Oldalak

2013. október 6., vasárnap

Túrázós hétvége- Vasárnap, Jakab hegy

No itt már sajnos a címmel lelőttem a poént,de azért elmesélem. Vasárnap reggel szerencsére megtudtunk mozdulni az előző nap miatti lestrapáltság ellenére is :D De nem tudtuk,hogy hova menjünk ma. Reggel én hajat mostam,rendbe tettem magam, képeket mutogattam Verának,végül úgy döntöttünk elindulunk,és majd itt a környékünkön fotózgatunk. Elindultunk felfelé,amerre a buszom is szokott mindennap közlekedni. De mi nem álltunk meg a végén,hanem a kis utcákon felmentünk,és egyre feljebb mentünk az utcán
Aztán ahogy megmásztuk felfelé a dombot - amúgy ez még ilyen lakott terület volt ám,házakkal,meg mindennel; de felfelé ritkultak a házak-, én megint lefáradtam teljesen,de megálltunk egy kis erdős résznél. Itt próbálkoztunk pár közös képpel,mert előző nap elmaradt. Vagyis készült kép,de nem tudtunk megállapodni ,hogy melyik használható a sok közül. Így próbálkoztunk újakkal. Sajnos a fények itt is sokat rontanak,de ez még egy egészen vállalható kép; mindketten rábólintottunk.  Aztán utána még itt barangoltunk ezen az erdős részen,de nem nagyon akartunk letérni az útról,mert nem szerencsés. Utána vissza is mentünk a fő útra, s mentünk tovább felfelé. Igazából célja a mai napunknak nem volt ám. Vera életstílusával éltünk,és mentünk előre :D  Volt egy fa ami nagyon tetszett neki,és felmászott rá,én meg lefotóztam,aztán visszafordult,mert felfelé vezetett egy erdős út,és mindenképp meg akarta nézni,hogy hova vezet. Nekem lövésem nem volt,mert ugyan arra felé lakok,de már nagyon fent voltunk valamilyen dűlőben,ami már nem az én hatásköröm.  De végül elindultunk az úton felfelé,s mentünk mentünk,remélve,hogy előbb utóbb elvezet valahova. Akkor Vera felfedezett valami betűs jelzést a fákon,amiről fogalmunk nem volt hogy mégis micsoda,de olyan volt mint a rendes turista jelzések- követhető volt,mert pár méterenként volt egy. Gondoltuk hamarosan elvezet valahova. De folyamatosan mentünk csak,füleltünk,hogy esetleg  hátha van valami,de semmi.
Csak erdő hangokat hallottunk,meg motoszkálásokat,amik nem hiszem hogy embertől származtak,így mentünk felfelé folyamatosan. Aztán az út hol keskeny,hol széles volt,de a jelzés tovább vezetett. abban a tudatban mentünk,hogy bármikor visszafordulhatunk ha szeretnénk. Mentünk a StM (vagy nem tudom mi) jelzés után,ami egyszer csak egy rendes turista jelzésbe torkollott. Vagy legalábbis a zöld csík is,meg ez a másik jelzés is egy fán volt,és onnantól csak a zöld csíkot láttuk.  Egy idő után már nagyon untuk,hogy csak megyünk megyünk cél nélkül,ne tudtuk hova vezet az út,és meddig kell menni. Párszor vissza akartunk fordulni, és párszor én ki is akadtam,mert megint voltak olyan részek ahol totál sziklás volt az egész út,és hát megint az új bakancsomba mentem.  Kicsit kiakadtam,mert ugye nem így terveztük,ugyanis ha tudom,akkor nem ebbe jövök.... De végülis nem tehet róla senki,mert semmi erdőzés nem volt tervben,szimplán csak a környékünkön akartunk sétálgatni, ugyanis nem akartunk nagyon elmászkálni, mert le volt egy kocsi beszélve estére Verának,ami vitte vissza Pestre. Szóval ma sürgetett az idő,szóval light-osra terveztük. Ahhoz képest délután már erdőben voltunk,és megint sziklákon ugráltunk :D  Aztán már nagyon bent voltunk az erdőbe,ott megint felmerült a kérdés,hogy forduljunk e vissza,de akármennyire elegem volt,meg féltettem a bakancsomat (:P) mondtam,hogy menjünk tovább. Aztán elértünk egy elágazáshoz,ahol újabb jelek voltak,amit eddig nem láttunk,de folytatódott a mi zöld jelzésünk is,szóval elgondolkodtunk,hogy menjünk e tovább (ugyanis nagyon meredek és totál sziklás út következett), vagy forduljunk most már vissza mert eleget jöttünk. Végül jött egy család,akiktől azért megkérdeztük,hogy mégis merre visz az út,és mikor ér véget. Mondták, hogy a Jakab hegyre. Na én itt köpni nyelni nem tudtam! Mi a fene?! Hogy a fenébe keveredtünk fel idáig??? Lényegében a kis utcánkból elindultunk felfelé a dombon,be az erdőbe és ott is fel...végül kijutottunk a Jakab hegyre vezető úton, úgy mint tegnap. Csak tegnap a másik oldalán voltunk. Ez nagyon ijesztő volt. Azt mondta a hapi,hogy még kb. 1 km és fent vagyunk a romoknál. Hát ez iszonyú kecsegtető volt,de az út felfelé annyira necces volt.... Nagyon meredek volt,és totál sziklás,meg köves. Végül Vera lelkesedése rávett,és végülis igaza volt,mert ha már eljöttünk idáig,akkor ne a cél előtt pár lépéssel adjuk fel. Szóval ezzel a lendülettel megindultunk... Hát az út nem esett jól,de egyikünknek se. A fentebb lévő képen látszik is valamennyire az út- borzalmas. 
Végül elég sokáig felverekedtük magunkat, megint jöttek velünk szembe,kértünk útbaigazítást megint,hogy mégis mennyi van még vissza (nem volt kilóméter óránk :D), aztán mondta a pasi,hogy még egy kilóméter kb. xDD De jó mondom,az előző is ezt mondta :D Mondjuk Vera az örökös optimizmusával mondogatta,hogy nem sok ám ,nem sok ám, csak hegynek felfelé szar. :D  De  nagy esések kelések közben felértünk. Én már majdnem megfulladtam, de szerencsére volt egy lankásabb rész- amit ki is emelt a pasi mikor mondta,hogy mennyi van még vissza- , és azon könnyebb volt menni már (:
S végül kiértünk  a terepre! Nagyon szép volt egyébként. Valami kolostor rom volt,meg valami teljesen lerombolt épület. Nem olvastuk el a leírást,mert sietnünk kellett -ugyanis még mindig az volt a baj,hogy vissza is kellett valahogy érni. Szóval bejártuk a romot,csináltunk pár csodás képet,amit mindjárt meg is mutatok. Aztán Vera még a torony részbe is felmászott (volt a kolostornak egy torony része), és onnan is lőtt képeket. Nagyon szép hely volt,és amire figyelmes lettem,az az hogy tele volt katicával az egész *-* (vagy legalábbis ezekkel a katica utánzatokkal).  De olyan cukik voltak *-* ♥

