Oldalak

2016. november 3., csütörtök

The Cure koncert | Személyes

Még nyáron gyorsan barátnőm megvette előre a The Cure jegyeket,mert sejthető volt,hogy így ősszel már nem lehet kapni(?),hiszen gyorsan elkapkodják majd. Persze türelmetlenül vártuk az egészet és nem is hittük,hogy valaha is eljön a pillanat.
Hónap elején már tűkön ültünk,hogy akkor hamarosan buli és a nagy ikonokat élőben láthatjuk és hallhatjuk végre.

Szerdán utaztam fel Budapestre barátnőmhöz,hogy azért legyen időnk a koncert előtt kicsit dumcsizni,mert mi nyár óta nem is láttuk egymást. Sajnos ilyen a munkás élet. Így nagy volt az öröm és az életünket is kibeszéltük magunkból -csajok egymás között című műsor :D - és hát mondhatni,hogy hajnali 2-3ig fent voltunk csak ezért.
Csütörtökön eljött a várva várt nap. Én nagyon izgultam,mert bár voltam már rengeteg koncerten,de itt Pesten,meg ilyen nagy zenekar koncertjén soha és hát egyszerűen hihetetlennek tűnt ennyi várakozás után.

Elkezdtünk délután időben készülődni (mondhatni 3-4 órával koncert előtt, biztos ami biztos alapon- görlz :D ); Felo csinált mindkettőnknek szép trad sminket, meg felöltöztünk, összeszedtük mi kell és megindultunk időben,hogy ne kelljen kapkodni és időben odaérjünk.  Igazából nem úgy készültünk,mintha egész hajnalig tartó táncolós,bulizós buliba mennénk. Én a magam részéről annyi koncert ruhát vittem ami a kis coffin hátizsákomba belefért,de megmondom őszintén bőven elég volt. Szerencsénkre nem volt hideg,így a nagykabátok otthon maradhattak,így felesleges dolgokkal -mint a kabát lerakással- nem ment el az idő.
forrás- tumblr
Az odajutás nagyon egyszerű volt,mert a sportcsarnok mellett volt rögtön metró állomás,szóval az a része simán ment. Viszont rengeteg ember volt. Először nem is tudtam,hogy itt mindenki erre jött e,vagy van e egyéb esemény is. De mivel nem volt más,így egyértelmű. Nagyon meglepődtem,mert tényleg számítottam sok emberre,de valahogy ez túlszárnyalta a képzeletemet.
No és ami a leginkább meglepett, hogy rengeteg középidős emberke jött el. Ez egy nagyon izgalmas felismerés volt,ugyanis sokkal jobban kedvelem a nálam jóval idősebbeket,mint a korosztályomat. Nagy örömmel töltött el,hogy ezek az emberek pénzt és időt szántak arra,hogy ezt a koncertet lássák, ők lehettek az a valaha volt fiatal korosztály,akik ezen nőttek fel ♥  Persze ez csak feltételezés,ugyanis nem sok emberrel volt alkalmunk beszélgetni.

Voltak korosztálybelik is-legalábbis ránézésre annak tűntek-,meg volt egy két bakancsos,meg egy két kiöltözöttebb ember is,így talán annyira nem lógtunk ki a sorból,bár annyira nem számított. Igazából annyian voltak,hogy úsztunk a tömegben,míg megtaláltuk a saját szektorunkat. Valami brit (??) előzenekarra értünk oda,kicsit hasonló zenét toltak mint a The Cure, és nekem egyébként tetszett is. Vidám kis figura volt az énekes,ahogy ott forgott a színpadon :D

Pár perc volt a kezdésig,mikor Felo meggondolta magát,hogy kell neki mégis víz,szóval sorba áll. Úgy volt,hogy megvárom,de sajnos kiderült,hogy nagyon rossz helyre ültünk,úgyhogy mentem Ági után,hogy akkor együtt keressük a helyünket. Akkora sor volt a standoknál is,hogy már rég elmúlott 20 óra,mikor végre sorra kerültünk. Szerencsére mázli volt,mert késett a zenekar és mikor beértünk,ők is akkor vonultak még csak be.

Hát hihetetlen látvány volt már maga a koncerttér is: az egész bazi nagy csarnok tömve volt emberekkel! Egyszerűen hihetetlenül büszke voltam  a magyarokra abban a pillanatban, hogy összejöttek ennyien és ez egy fasza kis visszajelzés a zenekarnak,hogy igen,hozzánk is érdemes eljönni. Egyszerűen csodás látvány volt és nem beszélve arról,ahogy végig kiabálták és tombolták a koncertet- és nem egy fél órás valamiről beszélünk,hanem egy 3 órán át tartó intenzív koncertről.  Voltak akik annak ellenére,hogy ülőjegyet vettek, külön felálltak és lementek táncolni és látszott meg hallatszott,hogy mindenki élvezi az egészet.

