasson."

Fogalmam sincs mikori a film,de ha jól láttam akkor tavalyi. Elég nagy szégyen,hogy pl. nem lett lefordítva. Nem haltam bele a feliratba,de egy év után  illik szinkronizálni a filmeket.
Nos összességében szerintem remek film volt. Az első gondolatom,hogy én is szeretnék ilyen szarvakat és erőt :D
Ncore-on a a horror, fantasy,dráma,thriller kategóriában találtam,ami  szerintem nem helyénvaló, ugyanis ez egy szerelmi dráma volt egy kis vallással megfűszerezve (ami miatt gondolom ráhúzták a fantasyt). 
A film nagyon jól fel volt építve szerintem; az a tipikus nem tudni mi van a főszereplővel,mi történt.. de vádolják barátnője gyilkosságáért. Így hát a filmben a főhősünk nyomozásba kezd,hogy ki,mit és mért tett a barátnőjével.
Nem akarom szét spoilerezni a filmet,de azt megjegyzem,hogy hányok az erőszakolós részektől. Nem értem mért nem lehetett azt kihagyni a filmből- semmi jelentősége nem volt,ha már fejbe cseszte egy kővel és úgyis meghalt az a szerencsétlen. Annyira értelmetlennek tartom mikor mindent beleakarnak sűríteni a filmbe. Így is épp eléggé drámai volt.
A film vége felé pedig folyamat dumáltam a filmhez,mert nem értettem mért szakított a csaj a sráccal,ha annyira szereti, ami a  a legvégén kiderül-szóval direkt így csinálták meg,hogy összezavarja a nézőt; illetve agyfaszt kaptam attól is mikor a rendőrök folyamatosan a srác nyomában voltak egész film alatt szinte, de amikor kellettek volna,akkor is csak egy volt és azt is lelövik!! Na az ilyen dolgoktól vagyok rosszul.
Mondhatjuk,hogy a sztori tipikus, romantikus,nyomozós vonalat követ- tele igazságtalansággal (hamis vád),meg olyan félig meddig lezáratlansággal.
Viszont úgy érzem,hogy erről a filmről csak jót tudok mondani: tetszett a történet- ez a bukott angyal asszociáció nagyon jól el volt találva, jók voltak a szereplők, (habár a legvégén a srác mikor még az ördöggel is harcolt az túlzás volt), az események jól követték egymást, a vallási része is célzott  volt,de kellett az Isten-Ördög téma miatt, és voltak benne kisebb poénok.
Na de nem lőném le a filmet: egyszer ajánlom mindenkinek aki szereti a sírós, bosszúállós szerelmi sztorikat (- ja de ne rózsaszín köntösű love storyra gondoljon senki).


A fekete ruhás nő volt a  másik film amit megnéztem és szintén Daniel Radcliffe játszotta a főszereplőt.

"Arthur Kipps egy fiatal ügyvéd, akit egy távoli kis faluba küldenek, hogy rendezzen el egy hagyatéki ügyet. Kipps beköltözik az elhunyt ügyfél házába, hogy ott nyugodtan dolgozhasson. Azonban hamar kiderül, hogy az ódon lakhely sötét, tragikus titkokat rejt, de a félelem akkor uralkodik el igazan Kipps-en, amikor meglát egy kísérteties fekete ruhás nőalakot."

Ez a film nekem olyan átlagosnak tűnt. Persze voltak benne ijesztgetős klisék,de nehéz lenne valami nagyon újat kitalálni és nekem így is elment. Nem mondom hogy nagyon megijesztett vagy megmozgatta a fantáziámat,de lekötötte a figyelmemet.
Spoiler: A vicc,hogy nem sok derül ki a filmből szerintem. Elmegy a házhoz a  főszereplő (akinek amúgy  van gyereke),látja a síroknál a nőt ,ami idézőjelbe kísérti (konkrétan nem történik semmi tettleges). 
Abban reménykedtem,hogy az elhunyt nő házában a papírokból amit rendezget a főszereplőnk sok minden kiderül. De csak annyi,hogy a fiát elvették tőle,és más családnak adták(azt hiszem a nő testvérének),akiknél meghalt mert balesetet szenvedtek a mocsárban. Emiatt dühös lett az anya és kinyírta magát. Ezután kísértette a környéken élők gyermekeit: öngyilkosságra késztette őket-de lényegében egy ujjal se ért hozzájuk,csak megjelent és a kölykök engedelmeskedtek.... 
Szóval nem olyan véres,meg rémes, inkább olyan,hogy mi magunk paráztatjuk be magunkat.
Színészi játék ebben nem sok van, happy end szintén nincs- bár attól függ ki hogy nézi. A szellemnőt még lehet is sajnálni az elején,mert ugye elveszik tőle a kisfiát és belehal mikor megtudja hogy elvesztette, viszont eléggé logikátlan dolognak érzem,hogy  más gyerekeken áll bosszút akik nem is tehetnek semmiről. ami az abszolút vicc: a legvége,mikor a főhősünk egyesíti a szellemnőt a szellem fiával...és ennek ellenére se nyugszik meg a szellemanya,hanem tovább öl azzal a jelmondattal,hogy "Nem felejtek". Egyszer megnézhetős film,aminek állítólag van/lesz második része.

Ti láttátok már ezeket a filmeket? (: