Oldalak

2014. december 15., hétfő

Az elmúlt időszakról röviden

Eléggé eseménydúsan teltek a napjaim. Tény ,hogy blogon megint nem voltam túl aktív de a legutóbbi blog leszólásom megint felhúzta az agyamat és komoly gondolkodóba ejtett,hogy minek írjak személyesebb témáról ha mindenki félre érti , vagy félre akarja érteni.
Tudjátok mindenbe mindent bele lehet magyarázni. Belém is. Felőlem jöhetnek a vádak,hogy én depresszív hajlamú vagyok,netán sátánista meg társai- de az ilyenek tartsák meg maguknak.  Szerencsére voltak eszmecseréim másokkal,akik szintén meséltek magukról és hogy miféle pofonokat kaptak értetlen emberektől és felnyitotta a szememet,hogy még inkább tojni kell rájuk.
Ezért gondoltam,hogy most mesélek-de kíváncsian várom ki mit lát ebbe is bele (esetleg pszichopata nem vagyok?)
Újra formába hoztam magamat. Sokáig hanyagoltam a tornát,mert sose volt kedvem hozzá. Aztán ismét erőt vettem magamon és újra neki álltam,mert kezdtem nem jól érezni magam. valamiért nekem ez a nagy harcom az életben,hogy karban tartsam magam,mert én könnyen átesek a másik oldalra.  Gyerek korom óta nem normális testalkattal rendelkezem, és sajnos feltűnően visszakanyarodhat ez az állapot ha nem teszek magamért.  Ergo,nekem folyamat harcolnom kell és akarnom. Ez iszonyú fájdalmas és fárasztó- egy percre se lehet gyenge az ember,nem inoghat meg ,mert annak meglesznek a következményei. Sajnos volt rá példa.  Olyankor meg a több hónapos munkám vész kárba- kezdhetek mindent előröl.
 Szerencsére jelen esetben még nem tartottam kritikus visszaesésnél,de látszottak a jelei. Így újra harcba szálltam. Kicsit máshogy csinálok már dolgokat. Régebben ugye csak Bíró Icára tornáztam,és épp elég volt a 60 perce. Most azt találtam ki,hogy keverem mással. Icám lesz a bemelegítés- legalábbis az első pár gyakorlata, és utána váltok Rékára (valamelyik 20 perces blokkját megcsinálom, vagy akár kettőt is). Általában a csípő-popsi részt csinálom meg és hozzá a hasizmot. Az utóbbi van többször terítéken, a másikat hébe hóba.  Rájöttem,hogy Réka erőt ad nekem. Jaj tudom,marha idiótán hangzik,meg sokan utálják a hangja miatt (nekem ez nem újdonság- emlékeztet egyik rokonokra),de nekem pont ez az ami segít. Mert kedvesen szól,biztat,támogat de mikor a legnehezebb akkor megemeli a hangját-és észbe kap az ember.  Egyszerűen nem tudom utálni vagy irtózni tőle. 
Többször volt olyan,hogy nap folyamán eszembe jutott és neki álltam tornázni- előjött a lelkesedés. Szeretem ezeket a célzott gyakorlatait- amihez szép lassan hozzá is szoktam. Ica tornája sokszor meg se kottyan már, emiatt kellett kicsit több,erősebb.
A többi Réka dvd-t még nem próbáltam,mert step-padok kellenek,meg gumiszalag... az nekem pont nincs. De mindennek eljön az ideje.
A lényeg hogy igyekszem tovább küzdeni ezzel a démonommal- talán egyszer  lesz eredménye is.

