Oldalak

2016. július 30., szombat

Mit tennél ha.... ?

.. ha autista gyermeked születne?

Minap olvasgattam egy remek könyvet,ami egy autista gyerek szemszögéből világosítja fel a szülőket arról (és az érdeklődőket),hogy milyen az ő kis világuk,mit érdemes és mit nem érdemes csinálni. Rengeteg szakkönyvet olvasok a témában,mert alapból maga az autizmus a munkám által része az életemnek, illetve valamiért érdekel már egy ideje az egész téma.

Valószínűnek tartom,hogy ezt a "Mit tennél ha..?" rovatot többször fel fogom hozni,mindig más témában,mert nagyon sok minden foglalkoztat és itt legfőképp a Ti véleményetekre vagyok kíváncsi. Én is leírom,hogy miről mit gondolok nagy vonalakban,de főleg az érdekel,hogy Ti mit tennétek ezekben a helyzetekben. Most épp az autizmus az aktuális.
Egyébként annyit megjegyzek,hogy nem vagyok szakértő és gyerekem sincs aki ilyen lenne, viszont az élet úgy hozta,hogy mégis közöttük mozgolódok,részesei az életemnek és nem is egy hanem jóval több. Minden tiszteletem azoké,akik a nap minden másodpercében ilyen embert nevelnek és küzdenek,hogy jó helye legyen a világban.

Nos,ha valakinek idegen az autizmus szó,akkor megpróbálom a legegyszerűbben körülírni. Nem,nem fog menni,mert túl széles körben mozog az egész. A legegyszerűbb szór rá a hétköznapi ember számára,hogy: fura. Nem azért fura,mert máshogy néz ki külsőleg, más a stílusa,vagy mert extrémebb, hanem mert a viselkedése eltér a megszokottól.

Persze azt itt megjegyzem,hogy az autizmust a mai napig kutatják és elemzik,ugyanis annyiféle fajta van belőle,mint égen a csillag. Autizmus spektrum zavar (ASD) lehet,hogy több embernek is ismerős fogalom,amik a  PDD-k (pervazív fejlődési zavar) gyűjtő neve alá tartoznak(ahogy minden más ilyen rövidítés).
Egyébként ez az ASD rövidítést nagyon sok ember használja így az internetes kommunikáció során, és sokszor ha jól értelmeztem akkor a 'LOL' rövidítés helyett van és nem értem miért. Nekem ez sose volt szimpatikus és amióta tudom mi tartozik a rövidítéshez (már jó régóta),még inkább zavar. Szóval ha valaki nagyon vicces kedvében van,nekem ne ASD-zzen mert elküldöm messzire. Szörnyen bosszant ez a fajta tudatlanság és,hogy egy olyan rövidítéssel szlengeskednek,amivel nem kéne.

De nagyon elkalandoztam bocsánat. Vannak főbb kategóriák a PDD-n belül ahogy fentebb is említettem, ide tartozik még az Asperger- szindróma (elvileg ez a legismertebb és több ilyen él közöttünk mint gondolnánk), meg a PDD-NOS (nem meghatározott pervazív fejlődési zavar)- ez annyit tesz,hogy az emberkémnek autizmusra hajazó viselkedései vannak,de valahogy egyik kategóriába se illik bele-, akkor a RETT- szindróma, stbstb...
De igazából nem akarok belemenni így a szakmai részbe,hanem inkább konyhanyelven beszélgessünk.
Szóval írtam fentebb,hogy az ilyen emberek furák. Ami feltűnhet náluk,hogy olyan mintha nem ebben a dimenzióban léteznének,bizonyos dolgokra lekorlátozódik a figyelmük, nem néznek a szemünkbe direkt,nem nagyon élnek szociális életet, viccet nem értik, képletesen nem lehet hozzájuk beszélni, ha  valami kiveri náluk a biztosítékot,akkor a bevásárló központ közepén is tombolni kezdenek (úgy vettem észre,hogy sok esetben ilyenkor tér és idő nem számít nekik,se a helyszín,se az,hogy hányan látják- néha a női ciklushoz tudom hasonlítani,mikor idegbetegek vagyunk, persze az ő kirohanásuk sokkal intenzívebb),nem mindenki viseli a személyes kontaktot,az érintést ,stbstb. Napestig sorolhatnám a különböző jellemző dolgokat rájuk.

Megmondom őszintén,hogy nem tudom mit tennék ha autista gyerekem lenne. Ezzel a fő gond az,hogy nem is azonnal derül ki persze,hanem már eltelik a születése után pár év. Oké ,csecsemő korban is vannak jellemző vonások,ami miatt gyanakodni lehet, mégpedig az,hogy nem készül fel a gyerek arra mikor fel akarod venni, nincs szemkontaktus, nem izgatják a mindenféle körülötte lévő dolgok- illetve vannak még biztos egyéb dolgok, több könyv is foglalkozik ezzel.

Nem merem azt mondani,hogy "sajnos nem lesz jobb soha a helyzetük,mert ez nem betegség amit gyógyítani lehet", mert azok akik anyák és ilyen gyereket nevelnek, nem biztos,hogy a problémát látják ebben. Felfoghatják új lehetőségként, más világként, egy feladatnak amit ők kaptak az élettől. Elég sok pozitív gondolatot olvastam külföldi emberektől ezzel kapcsolatban. Az egyik könyvben kijelentette egy anya,hogy nem szereti ha a gyerekére azt mondják,hogy "autizmusa van",mert hogy ez egy állapot ami a gyerek személyéhez van és sokkal inkább az "autizmussal élő" kifejezést részesíti előnyben.

