Gothmas - avagy ráhangolódás a karácsonyra az én stílusomban

Már csak egy nap!

Alig várom már,hogy vége legyen a pénteki napnak,és egy kis időre elszabaduljak a munkahelyemről. Egyszerűen borzalmas az egész már. Hét eleje óta hasmenésben szenvedek,ami egyszerűen nem akar elmúlni,mindemellé társult a jó kis náthám,mert vannak oly értelmes munkatársaim,akik képtelenek arra,hogy odategyék a kis kezüket ha tüsszögnek,köhögnek. Én meg persze rosszkor voltam rossz helyen...Az amúgy is legyengült immunrendszeremnek jól jött... Főleg így karácsony előtt két perccel. De mindegy,úgy érzem kilábalóban vagyok ebből a sok nyavalyából. Hihetetlen mennyire áldom az egészséget,és mennyire rossz mikor szenvedek. Napok óta nem tudok semmit enni,fújom az orromat,a testem eltunyul mert ugye emiatt nulla mozgás..Egyszerűen unom már. És mindezt azért,mert van egy gennygóc bent és a szülők is annyira sérültek,hogy képtelenek felfogni,hogy gennyfertő a gyerekük.
No,de azért vannak szép pillanatok is. Főleg ez a tudat hogy egy nap :D Alig várom,hogy kiszabaduljak onnan,és neki álljak a magam teendőinek. Ugyanis én abszolút elvagyok maradva pl. a karácsonyi ajándék vásárlással. Se időm,se hangulatom nem volt rá. A hangulat kezd megjönni,de az időm semmire nem elég. betegen meg a halál mászkál.
A munkahelyen az egyik anyukától kaptunk egy kis csomagot- nagyon rendes volt tőle. Az autistánk anyjától kaptunk egy toboz csokit,meg rajta egy fényképet a kislányról,rajta Boldog Karácsony felirattal (: Nagyon cuki (:

Nem ez az a kép,de ez az a kislány. Én is fotóztam már. Eléggé jó fotó alany,és ráadásul ezt élvezi. (:
Ezen kívül végre beszerelésre került a Viktortól kapott monitor is *-* Annyira örültem,mikor annak idején mondta ,hogy sikerült megszereznie nekem a lapos monitort. Ugyanis az enyém az a régi pici képernyőjű ,bazi nagy hátuljú szar volt... és mikor játszottunk a pálya felét nem is láttam,plusz  egy idő után elfáradt a szemem és kifolyt. Aztán akkor említette meg,hogy szerez nekem egyet. És végre elkerült hozzám *-* Hamarosan fel is avatjuk- játék terén. Hétvégére terveztünk egy kis partit,mert se neki se nekem nem kell mennem dolgozni (szerencsére) így végre jut idő másra is a munkán kívül. (: Reméljük semmi nem jön közbe,senki nem hal meg közben,nekem nem ujjul ki semmilyen nyavalyám -.-"

Az aranyköpések

Ez egy elmaradhatatlan eleme a hétvégéknek- Szilvi mindig buzgón jegyzetel ha olyan van; persze másnap mindig kiderült,hogy az csak aznap volt vicces,utána már nem biztos hogy értjük :D
Most megint Szilvitől másolom ki,mert én nem emlékszem fejből.


Zsófi: - "Megfogcsizod? Puszcsi!"
Én: "- Na, árad a csí..."

"Föliszom magam!" - Zsófi érdekesen szokott ragozni :P






Zsófi: "- Zsír!"
Én: "- Nem! Az egészséges életmód hívei ilyet nem mondanak! Ők azt mondják, hogy olaj!"

"A horrorok tanulságai: ha valaki fogdossa a lábadat és fingszagot érzel, démon van a dologban :P" - Én

"Megszállt minket az alkohol démona!" - Én

"Te nem értetek?" - Zsófi

Zsófi: "- Nem hallom a filmet a gennytől!"
Viktor: "- A pia ment rá a füledre, nem a genny!"

Egy elérzékenyült pillanatunkban Viktor kettőnk nevében is vallomást tett Zsófinak:
"- Mi is szeretünk, baszd meg!"

Bloody Mary-zés közben:
Én: "- Kiszívom a véredet!"
Viktor "- Kifingom a véredet???"