No de mutatok képeket!






Ez még odafelé az úton




A közös képünk itt készült




Vera fát mászott (:




Az a bizonyos jelzés :D Ezt követtük egy ideig,és ez váltott át a zöld csík jelzésre,és ezt nem találtuk meg visszafelé, s emiatt tévedtünk el. Ergo: minden baj okozója :D




A katicám *-* ♥




Erdei út




Valahol itt ért véged a StM jelzés; Vera szerint a fára fel kellett volna mászni :D




Zen kert :P




A moha itt is megtalálható *-*




Valakik ráértek. Ilyenekkel volt a sziklás rész oldala kirakva




Nagyon zen :D




A torony rész -amire felmászott Vera,s onnan is készültek képek.




A hely leírása




A romok felé




A romok *-*




Gondoltam odapofátlankodok :P




Szép volt ez a boltív (:

Igazából a rom részek a lényeg,nem én.



Nekem ez nagyon tetszett. Tökre Kör filing azzal a kúttal a közepén :D




Tiltott ,elzárt részek :D




Vera




Jó időnk volt,és a szél besegített a jó képhez.













Vera felmászott a toronyba,és onnan fotózott :P Én lent türelmetlenül vártam.




Nos vannak még képek,de ennyi elég lesz szerintem (: A helyzet az volt,hogy nagyon kellett rohannunk,mert hát le is kellett a hegyről érni. Megindultunk,és hát a lendület vitt is minket. Útközben találkoztunk  egy fotós bácsival meg a kutyáival; tökre jó fej volt,leállt velünk beszélgetni,elmesélte,hogy gombákat fotóz, meg megmutatta a képeit, kérdezte milyen gépünk van- majd elkezdett erről beszélni (mert ő ellentáboros volt- cannon); de hamar elköszöntünk tőle,mert sietni kellett.
Aztán mikor már lent voltunk,furcsán ismeretlen volt az erdős rész,meg voltak kanyargások,amikre ide felé nem láttunk.... Ami még gázos volt,hogy azt az StM-es jelzést nem láttuk sehol. A zöld jelzést követtük,és arra számítottunk,hogy majd egyszer csak felbukkan az a másik jelzés is,és oda visszajutunk ahonnan elindultunk. Hát ehhez képest úgy eltévedtünk mint a vak emberek.  Hát én kisebb pánikba estem,mert ugye sietni kellett,időre mentünk,és hát eltévedtünk egy erdős részen,amiről fogalmunk sem volt hogy hol van,vagy mi ez. Mert már a Jakab hegyről rég lejöttünk, és egy sima erdős részen voltunk,egy zöld jelzést követve... Igen ám,de egyszer csak a zöld is megszűnt :D Na itt totál készen voltunk,és néztünk mint Rozi a moziba,hogy ezt mégis hogyan??? Láttunk két utat,elindultunk az egyiken lefelé,mondván,hogy úgyis lefelé megy,csak visz valahova. Visszafordulni megint csak nem lett volna értelme,mert hát bolyongani felesleges..., Szóval mentünk előre egy úton,és hosszas menetelés után kijutottunk egy lakott területre- valami dűlőbe. Na itt már örültünk,mert végülis emberek közt vagyunk és ha esetleg nagyon akarunk valamit kérdezni,akkor becsöngetünk valakihez. De feltaláltuk magunkat,mentünk lefelé folyamatosan,és ennyi. Végül kijutottunk abban az utcában,ahol egy régi barátnőm lakik,és onnantól megkönnyebbültem,mert utána tudtam az utat. De azért nagyon parás volt,hogy totál eltévedtünk. De azért vicces,hogy egy szimpla egyenes úton,jelzésekkel körül véve mi simán eltévedtünk :D A zöld megtévesztett minket,mert valahol rátértünk a zöldre,és nem azokat a betüket követtük. Nem tudom azóta se ,hogy hogyan csináltuk,de ijesztő volt.

2 megjegyzés:

  1. Tök jók ezek a romok, durva hogy oda kerültetek :)! Ahogy nézem nem lehettek sokan ott fent, tökéletes fotó hely. Rohadt jól nézki. Kiváncsi lennék hogy mit irt az a tábla :D. De megint jó képek készültek ám ;)! Hehe most már megtudom érteni a gombás faszit, van mit fotóznia :D! Jellemző hogy visszafelé eltévedtetek, de a lényeg hogy kikerültetek onnan :). :D. Ejj jó kis kirándulós hétvége volt ez :)!

    VálaszTörlés
  2. Látom ezek a romok izgatják a fantáziád :D Egyébként igen,baromi szép volt! A fotó nem is adja úgy vissza; élőben még izgibb volt! De tervezem még hogy felmenjek,csak hát oda nagy lelki erő kell :D Amúgy nem volt fent senki; mikor felértünk 2 pár ment lefelé... és mikor indultunk le ,akkor két bicajos beszélgetett a padoknál. Szóval mi voltunk csak.
    a fa táblát átküldhetem ha gondolod,és akkor ránagyitva elolvashatod (: Szerintem látszik az irás.
    Köszii ^^ Reméltük,hogy lesznek használható fotók (:
    Az eltévedés meg alap :D Figyelj, a nők még az egyenes úton is lazán eltévednek :D legalábbis én mindenképp,de szerintem vagyunk ezzel még páran :D Most lehet hogy neked mint pasi fel sem tűnt volna,és vágtad volna merre kell menni visszafelé. Hát mi csak azt hittük,hogy tudjuk XD

    VálaszTörlés