Ahányan vagyunk annyiféle gondolat van erről,mégis sok olyat hallani,hogy a szülők lemondanak az ilyen "fura" gyerekről. Sokak számára ez gonosz és szemét dolog lehet. Én úgy érzem,hogy nem lehet elítélni semmiért senkit,hisz meg van az oka a döntéseinek mindenkinek. Ha belegondolunk,akkor a régi időkben is megváltak az életképtelenektől,akik csak hátráltatták a közösséget. Mára azért humánusabb az élet ha azt nézzük,mert vannak helyek ahova befogadják az ilyen embereket, van lehetőségük tanulni,fejlődni és ezért hálásak lehetünk. Tudom nem jut mindenkinek arany élet,de megnyugtató a gondolat,hogy akin tudnak az ilyen helyek segítenek.

Most ennyi évesen,ezzel a fejjel azt mondom,hogy nem biztos,hogy bemernék vállalni egy ilyen gyereket- lévén,hogy közöttük dolgozom, tudom,hogy mindegyik nagyon más kategória és nagyon más bánás mód kell mindegyiknek és nem érzem azt,hogy nekem menne ilyesmi (nem beszélve,hogy innentől mindenfele rohangálás,papírok,bizonyítékok,hogy tényleg "sérült",stb).
Viszont azt sem mondom,hogy ha ilyenre kerülne az életem,akkor valóban így döntenék. Egyrészt fogalmam sincs milyen az a pillanat érzelmileg mikor az anya meglátja a gyermekét -de azt mondják,hogy mesés és innentől képtelenek az anyák elszakadni- , illetve ha meg már meg van és csak később derülnek ki a gondok,akkor lehet nem is menne az elszakadás. Nem tudom.

Épp ezért,kíváncsi vagyok a Ti gondolataitokra is ezzel kapcsolatban.

2016. július 24., vasárnap

Moziélmények - Amikor kialszik a fény és egy kis szülinapozás

A hétvége úgy alakult,hogy spontán elugrottunk délután moziba. Szombat reggel jött le hozzám Zoli, én meg haza melóból, félúton találkoztunk és hazajöttünk. Itt anyuék szerveztek nekem szülinapi összejövetelt -bulinak nem tudom,hogy nevezhető e ,mert csak szűk családi összejövetel. Idén jó volt,mert Rockmaraton után Abonyban  ünnepeltük meg a szülinapomat -amire mellesleg nem számítottam, szóval alaposan megleptek. Zolitól kaptam amúgy egy új telefont és a már oly sokat emlegetett sajttortát ♥ Mindig csak szó volt róla,hogy  teába ittam már,de soha nem kóstoltam, így meglepett eggyel. ♥ Aztán ugye így Pécsen is megtartottuk anyuékkal.
De míg ők készülődtek,mi spontán úgy döntöttünk,hogy elmegyünk a moziba,mivel ezt a Lights out- ot már nagyon régóta vártuk és azt hiszem 22.én vagy hogyan jött ki mozikba - még a Démonok között 2 előtt mutatták be az ajánlóját és ott tudtuk,hogy meg kell lesni.
Most meg pont időben voltunk,pont le is tudott jönni Zoli,szóval nem lehetett kihagyni. A film kezdése előtt kicsit aggódtunk azért,hogy esetleg nem fogja megérni,hogy eljöttünk rá,mert bár a trailer eléggé jumpscare-es volt ,de ilyenkor mindig az van,hogy el is lövik az összes "poént" a filmből.
Igazából nem mondom,hogy elégedetlen vagyok,sőt. Nem volt egy nagy eresztés történetileg,de érződik,hogy itt nem is erre mentek rá. Mostanság nem sűrűn készülnek horror filmek- jók meg pláne-, így ez a kettő ami most kijött áldás (Démonok között és ezt).
Nem szeretném lelőni a filmet ,így  megkapjátok a trailert :D

Ami nekem tetszett,hogy annak ellenére,hogy nem a történetre mentek rá,azért kidolgoztak egy egyszerűbbet; a szereplők nem voltak 'hülyepicsaszindrómásak',ergo eléggé életszerűen viselkedtek: mikor meg kellett ijedni megijedtek, ha intézkedni kellett,életszerű döntéseket hoztak, nem volt idétlenkedés,meg felesleges hülye húzások. Egyszóval nem idegesítettek a karakterek, sőt nekem mindegyik szimpatikus volt (!!),  és meg is állapítottuk Zolival,hogy az anyuka kifejezetten jól játszotta a szerepét.
Kellően félelmetes is volt,de itt is azt tudom mondani,hogy inkább csak azért mert a hangeffektek nagyon hangosak voltak- bár most figyeltem,hogy az előttem lévőket ne rúgjam le :D

Nem vagyok annyira lelkes mint a Démonok közöttnél,de ezt is nyugodt szívvel ajánlom azért. Szerintem jók az ilyen sötétben történő para dolgok. De többet nem nagyon akarok mondani,mert nem spoilerezek.