"Elmegy a lényege a piának!" - Zsófi megint jól megaszonta.

Az egyik filmünkben megszólalnak:
"- Mi folyik itt?"
Én: "- A genny!"
(valamiért ez a hétvége a genny körül forgott... )

Ismét filmes megszólalás:
"- Érzel valamit?"
Viktor: "- Fingszagot!"

Én: "- Büdös lesz, levettem a papucsom"

Zsófi: "- Nem álmos vagyok én!"
Viktor: "- Részeg!"

"Mi el tudjuk olvasni a feliratot, csak nem értjük!" - Zsófi

Viktort éppen whiskey-zésre biztatom:
Én: "- Vedd ki, kérlek a kedvemért!"
Viktor: "- Itt a Zsófi előtt???"

Viktor kissé illuminált állapotában próbálja kitalálni milyen gyümölcsöt fogyaszt éppen:

"Banán! Nem, mandarin! Áh, mindegy, zöldség-zöldség" - Viktor

"Annyira részeg vagyok, hogy már a kínai feliratot is el tudom olvasni" - Viktor

Zsófi: "- Csinálsz rólunk fogyatékos képet?"
Én: "- Az nem lesz nehéz..."

"Zsófi alatt inaktív a talaj" - Viktor

"Belefolysz a billentyűzetembe!!!" - Viktor (fogalmam sincs milyen szituáció eredményezhette ezt a mondatot XD

Insidious 2 nézése közben:
Én: "- Ott lesz, ott lesz, mindjárt ott lesz a szellem!!!!"
Zsófi: "- Nyugi, úgysem látjuk..."
Naná, hogy pont elment a szellem előttünk :D

Vizsga utáni lazulás Szilviékkel

Régen volt már nyár. Nyáron volt az utolsó alkalom,hogy láttuk egymást Szilvivel és Viktorral. Nagyon hosszú idő ha bele gondolunk,mert már december van. Mindenki túl van nagy szenvedéseken,betegségeken,mindenen.... Így hát ismét eljött a találkozó ideje. Mint korábban említettem nagyon ki volt centizve,mert   reggel én még elmentem vizsgázni 8ra,és féltem,hogy a 9:30as buszt nem érem el... Utána meg már csak 15:40kor jött volna,ami este 5 után ért volna fel. Az meg kinek jó.
De szerencsésen nagy pánikolások közepette elértem a buszt és egész hamar felértem ^^ Miénk volt a délután.
Annyira rossz volt hirtelen lepattanni a buszról,ugyanis végig ültem,meg ugye még sokk hatás alatt voltam,és mikor leszálltam,azt hittem összesek. De olyan jó volt őket látnom (: Tipikusan az az érzés,amikor az ember  kedves ismerősöket lát és megtelik a szíve örömmel. Nagyon örültem,el sem tudom mondani. Csak sajnos akkor abban a pillanatban megijedtem,nehogy összeessek =/