A zenekar mögött egy kivetítő volt,ami hol a zenekart mutatta,hol képek, jelenetek voltak bevágva. Robert Smithék pedig  valami istenek voltak! Már maga az érzés,hogy egy légtérben vagy ilyen ikonokkal,egy levegőt szívtok!, felbecsülhetetlen. Aztán amikor belekezdtek...mintha semennyi év nem telt volna el a dalok kijövetele óta. Ugyan az a csodálatos hang,mint évekkel ezelőtt és,amire én először azt hittem,hogy felvételről megy és nem,mert voltak olyan számok,amiket más hangszínben tolt..
Illetve a másik csodálatos érzés,mikor hallasz egy zenét és megborzongsz,libabőrös leszel és megtölti a lelkedet teljesen a basszus,a dübörgés,meg az ereidet a jó érzés és az elméd hirtelen nem tudja mi van,csak el vagy szállva- ez a jó zene ismertetője.

Egyszerűen zseniális volt és minden tiszteletem az övék és a kitartó embereké. Annyi jó érzéssel töltött el a légkör,annyira olyan barátságos volt az egész. Nehéz szavakkal leírni. A fényeket is olyan ügyesen megcsinálták,hogy volt egy két szám,ahol azon volt a hangsúly és egy korty pia nélkül  is azt hiheti az ember,hogy valahol máshol van..valahol a fellegekben.

Nagy örömömre játszottak sok olyan számot amit nagyon szeretek- sőt szinte az összeset játszották. Aztán volt amit itt hallottam először és imádtam, illetve elvileg ha jól értettük volt olyan zene is,ami egyik cd-n sincs,mert nem lett kiadva vagy mi. Felo felvett egy jó párat,szóval majd amint megkaptam őket, megnézhetitek ha akarjátok. De sajnos nem fogja pótolni azt az érzést,amit ott átéltünk. Eksztázis.  Amúgy itt van a setlist is.

Robert Smith amúgy haláli figura volt. Szegényt kicsit sajnáltam,mert turnéról turnéra járnak már egy jó ideje. Pár hete láttam egy külföldi blogger lány oldalán a beszámolót,aztán utána nem sokkal itt voltak és azért országról országra járni, különböző nyelveket megszokni,nagyon izgalmas lehet :D Persze tudom, ilyen a koncertes élet. Cuki volt,ahogy próbálkozott a magyarral, a "köcci" szót előszeretettel használta,meg volt egy pillanat,mikor kiállt ugye a közönség elé és úgy köszöntötte az embereket,hogy "szia" :D Mondtam is Felonak,hogy így mindenki megtiszteltetve érezheti magát,hisz ezt mindenki magára veheti; személyesen köszönt egyénenként :D ♥
No de a lényeg,hogy eszméletlen jó volt,nekem ők voltak az elsők ilyen téren,mert eddig csak Rockmaratonra jártam,meg néha Dürerbe. De Felo szerint méltó módja és egy méltó zenekar a 'nagy koncert szüzesség' elveszésének és ez egyértelmű. Annak idején,mikor megismertem a zenekart,sose hittem volna,hogy velem megtörténik még az,hogy láthatom őket. Komolyan ezért életem végéig hálás leszek.
Zseniális volt az egész,a fények, a hangok,a tömeg,a tombolás- a visszázás különösen,főleg mikor elkezdtünk ülve lábbal dobolni :D -, és nem utolsó sorban maga a zenekar. Örülök neki,hogy nem hagyták ki a kicsi országunkat és,hogy megértem ezt,hogy láthassak ilyen nagy embereket. ♥ A jegyemet meg egy Robert képpel bekeretezem.

6 megjegyzés:

  1. Imádom a The Cure-t.Anno én is voltam egy koncertjükön még Prágában,felejthetetlen élmény!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudtam. Mikor voltak Prágában? Biztos jó élmény lehetett,meg így átérzed amiről írtam *-*

      Törlés
  2. Nagyon szép és valóságtartó beszámolót írtál! 😊 Sajnos nincs lehetőség visszautazni a múltba és újra átélni ezt a néhány órás csodát, de az ilyen beszámolók segítségével sikerülhet ennek a valóságos mennyország egy részének felidézése 😍 köszönjük, hogy megírtad

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen,kedves Tőled! (: Pont ez lenne a lényege,hogy ha már nem is tudunk vissza utazni a múltba,akkor is megmarad az élmény a lelkes beszámolókon,a fotókon,videókon keresztül. Illetve aki ott volt,az meg ezt örökké hordani fogja magában ;)

      Törlés