A másik gondolatom- amit megint lehet nem kéne megosztanom, bár már mindenki láthatta facebookon. Megint sikerült egy embert gyökeresen félreismernem. De tanulság,hogy nem kell nekem senkinek se segítenem,mert én rajtam csattan a legnagyobb pofon utána.
Én valamiért úgy érzem,hogy ha valaki a barátom/barátnőm akkor tartozom neki annyival,hogy nem csak a szépet és a jót mondom az arcába,hanem a rosszat is. Egy igazi barát akkor is a másik mellett áll ha az marhaságokat művel, de segít. Na most nekem ez nem jött össze.
Természetesen ahogy egy ismerősöm is mondta: ez kettőn áll. Én megmondtam a véleményem,meghallgattam több embert a témáról, de utána nem nyilvánítottam egyértelmű véleményt. Erre mégis én voltam a szemét,hogy mást pártolok. A sztorit nem írom le,mert igazából itt nem érint senkit,meg ez az ő saját szarja, de az már igenis érint,hogy nyilvánosan kijelentette hogy xy emberek -köztük én is- mekkora rohadékok vagyunk. Mindezzel párhuzamosan le is tiltott,hogy véletlenül se lehessen megcáfolni.  Teljesen megéri,és gratulálni tudtam hozzá az illetőnek.
Hjaj emberek, ez az év vége nem nekem kedvez. Nem tudom mi van,de kellemetlen egy időszak. De lehet hogy lemerültem mentálisan és érzékenyebb vagyok a környezetemre,vagy szimplán azt hiszik ezek az "őrült" emberek hogy céltábla vagyok- vagy nem tudom. Egy barátommal már csak nevettünk ezen az eseten,és mondta hogy nem hiszi el hogy engem ezek a dilisek mindig megtalálnak.  Nem mintha tehetnék róla- nincs ráírva az emberek homlokára mikor megismerem őket ,hogy "hé,én fogyatékos/sérült" ember vagyok. Persze én is tehetek róla nem kicsit! Hülye egy szokásom,hogy ha látom valakin az elesettséget,meg a sebezhetőséget,akkor mint egy pajzs megyek és segítek/segíteni próbálok. Csak ezzel én marha nem tudom mit vállalok be. Én a régi elvek szerint élek,hogy ha van egy jó barátom,akkor azért kiállok. Nem tudom mért akar az élet lenevelni a segítőkészségről. Vagy csak szar emberekre pazarlom az időt?!
Remélem a jövő év jobb lesz minden téren és kicsit helyre jönnek a dolgaim. Elég volt a szarkeverésből, a félreértésekből,a sikertelenségből,a lehúzásból,a hisztiből,kifogásokból, a szar emberekből.
Viszont mellette szóljon az,hogy nem csak vesztettem az utóbbi időben. Megismertem pár jó embert,akikkel lehet értelmesen beszélgetni, nem forgatják ki a szavam,nem értik félre és eddig mindegyik segíteni próbált a maga módján. Úgyhogy nem akarok hálátlannak tűnni és hisztisnek még inkább nem. De reménykedem a jövőévben, hogy jól fog alakulni.

De nektek ,akik olvastok külön köszönet,hogy a nyávogásaimat sokszor elolvassátok és akár privátban,akár nyilvánosan kommentelitek (: ♥

4 megjegyzés:

  1. Mindig azt tartsd szem előtt, ami neked jó, és legyél büszke, hogy felálltál.

    Egyszer csináltam egy videót, amiben azt mondták, hogy a step padot lehet pótolni lexikonokkal. Nem értettem, ki tapossa meg a könyveit, de kipróbáltam. Az első lendülettel kicsúszott a lábam alól az összes, és zúgtam. Amúgy anélkül is lehet csinálni a gyakorlatait, valamelyik videójában mondja.

    Jövőre jobb lesz! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyos vagy,de sajnos nem érzem azt hogy felálltam- mindig mintha csak guggolnék :S nagyon próbálkozom ,de sokszor hamar megtörik a lelkesedésem,meg úgy minden. az egész világból árad ránk a sok sok negativitás- és hiába akarunk páran pozitívak lenni,mégis a szar vesz körül.
      Persze nem mondom hogy nem próbálkozom,mert de- csak nehéz. Vagy szimplán sok a szabad időm -.-""""

      Öööö,én alapból ezért nem helyettesítem semmivel a step padot,mert ugye arra nagy lendülettel lépsz fel és hát ja... De sajnálom a rossz tapasztalatot =(

      De legyen ez a jeligénk: jövőre jobb lesz (:

      Törlés
  2. A tornához egy kis tipp: http://en.wikipedia.org/wiki/P90X
    Bár kellenek kellékek, de pl a homokkal feltöltött fél literes kóláspalack megfelelő súlyzó lehet.

    Gyógyegerek felismerése: Látod? Én ezt mondtam neked anno, és ezen pislogsz folyton a mai napig, az emberek 90%-áról első percben megmondom személyesen hogy milyen alak, neten át pedig kell ehhez kb fél óra aktív beszélgetés, meg pár kép. Persze ha bejön az a 10% akkor ott kő kövön nem marad jellegű természeti katasztrófával felérő a tévedés. :/

    Neked: Kitartás a blogodhoz, szerencsédre vannak akik nem azért olvassák mert nincs más dolguk, és aztán félreértsék, hanem azért olvassák mert fontos vagy nekik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a tippeket,de súlyok pont nem kellenek- az a két dolog kell csak amit említettem (: eleinte én is vizesüveggel oltam,de aztán találtam egy jó súlykészletet a Lidliben xD

      Igen,csak mikor valaki évekig a barátodnak adja ki magát,és a beszélgetéséből se jön le más,max az hogy nem épp városban nőtt fel... akkor nem az az első gondolom hogy ez egyszer bekavarja a szart. Aki kedves és normális velem,azzal én is az vagyok. Meg aztán, ezt az illetőt még tini koromból ismerem na. Egész odáig nem okozott problémát. Most kicsit elborult az érzelmi világa- de majd megnyugszik.
      Az emberekről én is hamar megmondom milyen- ez nem kérdés.


      Köszi a biztatást- ez az aminek örülök hogy vagytok jó páran akik azért olvastok mert csak (:

      Törlés