Persze Szilvim a nyakamba ugrott,aminek nagyon örültem,de majdnem akkorát estünk ott a megállóba mint az ólajtó :D De azért örültem neki,mert jó érzés,meg jó látni mikor fontos vagyok valakinek (:  Amúgy se vesz körül sok jóbarát,így én nagyon becsülöm és értékelem azokat akik vannak (: Jó,volt már rá példa ,hogy összeszólalkoztunk,de melyik emberi kapcsolatban nincsen?! Eléggé monoton lenne az élet,ha minden szép és jó lenne. Ettől függetlenül az érzéseim feléjük semmit nem változtak. Mindig örömmel megyek hozzájuk,mindig mindent örömmel elmesélek nekik,és bármit meg is tennék ha szükségük lenne rá. Fáj,hogy nem vagyunk napi szinten kapcsolatban,mert mindig az a félelmem,hogy túllépnek rajtam. ez sajnos gyerek kori trauma,ugyanis gyerek koromban volt az,hogy mikor összebarátkoztam valakivel,pár hónapon belül rám unt,és jött valaki más aki érdekesebb,vagy többet tudott adni mint én. Emiatt féltem minden barátságomat,főleg mikor az illető mással is jól el van. Az olyan rosszul tud esni,pedig ebben igazából semmi nincsen. Tiszta őrült vagyok.
No de visszatérve;  Nagy volt az öröm mikor megérkeztem ^^ A kocsiban kicsit punnyadtunk,meg dumálgattunk, mikor felértünk hozzájuk,akkor még beszélgettünk,meg kaptam Szilvitől tökre fincsi estebédet :D Halat csinált párolt zöldséggel- imádtam.  Addigra már megnyugodtam,lement a stressz és jól éreztem magam.
Aztán elkezdtünk készülődni,ugyanis mentünk a Hobbitra *-* Voltak olyan drágák és meghívtak a Hobbitra. Mindhárman fanok vagyunk amúgy is ^^ Előtte még otthon készülgettünk; Szilvi kisminkelt :D  Nagyon szép lettem :D Aztán hosszas készülődés során elindultunk. A plázában megvettük a jegyet,majd körbemászkáltuk és gyrosoztunk *-* Az az életem értelme,imádom a gyrost. Utána kezdődött a film ^^ Nekem amúgy nagyon tetszett,imádom ezt a történetet!  Az egész jól megvolt csinálva, jó kis effektek voltak benne, jó koreográfiákkal és a sárkány is jóra sikeredett *-* Imádtam.
Aztán mozi után hazaindultunk,ahol úgy döntöttünk,hogy horror estet csinálunk, piálással megfűszerezve :D  Megnéztünk két horrort,amik közül én egyiket se láttam még; Démonok között, meg a Kísértetjárás Connecticut-ban.  Nagyon parás filmek, de így ittasan vicces volt. Mindig megállítottuk a filmet,mert mindig röhögtünk valamin,Szilvi irogatta  az aranyköpéseket, Viktor meg fotózott xD 
De teljesen megérte,mivel mindannyiunknak kemény hete volt,ők is melóztak,én is,plusz a hülye vizsga,így belefért. Ittunk finom likőrt,meg kevertem Bloody Mary-t,ami meglepően jó volt. Plusz gyomorkeserűztem,mert nem szeretem a pálinkát :D  Meg vodka narancsoztunk,illetve a víz az elmaradhatatlan :P Aztán egyszer kimentünk kaját csinálni.... hát ott is érdekeset alakítottunk. :D De végül a szenyók elkészültek.
Végül hajnali 4 körül eltettük magunkat,mert másnap azért fel kellett kelni. Ugyan nem mentem haza délelőtt,de azért jó lett volna összeszedni magunkat.  Felkeltünk és megnéztünk megint egy horrort,mert az se láttam még-de kiderült,az mindhármunknak új :D Az Insidious 2őt. Nagyon jó volt!! :D Mi Viktorral nagyon élveztük,Szilvi eléggé pánikolt tőle,pedig remek film.
Nagyon élveztem a hétvégét,megint születtek idiótábbnál idiótább képek,poénok... és olyan hangosak voltunk mint a cigány családok xD De rájöttünk,hogy ahogy részegedünk le,egyre inkább nem értjük azt hogy a másik mit mond,és automatikusan  elkezdünk ordítani a másiknak-mert gondoljuk,hogy süket a másik :d Szóval mindenki örül neki ha ott vagyok xD
Nagyon élveztem,és nagyon köszönöm Nektek a meghívást,nagyon jól esett lazulni,még ha csak rövid időre is! De ami késik az jön,és jövök máskor is ^^ (ha meghivnak ezek után :P )

És itt van pár kép ^^

Mozizás előtt,kisminkelve ^^

Szilvi kreálmánya ^^

Ezt kaptam ebédre (:

