Szégyen a futás?!

Tegnap annyira jó volt este. Mondjuk jó,annyira mégsem,mert egy számomra fontos emberrel volt egy kisebb nézet eltérésünk,és picit kiakadtam. Lelépett msnről,én meg furcsamód csalódott,és szomorú lettem- pedig megfogadtam,hogy nem fog érdekelni.
De jött az ötlet,hogy akkor mehetnék megint futni Neóval (kutyámmal) =) Szakítás után is minden estémet kutyafuttatással töltöttem,gondoltam most is segít lehiggadni. Hát természetesen a gyomromat hánytam ki majdnem :D Mert eddig úgy volt,hogy csak a dombon felfelé futottunk,mert addig bírta a kutya, de most fejlődött,és kb. az egész hatalmas kört amit tettünk végig futottuk. És nem engedte egy percig se hogy leálljak- igazi jó barát,nem hagyja hogy tunyuljak :P
Viszont,akik kedvet kaptam ehhez a futási módszerhez,azoknak jó tanács,hogy tervezzék el előre,hogy mennek futni, mérjék fel,hogy a kutyájuk mekkora,és kb. mennyit utat bír megtenni,illetve ha nincs ivási lehetőség az állatnak,akkor vigyetek magatokkal flakonba vizet! A legfontosabb szerintem,hogy futás előtt még véletlenül se egyetek,mert azt úgy kihányjátok útközbe,ahogy van. Én jártam már így csíra koromban (kezdő edzőként-mikor először voltam teremben),hogy ettem előtte. Hát a teljesítményem egyenlő volt a 0ával kb.
szóval a lényeg hogy jó előre felkészülni. Én mivel tudom,hogy megyek vele- ha nem is nap mint nap,de így két három naponta- így nem is eszek direkt,csak ebédkor,és az addigra megemésztődik.
Ha valaki most kezdi,akkor is óvatosan,ne terheljétek meg magatokat elsőre,és az állatot se,mert infarktust kaphat.
No de sok szerencsét azoknak akik vállalkoznak ilyesmire! ;)