Annyit még a végére hozzáfűznék,hogy nagyon szépen köszönöm a sok kedves felköszöntést mind fbon,mind telefonon- jól estek.  A barátnőktől kapott ajándékokat is külön köszönöm- Szilvitől a Nyx rúzsokat, Esztertől a képkeretet meg a tortát. Nagyon kedves volt mindenkitől.

2016. július 20., szerda

Rockmaraton 2016

Hiába fogadom meg minden évben,hogy nem megyek le rockmaratonra végülis mindig úgy döntök,hogy de. Most így,hogy ilyen nagy dologra törekedtek,hogy 10 napos lesz eléggé megfontolandó volt, aztán láttuk,hogy lehet több részre osztott jegyeket venni- így jutottunk le utolsó héten péntekre és szombatra.
Elég nagy túra árán jutottunk le a helyszínre (Abonyból). Felmentünk Pesre,ahol egy egy órás séta után -akkor még tűző napon- cuccokkal a kezünkben erőltetett tempóban meneteltünk,hogy elérjük a Dunaújvárosi vonatot. Na már ott fájt a lábam(lábunk) és még nem voltam akkor egy koncerten se. Akkor Újvárosban volt már egy pécsi barátom,akit össze kellett szednünk,ergo a vasútállomásról kigyalogoltunk a Dózsa moziig. Végül onnan eszünkbe jött az isteni sugallat: taxival megyünk innen. Én az elején is mondtam,hogy a helyszín a belvárostól eléggé messze van,meg aki nem járatos a helyen,simán el is téved.

Végre leérkeztünk. Köszönöm azt a megtisztelő pillanatot,amiben akkor részem lehetett: ahogy kiszálltam,leszólított egy kedves lány,hogy olvassa a blogomat. Egyelek meg, köszönöm! ♥
Igaz csak két napra mentünk de nem is tudom,hogy hol lehetne kezdeni. Nem mondom,hogy kibírtam volna a 10 napot,mert a tűrőképességemet ez a két nap is kikezdte. Természetesen rögtön megjegyzem,hogy ismét Pécsen,a Malomvölgyi arborétumban éreztem magam,mert ismételten  megtisztelt a rossz idő! Ez nálam minden egyes évben megvolt, hogy mikor lent sátraztunk, szar idő volt! Annyi,hogy itt kénytelenek voltunk ázottan létezni,mert haza nem tudtunk csak úgy ugrani sajnos.
Estére totál elborult az idő és fújt a szél,hajnalra megjött az eső is és úgy ébredtem,hogy a zoknim miért vizes vajon- nos hát beáztunk s nekem pont belelógott a zoknim, Zolira meg fentről csöpögött a víz,mert az anyag se viselt ezt a töménytelen mennyiségű vizet. Emiatt a szombat nagyon hülyén indult és fázósan ért véget,de igazából a sok macera és kellemetlen -bunkó,szemét- időjárás ellenére a legtöbb koncertet ,amit kinéztünk magunknak, imádtam és élveztük.

Pénteken olyan délután körül értünk fel, de még ugye nem volt semmi, így elmentünk körül nézni, majd lementünk a strandhoz. Azt hiszem Hortobágy HC Crew-ra benéztünk , mert Zoli tesója kedveli a metalcore-t, mondjuk ez nekünk azóta "nagy kedvencünk" és megbeszéltük,hogy orrvérzésig hallgatjuk,sőt még fel is tetováljuk :D
De ami a leginkább érdekelt minket az a Varg és az Amon Amart- engem ebből leginkább az utóbbi,de sajnos meg kell hagyni,hogy az előbbi jobban szólt.
Nem tudom mi történhetett,de amennyire vártam az Amont,annyira nem jól sikerült. Nagyon szeretem őket tényleg és fantasztikusak és jó,hogy eljöttek,de a nagy színpadon annyira kutya szar volt a hangosítás,hogy élvezhetetlenné váltak a koncik. Zoli mondta már,hogy mi volt a gond,mert jobban érti ezt a témát,de én már nem tudom- elvileg két fontos hangfalat lespóroltak. Nagyon ijesztő volt a gondolat,mert a legtöbb várt banda itt lépett fel.
Jó,azért elhallattuk,meg tetszett,de sajnáltam,hogy nem jött úgy át- nem is mindig lehetett felismerni,hogy mit énekel.
Amon után benéztünk a Kovbojokra, amit én eddig csak hallásból ismertem,de szétröhögtem magam. Annyira idióta az énekes (jó értelembe),hogy nem igaz,de jó bulit csináltak.  Arról szerintem mindenki hallott - még azok is akik nem jöttek le maratonra- ,hogy a Megadeth visszamondta a koncertet kezdés előtt... Nem kedveltem őket,de azért átérzem azokat akik ezt várták egész héten,vagy CSAK ezért jöttek le (az indokról nem is beszélek,majd utána olvas itt akit érdekel). A lényeg,hogy innentől,majdnem mindegyik zenekar beleszőtte  a beszédébe ezt a gáz eseményt és a Kovbojok énekese is előszeretettel élt ilyen hasonlatokkal :D
Ami nem volt jó,hogy sajnos nem tudtuk őket végig hallgatni,mert nekem már annyira fájt a lábam,hogy állni nem tudtam, Az izmaimról nem is beszélve és a gerincemről se- egész nap a táskát hordoztam,amit persze mindenki tárolónak használt :P
Szóval Kovbojokról elmentünk és úgy volt,hogy visszajövünk Scary Guys-ra, de kicsit pihenünk a sátorban. Ahha,hát ezzel a lendülettel mindenki elaludt,bár mi Zolival felkeltünk,mert volt ébresztő beállítva... de semmi kedve nem volt senkinek megmozdulni se,így az kimaradt.

Ezért cserébe viszont hajnalok hajnalán keltünk- én pontosabban azért ,mert beázott éjjel a sátrunk és belelógott a lábam és azon agyaltam,hogy nekem miért vizes a zoknim és miért fázom... csoda,hogy nem pisiltem be,ha már vízbe lógott a lábam :D
Nagyon nyűgösen indult a szombati nap nekem,mert átöltözni kellett a nagy hidegbe,ráadásul mindenem csupa víz volt. Zoli volt olyan rendes és nekem adta először a zokniját...majd egy felsőjét... majd még egyet :D A rossz csak az volt,hogy hiába öltöztem be,vizesek voltak a cuccok. De ennek örömére a napot a strand melletti -most már rock- kocsmába kezdtük, mint az igazi alkeszek. Büszke voltam magunkra. Reggeliztünk és utána már ment a sörözés,a töményezés- ahol először ittunk 2× rumot,majd  valami nagyon finomat hozott nekünk Zoli, almás pite néven adták,amiben vodka,almaszósz meg fahéj volt *-* Hú,na az irtó jó volt,de sajnos nem ittunk belőle többet,mert Zoli tesója kiszúrt egy másik töményet,ami veszett kutya néven volt- ez vodkából állt meg valami általunk választott üdítőből , illetve minimum (!!) 4 csepp csípős paprika szószt X_X Na most nekünk 10 csepp is volt,mert Zoli közölte,hogy ne sajnálják tőlünk,úgyis fázunk :D
Közben ment a sörözés ,meg végig dumáltunk egy fél napot,majd az első koncertre vissza mentünk,ami a Békés Projekt volt,elvileg az is valami metalcore,bár nem volt valami népszerű,mert vagy 30 ember volt csak rajta,plusz az ott dolgozók. Le is léptünk és elmentünk inni. Elkezdtünk uncsisörözni, ami unikumos sört takar, s ezzel a lendülettel sikerült Zolinak szereznie nekünk zenekaros poharakat *-* Szóval erről az évről is vannak,bár használtak és kicsit kopott a szöveg,de megéri. Később visszamentünk a kocsmába ahol reggel is voltunk,aztán eléggé elbeszélgettük az időt, és szépen lemaradtunk a Blizardról (ez is valami metalcore),bár a végére (2 szám vagy másfél) odaértünk.
Zolit a Tales of Evening érdekelte,így arra is elmentünk,de bevallom nekem nem tetszett és nem nem azért mert magyarok! Tudom,sokszor hangsúlyoztam,hogy sok magyart nem szeretek,de ettől még nem mindegyiket és van amivel elvagyok. Ők elvileg ilyen szimfonikus metált játszottak,amit én is kedvelek,de sajnos nem jött át a zene- lehet ez is a hangosítás miatt, de úgy a szövegeket se értettem,meg a dallamok se fogtak meg ,szóval ez nem lesz a kedvencem.
Ez után mi Rómeó Vérzikre mentünk, akik szintén nem hagytak ki egy Megadeth-es poént, és ez nagyon tetszett, meg viszonylag jó zenét játszottak, bár egyet sem ismertem tőlük.
S végre eljött ez után a Sonta Arctica!! ♥ Sokan mondták hogy ők voltak már Magyarországon,de én még sose láttam őket és ha már bírom őket ennyire,hogy ők a csengő hangom is,akkor illene legalább egyszer élőben látni őket *-* Ajj nagyon jó volt és már az elején játszottak egy jó pár ismert számot. De mondjuk ami nem volt ismert azokat meg élveztem mert tetszettek-  szóval később megkeresem őket youtubeon valahogy.
Sonata Arctica- logo a háttérben ♥

Számomra nagyon hamar vége volt neki, és l se hittem,mikor befejezték... Zoli mondta,hogy ha eldobják a dobverőt vége. Viszont szuperül elől álltunk ♥
Ezután rohantunk át Depresszióra,mert azt meg Zoliék szeretik. Az egész délutánunk/esténk ilyen erőltetett rohanásban volt,mert 5 perceink vagy annyik se voltak- egyik színpadon vége,kezdődött valami a másikon. És így ment oda vissza hajnalig. Depit annyira nem kedvelem vagy nem ismerem inkább,de legalább ismertem a számokat. Hatalmas pogó volt rajta,ami néha ijesztő tud lenni.
Ez után rohantunk vissza a másik színpadra,mert kezdődött az Epica ♥ Hát hatalmas bulit adtak és félelmetesen jó zenéket játszanak. Előtte én nem nagyon hallgattam őket se, de nagyon pozitív élmény volt nekem. Sajnos koncerten fényképezni nem nagyon tudtunk,mert a fények erősek voltak a telefonhoz,de azért próbálkoztunk- de ha nem baj,majd netről veszek képeket kölcsön. Ők is a rossz hangosítású színpadon léptek fel,de annyira jól nyomták,hogy minden tökéletesnek tűnt- nekik nem volt akadály a rossz hangosítás.

Amit bírtam a külföldi bandáknál,az az hogy volt aki megbirkózott a magyar szavak kimondásával- Epica énekesnője a "kürtöskalács" szóval :D  Halál édes volt. Amonosok is beszéltek magyarul valamit,meg a Sonatas srác is.
Az utolsó koncert System of a Down tribute volt,a Science or Society. Én most hallottam őket először ,de meglepően ügyesek voltak. El sem hiszem,hogy létezik ilyen,aki a Systemeseket így tudja utánozni, ráadásul ki se néztem az énekes srácból. Persze a végén bejelentették,hogy befejezik ezt a tribute-ot.... Kár értük.

Miután az egésznek vége lett,össze pakoltuk a sátrakat és a legelső maraton járattal kimentünk a vasútra,ahol kis híján ugyan,de elértük a vonatot. Zoli amit nézett menetrendet,eléggé félre tájékoztatott minket,mert odaérkezésünktől egy órára indult vonattal akartunk menni,de közölte a kaller,hogy most indul egy éppen... Na arra mint a villám futottunk rá, és ahogy felugrottunk -szó szerint- már indult is. Extra pánik volt.
Pesten megint szobroznunk kellett, aztán nagy nehezen visszaértünk Abonyba, ahol még Zoliékhoz sétáltunk egy kicsit és persze végig esett az eső... ,később persze jó idő lett,napsütéssel. Aznap csak fetrengés volt- mindenki kidőlt.

Összességében ha így vissza gondolok rá, nem mondok rosszat az egészre,mert voltak nagyon jó pillanatok,a sok ökörködés,röhögés, piálás,beszélgetések, meg hogy láthattunk jó pár külföldi bandát,ami számomra nem kis szó hisz nem járok minden nap koncertekre. A lényeg,hogy mi négyen elég jól feltaláltuk magunkat és a legjobbat kihoztuk. Gondoltam felavatom az új Nyx cuccaimat: el is vittem a smink tartót ,meg pár rúzst, primert, végül annyi lett belőle,hogy vagy a nagy meleg miatt,vagy az eső miatt nem sminkeltem, illetve a sminkes tasi jól elázott a sátorban ^^ De jelentem,nincs baja,nem ázott át (képeket egy másik posztban).
Sajnos azért ezt a sok esőt,szelet kihagytam volna,mert most jól megfáztam és így menni dolgozni istenkirály lesz,de még így is azt érzem,hogy megérte- főleg,mert olyan emberekkel voltam akikkel élmény volt ♥

2016. július 6., szerda

Filmmaraton II. | Ajánló

The Forest
Az alap sztori annyi,hogy van egy ikerpár,akik közül az egyik lelkileg ki van borulva és kimegy a  Japánban lévő öngyilkos erdőbe. Testvére megérzi,hogy baj van így utána megy,hogy megmentse. Aztán mindenféle őrület kezdődik az erdőben.

Nos,ez a sztori, 2016os és nekem irtózatosan tetszett. Nem tudom ki mennyire szereti az ilyen japán történeteket,de szerintem fantasztikus volt. Az alap történet is tetszett,ahogy egy ikerpár érzéseit felvezetik- vagyis,hogy képesek egymást érezni. Ez nem tudom mennyire igaz,mert nincs ikrem,viszont hallottam már erről más műsorokban,dokumentumfilmekben. Számomra ez is egy nagyon izgalmas téma.

A japán kultúráról végképp fogalmam sincs, hogy náluk mi hogy van pontosan,de erről az erdős dologról is mintha hallottam volna (és nem csak itt a filmben). Akár kitalált,akár nem, nagyon hátborzongató dolog,hogy van egy hely ahova meghalni mennek emberek- bele se merek gondolni,hogy egy ilyen erdőben "mi van". Mondjuk úgy,hogy nem mennék ki estére sétálgatni és sátrazni...

A film gyönyörűen végig vitte a történetet,és szépen megmutatta,hogy egy ép elméjű ember hogyan őrül meg szép lassan. Nem akarok elfogult lenni,de ezt tényleg imádtam és tudom ajánlani.
Ami külön nagyon tetszett,hogy voltak benne rendes japánok (remélem hogy azok), nem volt benne túl sok 'hülyepicsáskodás' ,ami köztudottan irritál engem a horror filmekben. Persze értetlenkedés és felesleges túlgondolások itt is voltak - de hát nőt tettek meg főszereplőnek,ez várható volt sajnos. Nem akarom lelőni a filmet,meg persze a csavart se a végén- bár mondjuk úgy,hogy kiszámítható azért a vége na. Lehet,hogy én néztem túl sok ilyen filmet és ki vagyok rá élezve,de szerintem ezt más is kitalálja,de ettől tessék megnézni.

Annyi még ,ami szintén számomra pozitív volt,hogy ugyan nagyon sok rész nappal játszódott (!!), és ugyanolyan ijesztő/parás/jumpscares volt az aminek annak kellett lennie. A legtöbb ilyen film ugye sötétbe borul teljesen,és akkor mehet a paráztatás. De itt fényes nappal volt több jelenetnél, és ugyanolyan félelmetes légkör vette körül ezeket a részeket,mint mikor sötét volt. Tudnak valamit. Tetszettek a parás lény ábrázolások, nem egynél volt hogy kimaradt a szívverésem.
Bár az is lehet ám,hogy csak rám hatnak ennyire a japán filmek, de megmondom őszintén őket imádom a legjobban horror terén. ♥

Paranormal Activity - The ghost dimension
"A rettegés új dimenziója nyílik meg előtted a Parajelenségek-sorozat záró darabjában! Egy új család, a Fleeges família - az apa Ryan, az anya Emily és a kislányuk, Leila - költözik Katie és Kristi egykori Santa Rosa-i otthonába. A garázsban találnak egy rejtélyes videokamerát, rajta néhány régi felvétellel. Amikor átnéznek a kamera lencséjén, látni kezdik a körülöttük zajló paranormális jelenségeket. Nemcsak a fiatal Kristi és Katie bukkan fel újra, de megnyílik a kapu a szellemdimenzióba." - forrás

Szar
Na jó,tudom ennyivel nem illik elintézni,de egyszerűen most,hogy végig néztem sírni tudnék,vagy max lekaparni a falat amíg be nem szakad az összes körmöm és véres csonkok nem lesznek az ujjaim helyettKatasztrófa.
Ahogy elnézem 2015ös a film és hát csodálkozom,hogy eddig nem tűnt ez a rész fel -bár azt hiszem nem vesztettem sokat. Sőt.

Nagyon érdekes volt ez a Paranormal Activity,amíg az első két részről volt csak szó. Ott még lehetett paráztatni az embereket,hogy hú, kézi kamerával észreveszünk valamit,aztán nyomozgatunk, egyre érdekesebb és parább dolgok történnek... ,de mikor már megint a sokadig réteget húzzák a csontról, sőt lényegében már a csont hártyát is lehúzták, a csontot is feltörték és a velő az amivel próbálkoznak..hát szánalmas. Már érzi az ember,hogy nem kívánja a filmet. Legalábbis én ezt éreztem ennél és hihetetlenül nagy szenvedés volt végig nézni

Az alap téma ugyanaz mint az összes többiben eddig! Annyi különbséggel,hogy itt valami látványosabb démon volt...de ennyi. Nem szólt a film semmiről... Mindenki mindent látott meg tapasztalt egyből,, mindent királyul rögzített a kamera, egy leheletnyi nyomozásba kezdtek a ház múltjáról,de ez sem volt kifejtve,pedig ez úgy még izgalmas is lett volna... De semmi extra. S ugyanaz a nagy káosz végkifejlet,ami már igazából nem is tudni hol játszódik; hogy egy másik dimenzióba, a pokolba e,vagy fene tudja (bár megjegyzem nem nagyon figyeltem a végén már). 

Ami a legjobban dühít itt,hogy meglepetésünkre kiket kevertek az egészbe bele?! A boszorkányokat. És tessék,egy újabb film ami lehúzza azt a régi kultúrát, gratulálok. Ez az amire pont nem számítottam és vártam. De mindegy, így is úgyis egy rakás semmi sajnos a film, nem ajánlom nagyon megnézésre.  

2016. június 30., csütörtök

Már nagyon vártam | Személyes

Volt egy két dolog,amikre csak utalgattam egy-két régebbi bejegyzésben, mert akkor még nem voltak a dolgok az országban,illetve nem szerettem volna elkiabálni semmit.
Ilyen például a műraszta. Nem sok embernek mondtam,de már tavaly tavasz óta szerettem volna visszarakni őket, illetve pár új színt rendelni a feketéim mellé.

Az egész nyaram arról szólt,hogy kerestem embereket akik ezzel foglalkoznak, és hogy akkor őszre be tudom tetetni,amikor is nem sül be a fejem alatta. Természetesen ez nem jött össze. 3 embert kérdeztem meg,ebből az egyik ajánlotta az egyiket,az meg a másikat. Ez utóbbi ugyan elvállalta volna amit kitaláltam,de sajnos havonta egyszer kétszer ha méltatott válaszra,ami azért durva számomra,mert én vagyok a vevő,aki pénzt hoz neki és ő meg az eladó,aki rendesen honlapon át hirdeti magát. S így ment ez nyár végétől vagy közepétől egészen télig, hogy kaptam minden hónapban egy két üzenetet, amikben igazából részemről kérdések voltak,de nem erőltette meg magát és végül el se jutottunk oda,hogy akkor megmondja az árat. Most igazából nem áll szándékomban a honlapot vagy a tulajdonosát lehúzni,de abszolút nem tudom ajánlani őt,mert valószínűnek tartom,hogy sok a munkája,sok a megrendelés -bár akkor nem értem mért nem lehet azt megmondani,hogy most nem vállal új munkát, hisz akkor fogom magam és tovább keresek.
Szóval ezzel a lánnyal való levelezésem megakadt,nem is válaszolt a levelemre, így úgy voltam vele,hogy jól van akkor még nem jött el az ideje,hogy vissza rakassam a hajakat. Aztán éppen hogy elkezdtem instagrammozni ( ♥ ), máris érdekesebbnél érdekesebb emberekbe botlottam bele ( erről szerintem írtam is), aztán belefutottam egy lányba,aki történetesen pont a városomban lakik (vagyis mellette,de jár be) és hát foglalkozik ilyenekkel,meg fodrászattal,így ő segített ez ügyben. Persze így is sokat kellett várni,mert külföldről jött a raszta,de már úgy voltam vele,hogy eltelt másfél év... kibírom ezt a pár hetet.
Így történt,hogy természetesen nyárra (!!) de ideért a rendelésem és végre vannak újabb rasztáim,amit akkor a fesztiválszezonra fel is avatok- rockmaratonnal az élen. Jövőhéten a lány felteszi nekem,aki rendelte, és Neki köszönöm a sok segítséget ;)

Időközben megjött a Nyx rendelésünk,amit Szilvivel bonyolítottunk le. Azt rólam sokan tudták szerintem eddig is,hogy imádom ezt a márkát-és ahogy elnézem, mostanság mindenhonnan ez folyik, annak ellenére,hogy nekem voltak akik megjegyzést tettek erre a márkára és nem pozitív céllal, és még náluk is most ez a divat ..... - , nagyon bevált az én bőrömre, és még nyáron is hordhatom pl. a porpúderét.
Szóval mindezeket Szilvi is tudta rólam,és  hát felkeresett,hogy mi lenne ha együtt rendelnénk. Nagyon örültem,mert itthon nálunk nem nagyon lehet kapni,sőt itt Pécsen a Müllerben lévő standot is bevonták,meg már évek óta nem is volt feltöltve sajnos, én meg kifogyóba voltam az itthoni termékekből, és azokat is pont egy éve vettem- úgyhogy mondhatni a legjobbkor jött. Igaz kézhez még nem kaptam,mert Szilvi magához rendelte,de hamarosan szerintem meg lesz és nagyon várom már  ^^
Az ilyen rendelésekkel mindig az a "gondom" csak,hogy sokat kell rá várni és hát ha már az ember lánya kiad egy rakat pénz mindenért,akkor szeretné azonnal a kezében tartani ,de hát a posta már csak ilyen.

Restyle-ról is volt egy rendelésem,sőt ha azt nézzük kettő is, csak marha sok idő eltelt már és egybe fogom a cuccokat megkapni. Viszont úgy döntöttem,hogy nem  biztos,hogy megéri onnan rendelni. Több mint egy éve szerettem volna onnan is egy táskát, de folyamatosan hiány cikk volt minden, és csak az új termékek voltak raktáron mindig.
Aztán úgy hozta az élet,hogy most pár hónapja megint volt pár elérhető darab ,így megrendeltem, meg előtte volt két póló rendelésem. Mindezt Irén bonyolította le,mert igazából mi mindig együtt rendeltünk onnan,csak most jól megszívatott az oldal,mert nem volt ingyen posta, csak ki volt írva,de mikor elérted az x összeget, eltűnt.
Szóval nem volt elég,hogy marha drágán megvettem táskát,de még az ottani pk-t és az ittenit is hozzá kellett csapni.  Mondhatni ez nekem veszteséges volt és meg se érte hogy együtt rendeltük azzal a sok emberrel,akik közül az utolsó pillanatban ki is lépett valaki ,így nekem még rá kell utólag fizetnem,amiért pluszba dühös vagyok.
A lényeg,hogy nem éri már meg többen rendelni.A csomag várhatóan jövőhéten ér hozzám,de legalább az is az országban van már (:  Táska, póló és még a másik pólót már nem is tudom milyen.

2016. június 27., hétfő

Moziélmények- Démonok között2. | Ajánló

A hétvégét ismét együtt töltöttük Zolival itt Pécsen és már hetekkel ezelőtt kinéztem,hogy a mozikban játsszák a Démonok között 2-t. Nekem nagyon nagy kedvencem volt az első rész is, és vagy 10× tuti láttam már-megunhatatlan,tudom azt is ajánlani.
Nagyon vártam a folytatást,de azért annyira nem mertük magunkat elbízni sem,mert gondolom ezzel nem csak én vagyok így,de a második részek mindig elcsépeltek lesznek, és amolyan "bőrt is a csontról" érzést keltenek sokszor. Kevés a kivétel. Így bizakodva ültünk be a moziba szombaton.

Bevallom,nekem eléggé hosszúnak tűnt a film,és eléggé tartalmas is volt (lehet emiatt tűnt hosszúnak). Horrort eddig egyszer néztem meg mozikban,az pedig az Anabelle volt és iszonyatosan csalódtam,pedig remekül meg lehetett volna azt a filmet csinálni -így az nekem nem túl jó élmény volt. No ez a film volt a 2. ilyen horror és hát bíztam benne,hogy lesznek benne jumpscare-k, lesz egy jó történet erről az Ed-ről és Loraine-ről. Alapból már az kicsit ijesztő volt számomra,hogy valós történetet dolgoz fel a film, és hogy a két főszereplőnk is valóságos személy. Ettől válik talán még félelmetesebbé ,no meg a fantasztikus hangeffektektől ugyebár...
Igazából rendesen felülmúlt a film minden várakozást, aki szereti az ilyen típusú démonos,szellemes filmeket, szerintem nézze meg nyugodtan. Most természetesen nem spoilerezem szét,mert még viszonylag friss a dolog.
A történet rendben volt nekünk(persze szokásos alapon ment az egész: itt is család, vagyis inkább anya a gyerekeivel; a férfi figurát kivették a filmből és szerintem ez is valahol tudat alatt ijesztő,mert az apa figura a védelmező,az erős általában), kis csavarral benne, a szereplők teljesen jók voltak (ami nálam annyit jelent,hogy nem volt az a tipikus horror filmekben jellemző effektus,hogy ha pánik helyzet van,akkor csak állnak és néznek ki a fejükből és üvöltöznek,meg futkosnak össze vissza-főleg a női karakterek), mindenki szerepe valóságos volt,nem voltak felesleges bénázások,a "lény" ami a gonosz volt benne szerintem szintén nagyon jól sikerült- nekem nagyon félelmetes volt az egész megjelenése,szóval örülök,hogy nem olyan gagyi téma lett mint az Anabelle-ben a démon.
A hang az borzasztóan erős volt és mondjuk úgy,hogy para jeleneteknél nem egyszer szorítottam el szegény Zoli kezét ,vagy rúgtam bele az előttem lévő sorba -még jó hogy senki nem ült ott ;) De ezt beszéltük is utána,hogy önmagában a film,meg a képek nem ijesztőek egy kicsit se,csak ez az erős hangeffekt amivel megtolják kicsit ,hát a lelket kiugrasztja az emberből.

Teljesen úgy érzem,hogy megérte kivárni és megnézni,mert sikerült megint alkotni valami ismerőset,de mégis újat. Annyira jó lenne ha Ed és Lorraine többi sztorijáról is csinálnának filmet,mert manapság sajnos nem egyszerű jó horrort alkotni. ITT van egy jó kis poszt,valós történetekről. Ettől függetlenül sajnálom az olyan családokat,akikkel ilyesmi megtörtént.
A következő film,amit nagyon várunk az a z Amikor kialszik a fény. Hát a treilert megnézve,ez is nagyon parás,meg jumpscare-s lesz,de nagyon várjuk ♥


2016. június 22., szerda

Metal Liget 2016 | Személyes

Vagy ahogy idén hívták, Liget Fesztivál.  Pár éve hallottam róla, de tényleg csak említés szintjén,mert nem néztem meg kik játszanak,hisz fesztiválnak nekem bőven elég volt az egy hetes Rockmaraton minden évben (jó munkás emberként nem nagyon engedheti meg magának az ember lánya a túl sok szabadságot, így jobbára sok mindenről le kell mondani- így inkább nem fájdítottam sose a szívem).
Idén barátom hívott meg rá, és bár kicsit félve mentem el rá, azért végül jól sült el. 
forrás- Liget fesztivál
Azért mondom,hogy félve,mert ez most távol volt a komfort zónámon, hiszen Szolnokra mentünk és azt a várost szinte sehogy sem ismertem eddig. Mondjuk nem tűnt egy rossz helynek,főleg így mondom,hogy ugye itt vettük végül a laptopot is ;) Az elmúlt időszakban többet voltam itt mint valaha gondoltam volna.
A másik félelmem,vagy inkább kellemetlen gondolatom az volt,hogy hát megéri e nekem erre kiadni ennyi pénzt,hiszen csak magyar bandák lépnek majd fel,akikről csak hallottam és én ezeket alapból nem szeretem- max a Pokolgépet,de az pont nem jött el. Végül ez is hamar eloszlott,mert mégis csak fellépett a Tankcsapda,amire régebben azt mondtam én is hogy "jaj kinőttem már"(jó nagy marhaság),de így 10 év után is jó volt őket újra látni és velük énekelni az akkori vagy a még régebbi számaikat (2006ban láttam őket utoljára, rockmaratonon).  Megismertem olyan bandákat,amikről már hallottam név szerint,de nem voltam hajlandó semmit meghallgatni tőlük,meg divatzenének tituláltam őket,és nem különösebben érdeklődtem - ilyen például a Leander Kills, a Paddy. Végül örülök,hogy azért mégis csak jól sült el és élvezhettem.
Szegény Road-ot sajnáltam nagyon,mert idén is full eláztatott mindent a szakadó eső és ők már egyszer Rockmaratonon is megjárták ezt az utat.
Harci festés sárból- mert a dagonya itt sem került el.
Ezen a hétvégén nagyon sok új arcot ismertem meg, illetve meglepetésemre találkoztam ismerősökkel is, köztük Irénnel,akit már ezer éve ismerek, illetve ő vele futottam össze tavaly maratonon is ;)  Nagyon meglepő volt számomra,hogy eljövök ilyen messzire és hoppá nem is egy ismerősöm akad erre. Kicsit jól esett a lelkemnek a sok sok ismeretlen után.
Nagyon élveztem a hétvégét és szívből örültem a kötött barátságoknak és a megkerült testvéreknek is ♥

Útban odafelé
Estére utolsó nap sártengerré vált a terület- ajj de ismerős volt

Vágjál hülye fejet- Zolis, Lucás ♥
Ami nálam mindig elmaradhatatlan, a közös karszalag szelfi ;)