Cukiság

Itt már enyhén szétcsúszva :D

Már jól éreztük magunkat :D

Jóságos pszichopaták vagyunk :P

Ittasan is cukik ^^

1000 voltos mosoly

Mozi előtt a váróban- jellemző :D

Szintén jellemző :D

Mozinál ^^

Mosoooly ^^

Túl az óperencián.... na jó,csak a vizsgán

Annyira de annyira nagy megnyugvás ez nekem,hogy végre túl vagyok ezen a feszültség gócon. Már hetek óta idegeskedtem,mivel nem voltam megcsinálva a tételek,és az idő egyre sürgetett. Iszonyú volt ez a pár nap. 40 tétel volt kisklinikumból- mindenféle betegség,okok,tünetek,kezelési módszerek-, és egy hetem volt rá X_X Azt se tudtam,hogy álljak neki, végül úgy döntöttem ,hogy nagy vonalakban kidolgozom. Összekukáztam az anyagot nagy nehezen... Alextól is kaptam könyveket,mert ő is hasonlót tanul. De végül sikertelennek bizonyult az egész,mert mínusz 11 tétellel indultam sajnos. Pénteken az életemet is elidegeskedtem,szombaton meg duplán!
Ugyanis szombaton reggel 8tól volt a vizsga,de 9:30kor meg indult a buszon fel Pestre,ugyanis Szilvivel is megbeszéltem a találkozót szombatra. Nagyon ki volt centizve.
Szombat reggel sokkot kapva,idegesen neki indultam,hogy lesz ami lesz... A tanár meg is érkezett időben,be is mentünk,aztán sikerült olyan tételt húznom,ami jó is volt! A légzőrendszer allergiás betegségeit húztam. Ezeket tanultam meg a legelején,plusz mivel allergiás vagyok nem para a téma.
Le is feleltünk hamar, jó jegyet kaptam (4est *.*) ,majd 9kor elindultam le a pályaudvarra. Ott nézegettem a táblát,meg a 8as kocsiállást,hogy tényleg ki van e irva a pesti járat. beijedtem egy pillanatra ,mert se a nagy táblán nem volt,se a 8asnál. Az infósnál megkérdeztem,és ő is 8ast mondott,szóval kilibegtem,aztán akkor láttam hogy már bent áll a busz -.-" Még ezen is pánikoltam egy sort. de nagy nehezen felértem végre pestre *-* De az már egy másik történet :D

Vizsga előtti pánikrohamok

Annyira frusztrált vagyok már hetek óta,hogy elmondani nem tudom. Blogot se irtam, egy közösségi oldalra se néztem fel,még facebookra se sűrűn (max. hogy jött e valami irdatlanul fontos dolog). Elkeserítő,de semmire nincs időm. A képemről lesül a bőr,hogy a barátaim,szeretteim semmit nem tudnak rólam,mert két szót nem írtam. Szerencsére azért akik igazán szeretnek keresnek is,még ha tudják is hogy most nehéz az életem (:  Szóval akármennyire nem látszik,nagyon örülök a "zaklatásoknak",csak épp reagálni nem tudok azonnal.
Ugyanis kevesebb mint egy hetem van vizsgáig. Ezelőtt egy-két héttel lebetegedtem két hétre,akkor amiatt nem ültem géphez, most meg be kell hoznom a lemaradást azonnal,mert a hét végén vizsgázom!!!  Hihetetlen pánik van rajtam,ugyanis egy betűt nem tanultam ezelőtt,és még csak most álltam neki a tétel sornak. azt azért elárulom,hogy nem 10 tételről van szó,hanem 40 darab szóbeli tétel,ami eléggé kifejtős. Nos ezt mind kikeresni,kiírni külön lapra,és akkor még meg is tanulni szombatra. Szóval szerintem mindenki eltudja képzelni. Ráadásul kisklinikum modulzáró vizsga karácsony előtt!! Embertelen karácsony előtt két perccel vizsgára készülni, mikor látom,hogy mindenhol ünnepi filing,meg minden ismerősöm készül... én meg itt ülök könyvekkel,tételekkel,papírokkal hatalmas kupiban és azon rágom a körmömet,hogy vajon mit húzok. Se ajándékokat nem csináltam még,se hangulatom nincsen,pedig imádom szívből ezt az ünnepet. A munkahelyen már hetek óta dekorálunk,és tökre buli,de valahogy mikor eljön az idő, hogy haza kell indulnom rosszul leszek,mert tudom hogy vár a tanulás.
Legszívesebben sírni tudnék a félelemtől. Hiányzik,hogy barátnőimmel legyek,hiányzik az eszmecsere velük,hiányzik,hogy Diablozzunk Viktorral,hogy Szilvivel lelkizzünk, vagy legalábbis hogy kicsit elszakadjak már innen. Már kedd van és van 3 napom,hogy a maradék harminc valahány tételt megirjam és megtanuljam. Pánik. A környezetemben élők fülét már lerágom és szétidegeskedem magam. Most jön az hogy összeveszek mindenkivel az idegbaj miatt.
Bár ha belegondolok,akkor ez a 3 nap nem csak átok,de áldás is,mert így vagy úgy túl leszünk rajta. Mondjuk már pénteken túl lehetnék rajta,ugyanis a hivatalos felállás szerint pénteken van óránk délután 4-től este 8ig,és úgy volt,hogy mehetünk vizsgázni akkor is.... Én mentem volna,mert akkor mehettem volna pénteken Szilviékhez Pestre... Erre a héten megtudtam,hogy szombaton 8ra kell menni. Király.  De szerencsére a terveket így se kell lemondani,mert szóltam a tanárnak,hogy én futok úgyhogy engem fejezzen le először :D  Szóval valahol várom is- totális kettős érzés. Félek,de várom is.

