FőoldalAnnyira furcsa az egész. Régebben ha valaki azt mondta,hogy beszéljek magamról,akkor úgy kellett órákig gondolkodnom azon,hogy mit is mondhatnék neki, ma meg már ott tartok,hogy órákon át képes vagyok beszélni magamról. Azt hiszem azóta sok minden változott.
Illetve sokszor érzem,hogy kezdenek megváltozni azok a dolgok is amik eddig természetesek voltak- pl. eddig rajongtam a macskákért. Nem azt mondom,hogy ma már nem így van,mert imádom őket,de valahogy nem úgy mint eddig. Kicsit nehéz erről beszélnem,mert nem tudom úgy kifejezni,hogy más is megértse,vagy átérezze. A lényeg hogy lelkileg átalakulóban vagyok.
Volt egy olyan pillanat,amikor belém vágott egy érzés,hogy rajongok a sárkányokért. imádtam ezeket a lényeket azelőtt is,de amit akkor abban a pillanatban éreztem kicsit több mint szimpla szeretet.
A legfurcsább változás a hangulatomban lett. Olyan szinten nyugis vagyok mostanság ,hogy nem igaz. Történik valami vita,vagy valami,nem tud felidegesíteni. Nem tudom,hogy ennek örüljek e,vagy ne,mert az se túl jó,ha semmi nem érdekel.
Mondjuk ez nem a legjobb szó,mert érdekelni érdekel,de nem kavar fel semennyire. Lehet hogy azért volt ez,mert nem gépeztem manapság sokat. Hát nem lehet tudni. Mindenesetre jó ez a nyugalom. Remélem nem lesz senki aki nagyon felhúzna,jó érzés ez =)
Aztán itt van még ez a másik fura érzés,hogy valahogy mindenkit kedvelek. Mármint szeretem meghallgatni az emberek nyomorát,és szeretek rajtuk segíteni. Azt hittem,hogy ez a lelki állapot tart egy napig,aztán ennyi,de nem,még most is érzem.
Lehet,hogy a végén jó ember leszek :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése