Oldalak

2017. március 8., szerda

Az éhes lélek,meg az életmódváltás

"Persze ott sorakoznak az egészségesnél egészségesebb, alacsony kalóriatartalmú ételek a frizsiderbe és a spájzban, de azok sem romlanak meg holnapig, amikor is elkezdem a másik életet,azt az életmódváltást vagy mit,amit mostanság divatosabb emlegetni, mint a fogyókúrát."

Mostanában dögivel ontja az internet az arcomba a "jön a tavasz,hogyan fogyj le egy hónap alatt", "ha megveszed ezt a kapszulát,most csak ennyiért,akkor garantáltan bikinibe fogysz" és  hasonló csúcs szuper fogyókúrás módszereket.
Nem beszélve az emberek reakcióiról: mindenki neki áll diétás,életmódváltásos rendszerbe kezdeni, mert most ez a trend, most ezt kell csinálni és mert -ugyan megmondták mások,de -  nekem ez jó.
Nos,erről beszélek: beírod a keresőbe,hogy fogyókúra és voálá, üzlet,pénz,vegyél,vegyél,vegyél és attól jobb lesz.

Sajnálom ezeket az embereket,akik ennyire rákényszeredetten csinálnak bármit is. Gondolkodtatok e már azon,hogy ha ennyi 100 meg 100 féle fogyókúrás módszer létezik,meg ennyi zsírégető,fogyókúrás tabletta,por, akkor mégis miért van ennyi elhízott ember?  Nem hasonlít kicsit a gyógyszer iparra? Ahol szintén 100 és 100 féle  megoldás létezik a gyógyulásra,mégis egy halom beteg ember van? Lehet Nektek is feltűnt ez,de vajon el is gondolkodtatok e ezeken? Én szoktam. Főleg a saját példám miatt.

Sose voltam vékony ember - vagyis 4 éves koromig igen,de ott hol volt még öntudat?, meg testkép?, ideális alak idea? -, így nem tudom,hogy milyen érzés ez,csak azt tudom,hogy törekednem kell ennek elérésére,mert ezt hallom,hogy ez az egészséges és ez az "elfogadott".
Megmondom őszintén nem tudom,hogy miért vágyakozom másmilyen alakra. Talán a vékony esztétikusabb a szememben,de nagy %-ban a társadalom ülteti el ezeket a gondolatokat, a médiával karöltve.
De legbelül hálát adhatok,mert így ,hogy nem tudom milyen érzés a vékony test,nem is tudom mit veszíthettem volna ha vékonyként hízok el. Ők rosszabb helyzetben vannak,mert tudják,hogy mi változott.

A lényeg,hogy van ez a vágy,ez a cél bennem és szerintem mindenki aki velem egy cipőben mozog,nagyon is átérzi ezt,mikor már mindent kipróbáltál,de mégis kudarcot vallasz állandóan. Egyik diéta trend se a tiéd, ha le is megy a súly felesleged egy része, rögtön visszajön,ahogy nem ostorozod magad ,és már pedig nem fogod,mert ember vagy. Nincs módod arra,hogy életed nagy %-t konditeremben töltsed,mert családod van,dolgozol,magánéleted van,stb. Ezek mind olyan dolgok,amik azt éreztetik veled,hogy máris kudarcot vallottál,pedig nem.

Nos, a saját példámat hozva,sajnos én is mindig így járok: lelkes vagyok egy bizonyos intervallumban,aztán hirtelen mélypont, és kb. lelki erőm nem lesz még élni se, emellett mentálisan megterhelő a munkám,így ha nincs lelkierőm,akkor az istennek se acélozom meg magam,mert nem megy. Legutóbb is volt egy nagyobb elkeseredésem a kinézetemet illetően, nagyon befordultam és talán most mondhatom,hogy kilábaltam belőle. Tipikus kudarc érzés, mivel otthon van a kis trénerem,használom,futópadozok is ha időm engedi,mégse látok változást,sőt, inkább csak gyarapodást. Ez persze lehet,hogy csak az én fejemben zajlik ennyire szörnyen és az ég világon nem történt változás. De a testkép zavar para.

Aztán rájöttem,hogy nem akarok semmit. Nem akarok életmódot váltani,nem akarok lemondani mindenről,nem fogom éheztetni magam és az erőltetett fogyókúra,amit sokan mások szintén csinálnak,csak hízókúrához vezetnek. Továbbá rájöttem arra is(mondjuk már jó régen),hogy valószínűleg lelki okai vannak (nem csak nálam,de szerintem minden elhízott,anorexiás,bulémiás embernél) és innentől minden ember próbálkozhat,nem lesz tartós az eredmény,amíg saját maga fel nem tárja és meg nem oldja a problémát belül.
Ebben nekem hatalmas nagy segítségemre volt  Dr. Lukács Liza pszichológus könyve,aki amúgy pontosan ilyen evés zavaros emberekkel küszköd,mint amilyen én magam is vagyok. Annyira jól rálát az érzéseimre,a lelki részekre és kb. amíg olvasom végig bólogatni tudok csak.
Nem értem még a végére,viszont  így is nagyon nagyon ajánlom mindenkinek,aki hasonló gondokkal küzd mint én,vagy egyáltalán túlsúlyos.
Akik mondjuk vékonyabbak ,de mégis diétáznak,kb. annyit mond nekem,hogy azért csinálják ,mert éppen divat és nem maradhatnak ki belőle,vagy egy nagy ordítás a világ fele,hogy legbelül baromira elégedetlen magával. De most róluk nem beszélnék.

Igazából az önjelölt pszichológusokkal Dunát lehetne rekeszteni,és a könyveben azt is említik,hogy sokféle szakkönyvet lehet kapni fogyózással kapcsolatban,de ezek nem mindig érthetőek az átlag embernek.  Én eddig csak netes oldalakat láttam,de nem nagyon nyerték el a tetszésemet. Ebben a könyvben az a szimpatikus,hogy ő nem akarja megváltoztatni az életem, nem mondja,hogy ebbe és ebbe fogjak, hogy váltsak életmódot,hanem utat mutat és vagy elérek valamit a végére vagy nem.
Én most ezzel fogok kísérletezni idén, én meglátjuk mi minden fog a lelkemben átértékelődni.

"A legszomorúbb élményeim közé tartozik,amikor azzal szembesültem,hogy százezres nagyságrendű követőtábort tud összegyűjteni egy olyan valaki,aki megalázóan, lenézően szól mindenkihez,aki nem elég izmos vagy súlyfeleslege van" - Itt vajon a Fittnessguruékra gondolt? :D
Amúgy ezekre is kitér a könyv -bár ezt az ember magától is észre veszi ha nem egy elvakult ,szemellenzős marha-,hogy sajnos sok cégnek nagyon is kapóra jön az,hogy az emberek el vannak hízva,hogy lusták mozogni. Mert így rögtön ott vannak a sport eszközök horror árakon, ott vannak a táplálék kiegészítők és a nagy fogyókúrás cégek,amik elvileg "támogatnak", "segítik,hogy elérd a célod".  Ahha.

A helyzet az,hogy én már nem várok csodát semmitől és senkitől,ugyanis ez az állapot az én saját hibám és nyilván megoldani is én tudom majd az egészet,de néha jó szakemberek véleményét és útmutatásait olvasni. Nagyon sok mindenről szót ejt a könyv és elsősorban akár tetszik akár nem, el kell ezt fogadni,hogy mitől lettél olyan amilyen,milyen út vezetett idáig. Meg kell tanulni nem másokat okolni a saját faszságodért. Lehet,hogy ez sok embernek nem fog tetszeni és emiatt azt mondják majd a könyvre,hogy hülyeség,de sose felejtse el senki,hogy mindig az elfogadás az első. Nekem is baromi fájdalmas és nehéz volt belátni azt,hogy nem jó ez így és nem vagyok épp megfelelő formában (persze mindezt sokkal durvábban vágtam a saját fejemhez).

Meglátjuk. Én most ezzel a könyvvel próbálkozom és bár nem olvastam ki,mégis úgy éreztem,hogy muszáj említést tennem erről az egészről,mert nekem ez minden napos téma és tényleg az ezt nem fogja sose megérteni,aki nincs ebben benne.
Az éhes lélek című könyv nagyon sok mindenre kitér a témán belül- ilyen a párkapcsolati zavar,szeretetéhség,szexuális éhség,stb. Én alapból szeretem a pszichológiai könyveket,ez meg könnyen is értelmezhető,lényegre térő szóval ajánlani tudom mindenkinek mielőtt bármibe is bele kezd (:

1 megjegyzés:

  1. Szépen leírtad és kifejtetted a véleményed. S egyet is értek veled abban, hogy nem a másik hibája, hanem önön hibánk az ami velünk történik, mármint ha a cselekedeteink és döntéseink következményeit nézzük. Például én soha nem fejeztem be semmit rendesen, könyveket ha végig olvastam már örültem magamnak. Manapság mindenre amit elkezdtem és befejeztem büszke vagyok, s ehhez elsőként rá kellett jönnöm, hogy nincs más aki az utamban áll, mint én és nincs más se, aki elindulhat ezen az úton, mint én. Tény, hogy bizonyos határozottsághoz kell a környezet változtatás, de mellé fejben is változtatni kell. A kereskedelem meg tényleg ilyen, hizlalnak aztán fogyásra ösztökélnek, hogy mindent vegyen az ember és fogyasszon.
    A pénz az pénz még akkor is, ha más emberek kárára szerzik meg. Hiszen ők döntenek arról, mit vesznek meg, nemde? :)

    Kívánok sok kitartást és ne felejtsd, egyetlen egy igaz célod legyen: Boldognak lenni! Megtalálni a felhőtlen és felszabadult boldogságot. Más nem számít. ^^
    Az, hogy ezt miként éred el, csakis te tudhatod és jöhetsz rá életed során. (: Sok sikert benne!

    VálaszTörlés