De most futok vissza tanulni,meg tételt írni- csak gondoltam valami életjelet adok magamról. És sok minden történt azért,szóval ha nem kapok infarktust,esetleg sokkot szombaton akkor majd amint lesz időm irok (:

Betegség betegség hátán

Az ember ilyenkor kezdi el értékelni igazán az egészséget! Ilyenkor mikor lebetegszem,és gyenge szar vagyok,mindig az jut eszembe,hogy bárcsak megint semmi bajom ne lenne,bár megint mozoghatnék,bár megint edzhetnék.... Annyira hiányzik az az érzés mikor minden rendben van =(  Mert most semmi nincsen. Egyszerűen ez a makacs genny fertőzés ami megtámadta szokás szerűen az arcüregemet, rátért a fülemre. Nagyon megijedtem mert ilyenre még nem volt példa. Mindig is iszonyúan vigyáztam a fülemre,mert kiskoromban szúrták ,és mondjuk úgy,hogy  inkontinenciális élmény volt (bepisiltam a nő ölébe aki tartott...) Szóval ez nagy tanulópénz volt kiskoromban,azóta rettenetesen vigyázok a fülemre.
Ellehet képzelni mennyire bepánikoltam mikor az arcüregemből éreztem hogy felhúzódik a belső fülemre,ezzel megsüketítve X_X  Miután nem múlt el 2 napon belül,elmentem orvoshoz, aki irt fel antibiotikumot -3 napos kezelés volt-, orrcseppet- amit azóta is használok- , köptetőt- aminek sok értelme nem volt.  Plusz fújtam a bioparoxot ezerrel- az orvos mondta hogy fújhatom fülbe. Oké :D Undorító érzés,ahogy a kőrózsázás is (azt is csináltuk, azt hittem lekaparom a falat.). Egyszerűen nem tudom elviselni ha valami folyadék,vagy idegen anyag kerül a fülembe.... Az orvosnál persze gyakorlatos nézett meg,és persze a fülembe is turizott,és nem nagyon tetszett. Közöltem velük,hogy bármit,csak fülészetre ne.
Az volt nagyon ijesztő,mikor nem csak genny jött az orromból,de vér darabok is.  Na akkor már ki voltam.  Végül a gyógyszerek felpofoztak,már csak a fülem szarozik.  Az is kidurran hébe-hóba,de hát visszadugul. nagyon idegesít,hogy bal fülre süket vagyok (bár néha csak fél süket)
Nem érzem emiatt jól magamat,félek a felülfertőződéstől,mert a gennyforrás még mindig ott van ahol dolgozom.... szóval zsepit tömök a fülembe,mert ezzel is elnyomom a zajokat,meg nem idegesít úgy,hogy nem hallok.   Egy dolognak örülök: hogy nem fájt a fülem. Szóval nem tudom mi a dugulás tárgya,de nem fájt szerencsére. Sokan paráztattak fülfelszúrással,és akkor mindenkinek lekiabáltam a fejét,hogy mi a fenének szúrnák fel,ha nem gyulladt,meg nem fáj,csak bedugult. Hülyék az emberek. Nem hittem el,hogy nincs valami orr- fül csepp amitől jobb lesz.
Hétvégén orrcseppeztem,meg pihentem Alexnél és most már egy fokkal jobb. Remélem végleg eltűnik (: